Vásárlás webshopban

2016-05-16 08:50:52 | Módosítva: 2016-05-22 22:00:32

Magyarországon több százezer kisvállalkozás, egyéni vállalkozás tevékenykedik cégszerűen, és a munkájukhoz szükséges, elszámolható eszközöket természetesen ÁFA-s számlára vásárolják meg. Sőt, a magánemberekhez hasonlóan élnek a webshopos vásárlás lehetőségeivel is, a rendszerint alacsonyabb ár, a házhozszállítás kényelme kedvéért. És szívesen élnének az internetes megrendelés talán legnagyobb előnyével, az elállási joggal is. Ezzel viszont már gond lehet!


Céges vásárló és az elállási jog

A webshopban történő vásárlás esetén a termék átvételétől számított 14 napon belül valóban elállhatunk a szerződéstől. Különösebb indoklás nélkül visszaküldhetjük, vagy visszavihetjük a terméket a kereskedőnek, és kérhetjük a teljes vételárát. E jogosultság azonban a Kormányrendelet alapján csak fogyasztókat illeti meg. Vagyis azokat a természetes személyeket, akik a szakmájukon, önálló foglalkozásukon vagy üzleti tevékenységük körén kívül vásárolnak. Amennyiben mondjuk egy betéti társaság képviseletében adjuk le a rendelést, e többletjogosítvánnyal sajnos nem élhetünk.

A 14 napos elállási jogot (és a webshopok egyéb alapvető működési feltételeit) a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet szabályozza. Ennek a jogszabálynak a hatálya a fogyasztó és a vállalkozások egymással kötött szerződéseire terjed ki, vállalkozások illetve cégek egymás között kötött szerződéseire tehát nem!

A legtöbb félreértés abból adódik, hogy a korábbi Ptk. alapján fogyasztónak az a személy minősült, aki a szerződést a gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül eső célból kötötte. Az azóta történt jogszabályváltozások eredményeként a fogyasztó ma már csak természetes személy lehet (így szabályozza az új Ptk, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény).


Abban az esetben tehát, ha a vevő cégre kér számlát, akkor a vevő nem minősül fogyasztónak, mert egy cég nem lehet természetes személy (még akkor sem, ha egyéni ügyvédi vagy egyéni vállalkozói minőségben bonyolítja le a vásárlást). A Kormányrendelet alapján tehát nem illeti meg az elállási jog.

Más a helyzet, ha a kipróbálás során azt tapasztaljuk, hogy a termék nem rendelkezik a szerződésben meghatározott, vagy más hasonló termékektől elvárható tulajdonságokkal, vagy éppen nem nyújtja azt, amit a webshop a termék leírásában ígért. A termék (a szerződés teljesítése) ebben az esetben hibásnak tekinthető, melyre tekintettel a vállalkozások is élhetnek a szavatossági jogaikkal, és kérheti a termék cseréjét, vagy a hiba súlyára tekintettel akár el is állhatnak a szerződéstől, visszakérve a teljes vételárát. Jelentéktelen hiba miatt viszont nincs helye elállásnak.

Az indoklás nélküli elállási jog tehát a vevőt céges vásárlások esetén, a kormányrendelet alapján nem illeti meg, azonban egy webshopnak joga van a fogyasztókon túl mindenki – akár jogi személyek vagy más gazdasági társaságok – számára is biztosítani elállási jogot. Joga, lehetősége van, de erre egyáltalán nem köteles. Ha a saját tájékoztatójában ezt a kiterjesztett elállási jogot – marketing célokból – belefoglalja, attól kezdve viszont köteles is teljesíteni, ha a céges vásárló élni kíván vele. Ekkor nem hivatkozhat az általános jogszabályra, hiszen ő önként vállalta fel a szigorúbb feltételeket. Az is előfordul, hogy a vásárlási feltételek megfogalmazásában az elállási jogról az eladó pontatlanul fogalmaz, és ezzel önkéntelenül kiterjeszti az elállási jogot. Ha például az elállási jogot a „vásárlóra” és nem a „fogyasztóra” vonatkoztatja, akkor máris elkövette ezt a hibát, hiszen a törvény a fogyasztó fogalmába pontosan meghatározta, hogy az cég nem lehet, de vásárló cég is lehet. Ezzel bizony élhet a céges vásárló!


Jó tudni még, hogy ha fogyasztóként vásárolunk, és elállási jogunkkal kívánunk élni, annak akadályát képezi, ha lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának csomagolását kibontják, kibontottuk. Ilyen esetekben hiába jelezzük határidőn belül elállási szándékunkat a szolgáltató joggal utasíthatja el a termék vételárának visszafizetése iránti igényünket. Az elállási jogról szóló jogszabály tételesen felsorolja azokat a termékeket és főként szolgáltatásokat, amelyekre nem érvényes az elállási jog. Erről korábban már írtunk az Ezermesterben.

Ugyanakkor, ha a törvény szelleme felől közelítjük meg a cégekre vonatkozó „diszkriminalizációt”, akkor kételyeink támadhatnak. Mivel a webshopból vásárolt terméknél nincs lehetőség annak személyes megtekintésére, kipróbálására, előfordulhat, hogy csak az átvételekor jövünk rá arra, hogy nem ilyenre gondoltunk, és nem volt pontos a leírás. Ezért hozták a törvényt. Viszont akkor kevésbé indokolt, hogy egy céget, akár egy egyéni vállalkozót miért nem illet meg a „tévedés joga”?

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Új szabályok a termékbemutatókra

Az erőszakos termékbemutatókról korábban is írtunk már. Sajnos gyakori történet, hogy idős, nyugdíjas embereket hívnak meg „vacsorára”, „olcsó buszos utazásra” vagy néha egyáltalán nem titkolt...


Webshopos vásárlás karácsonyra

Most még talán érdemes webshopban vásárolni karácsonyra. De emlékezzünk vissza a tavalyi év végi káoszra, amelyben sok csomag eltűnt, vagy valamikor januárban került elő a karácsonyra szánt...