Jótállás céges vásárlásra

2022-06-22 08:41:33 | Módosítva: 2022-06-22 08:43:33

Magyarországon több százezer kisvállalkozás, egyéni vállalkozás működik, melyek a tevékenységükbe beilleszthető áruk vásárlásakor számlát kérnek, és lekönyvelik azt. De sokan nem tudják, hogy ilyenkor elveszíthetik a garanciális jogukat, és a kereskedő hozzáállásától függ, megadja-e a garanciát a céges vásárló számára.


Az esetek nagy részében szó sincs csalásról, ügyeskedésről. Egy varrógépüzem, aminek a tevékenységéhez nem tartozik a takarítás, az nyugodtan vásárolhat egy porszívót, hiszen takarítani azért mégis csak kell. És vásárolhat egy órát a falra, és persze számítógépet, telefont is. Ezek az eszközök közvetlenül nem tartoznak a tevékenységéhez, nem használja őket „iparszerűen”, de mégis csak szükségesek lehetnek a vállalkozás működéséhez segíthetik munkáját.

Történt az, hogy az adott kisvállalkozás vásárolt egy alig 5 ezer forint értékű asztali hőmérő, páratartalom-mérő egységet az egyik nagy – német tulajdonú – kereskedelmi lánc egyik üzletében. A vásárláshoz számlát is kért a mikrovállalkozás nevére. A kis szerkezet azonban hibásnak bizonyult, így a vásárló pár nap múlva megpróbálta kicseréltetni, vagy garanciában megjavíttatni a készüléket. Az üzletben a kérést megtagadták, majd további reklamáció után megérkezett írásban is a „hivatalos”, precíz ügyvéd által jegyzett elutasítás.

Néhány részlet a levélből

"A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Ehhez kapcsolódó szintén fontos változás, hogy bevezetésre került a vállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül. A hivatkozott változásokat a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontjaiban találja meg.

Amennyiben Ön vásárlásakor ÁFA-s számlát kér – azaz gazdasági tevékenysége körében vásárol – vállalkozásnak minősül, ami alapján a vonatkozó jogszabályok szerint a fogyasztókhoz képest kevesebb szavatossági igényérvényesítési lehetősége van.

Jótállási jegyet a jogszabályon alapuló jótállás esetében, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: „Rendelet”) megfelelően köteles Társaságunk kiállítani. A Rendelet 1.§ (2) bekezdése alapján azonban a jótállási igényt csak fogyasztó érvényesíthet, vállalkozás nem: „A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül.” Ezért, ha valaki ÁFA-s számla igényét jelzi, annak Társaságunk a jogszabály erejénél fogva nem adhat jótállási jegyet.

Vállalkozásként, amennyiben Társaságunknál hibás terméket vásárol, a Ptk.-ban foglalt kellékszavatossági  jogát érvényesítheti a vásárlástól számított 1 éves elévülési határidőn belül. Vállalkozásként ezt a jogát úgy tudja érvényesíteni, ha bizonyítja, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és ezt nem a rendeltetésellenes használat okozta. Ennek bizonyítására független szakértői vélemény bekérése szükséges."

Kezdeti bosszankodás után persze a kisvállalkozó is utána nézett a jogi helyzetnek. No, nem az 5 ezer forintért, hanem kíváncsiságból, meg azért is, hogy ez az eset ne fordulhasson elő esetleg egy sokkal nagyobb értéknél. Az áruházlánc jogászának kétségtelenül igaza volt. Már lassan egy évtizede a kötelező jótállást (más néven garanciát) az eladó csak „fogyasztónak” köteles biztosítani, és a fogyasztó csak természetes személy – tehát magánember – lehet. Céges vásárló nem fogyasztó. Marad tehát a cég számára a minden terméket megillető szavatosság érvényesítése. Ebben az esetben azonban már a vásárlónak kell bizonyítania – hivatalos szakvéleménnyel –, hogy a terméknél már a vásárláskor fennállt a hiba. Ezt a procedúrát azért egy 5 ezer forintos termék esetében kevesen vállalják fel!


Néhány pikírt megjegyzésünk azért van a kérdés kapcsán

– Az a mondat, hogy „…ha valaki ÁFA-s számla igényét jelzi, annak Társaságunk a jogszabály erejénél fogva nem adhat jótállási jegyet” ebben a formában nem igaz, legfeljebb úgy, hogy nem köteles adni…

– Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a magára valamit is adó kereskedelmi vállalkozás nem él a törvény adta fenti jogával. Vagy meg sem különbözteti a céges és a magán vásárlót, és mindkettőnek ugyanazt a jótállást biztosítja, vagy esetleg kedvez azért a magánszemélynek, de olyan formában, hogy mondjuk a céges vevőt csak egy év jótállás illet meg, míg a magánvásárlót kettő vagy akár három év.

– Az már szubjektív vélemény, hogy szégyellheti magát az a világcég, amelyik „rugózni kezd” egy ötezer forint értékű asztali hőmérőn, és megtagadja a céges vevő számára a garanciát. Mint ha nem lenne teljesen mindegy annak a hőmérőnek, hogy egy irodai asztalon áll egy munkahelyen, vagy az otthoni tanulóasztalon!

– Azt is gondoljuk, hogy ez a rugalmatlanság sokkal többet árt a kereskedőnek, mint amennyit esetleg megspórol az elutasított garancián. Kisvállalkozónk valószínűleg soha többet nem vesz tartós fogyasztási cikket a német kereskedelmi lánc üzletében! Nem is szorul rá, hiszen megkapja ugyanazt egy másik üzletben – garanciával!


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai

Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai jövőre. Sávos lesz a jótállási idő, és jön az e-jótállási jegy, valamint bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési keretei is.


Besült elektromos tűzhely

Alábbi esetünkben a feltételhez kötött jótállás kiváló példájával szembesülhetett a fogyasztó. Szerencsére nem hagyta magát és jogait korlátozni, végül neki lett igaza.