Használtcikk kereskedés

2016-10-03 08:22:24 | Módosítva: 2016-10-03 08:27:20

Az internetes használtcikk kereskedés virágzik, és kereskedésekből is van jó néhány. Szinte mindent meg lehet venni használtban is – sokszor az új árának töredékéért. De vajon mekkora kockázatot vállal a vevő, ha használt terméket vesz, és milyen kötelezettsége, felelőssége van az eladónak? A kérdés nem mindig egyértelmű.


Jótállás és szavatosság

Bár új termékek kapcsán a szavatosság és a jótállás (más néven garancia) fogalmáról már írtunk, miután e kettőt a használt kereskedésben is meg kell különböztetnünk, nem árt a fogalmakat tisztázni.

A jótállás lényege, hogy annak időtartama alatt a kötelezett (az eladó vagy a gyártó) garantálja, hogy az érintett termék kifogástalanul fog működni. Ha ez idő alatt a termék elromlik (vagy már eleve hibás volt), és a hibát nem a vevő szakszerűtlen használata okozta, akkor az eladó vagy a gyártó köteles gondoskodni a termék javításáról vagy cseréjéről.

A szavatosság keretein belül viszont a forgalmazó azt vállalja, hogy olyan terméket ad át a fogyasztónak, amely kifogástalan az adásvételkor, nincs rejtett hibája. Fontos tudni, hogy amennyiben a fogyasztó a vásárláskor ismerte az árucikk hibáját, nem léphet fel szavatossági jog keretében, mert a kötelezett mentesül a felelősség alól. Gyakran előfordul, hogy bizonyos cikkeket leáraznak valamilyen minőségi hiba miatt. Ha ezt a terméken feltüntetik, és a vásárló ennek ellenére megveszi, később nem követelhet semmit ezen hiba miatt. Amennyiben viszont egyéb minőségi kifogás keletkezne a szavatossági időn belül, annak elhárítását követelni lehet. Ha pl. egy cipőt azért áraztak le, mert az egyiknek az oldala lekopott, ezt a fogyasztó később nem reklamálhatja. De ha a cipő talpa válik le, emiatt már kezdeményezhet eljárást.


A használt termékekre sem az Európai Unióban, sem hazánkban nincs kötelező jótállás, hanem csak szavatosság. Ez azt jelenti, hogy a használt terméknek is a teljesítéskor hibátlannak, illetve a korának megfelelő állapotban kell lennie. A használt termék esetén is vannak azonban a vásárlónak jogai, de itt meg kell különböztetni a magán forgalmi adásvételt és a kereskedőtől történő vásárlást. Ha üzletben vásároljuk a használt terméket, akkor minimum egy év a szavatossági idő, a használtság fokából eredően azonban más igényeket lehet támasztani. Magánszemélytől történő vásárlás esetén pedig a polgári jog szabályai szerint fél éves szavatossági idő érvényesíthető, de a magánszemélyek közötti adásvétel során az eladót nem terheli semmiféle garancia, felelősség, vagy visszavételi kötelezettség a vevőjével szemben. A vevő ezt a vásárlásával elismeri és tudomásul veszi, de az adásvételkor az eladónak fel kell hívnia erre a vevő figyelmét. A termékszavatosság keretén belül viszont a termék továbbértékesítése esetén az új tulajdonos is felléphet a gyártóval (korábbi forgalmazóval) szemben a megadott határidő alatt – tehát a termékszavatossági jog a használt cikkekre vonatkozóan is fennáll a gyártóval szemben. Termékszavatosság esetén azonban a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba a forgalomba hozatalkor már fennállt, tehát itt nem él a kellékszavatosság tekintetében továbbra is fennálló 6 hónapos időtartam, amin belül a bizonyítási teher megfordul és az nem a fogyasztót terheli.


Némileg eltér a gyakorlat a használtautó kereskedés terén. Sokkal előnyösebb jogilag a használtautó vásárló számára, ha az autót kereskedőtől vásárolja. A kereskedőtől vásárolt autóra 2 év szavatosság jár, melyet szerződésükben a felek érvényesen 1 évre csökkenthetnek. Ezen belül a teljesítést követő első 6 hónapban vélelmezni kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor fennállt. Itt figyelnünk kell arra a kifejezésre, hogy a „hiba oka”, tehát nem a „hiba”! A szavatossági időben jelentkező hiba nem minden esetben vonható az eladó szavatossági felelőssége körébe, csak akkor, ha olyan hibáról van szó:

– amely a teljesítéskor már fennállt, de arról a vevő a teljesítéskor nem tudott és nem is kellet tudnia, vagy
– amely még nem állt fenn ugyan, de a hibát kiváltó ok a teljesítés időpontjában már fennállt.

Az első 6 hónapban felbukkanó hiba esetén a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, ezen kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett. Ennek tipikus esete, ha a fogyasztó a gépjárművet nem rendeltetésének megfelelően használta. A szavatosság második félévében szintén felelősséggel tartozik, ám ha a kereskedő véleménye szerint a hiba a vásárláskor még nem volt meg, a fogyasztó kötelezettsége bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy az autó használtsági fokából eredő hibákért nem felelhet a kereskedő.

A jogilag egyszerűbb eset, amikor magánszemélytől vásárolunk használtautót. Ebben az esetben a jogszabály fél év szavatosságot ír elő, amennyiben az adásvételi szerződésben ez nincs másképpen rögzítve. A hibás teljesítés bizonyítása ilyenkor a vásárló dolga. Magyarán szólva, ha a szavatosságot kizárták a szerződésben, akkor nincs esély a szavatossági igény érvényesítésére. Amennyiben nem zárták ki, akkor is elég nehézkes annak bizonyítása.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Jótállás, szavatosság

Mit tehetünk, ha az általunk vásárolt termék nem, vagy nem megfelelően működik? Hol és hogyan reklamálhatunk...


Lakáskálvária

Négy éve küzd igazáért az a fogyasztó, aki Budapest egyik északi kerületében vásárolt új építésű lakást. Az ingatlanban hibák sokasága derült ki a beköltözést követően, és ennek fejében még a...