Oltott zöldségpalánták

2022-06-23 11:05:41 | Módosítva: 2022-06-23 11:11:50

A zöldségoltványok számos előnnyel rendelkeznek a saját gyökerű egyedekkel szemben, de ennek ára van, hiszen megnövekszik a költség, mert két növényből „készítünk” egyet. Azt, hogy a gyümölcsfák nagy többsége oltvány, már megszoktuk, és a kertészeti üzemi termesztésben is sok oltott zöldségpalántát használnak, ám az utóbbi években a hobbikertészek is megtalálhatják a kínálatban az oltott zöldségpalántákat.

 

A kertészeti termékek piacán a termesztők, felvásárlók és a fogyasztók elvárásai és érdekei mások. A termesztőknek a legfontosabb egy fajta megfelelő mennyiségű és biztos hozama, valamint a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállóság. A felvásárlóknak a termések egyöntetűsége, mérete, tárolhatósága, valamint a kinézet a fontos. A vásárlók pedig a jó ízt és állagot, emellett pedig az egészségre gyakorolt kedvező hatást értékelik, és az alacsony árat. Az oltás technológiájának terjedését a zöldségtermesztésben az egyre több újonnan felmerülő termesztői igény fokozta. Ilyenek voltak a vetésforgó elhagyásának igénye, a talajfertőtlenítő metilbromid betiltása, a stressz tűrőbb növények iránti igény erősödése.

A hazai termesztésben hat zöldségfaj oltásával foglalkoznak kisebb-nagyobb mértékben: a paprikát paprika alanyra, a görög- és sárgadinnyét, valamint az uborkát tök alanyra, a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt pedig paradicsom alanyra oltják.


Az oltványos termesztés hátrányaként elsősorban a többletköltségét szokták megemlíteni, mivel egy ilyen egyed előállításához két növényt kell felnevelni, emellett az oltás végrehajtása miatt további plusz költség jelentkezik a termelőnél. Másik hátránya, hogy hosszabbodik a palántanevelés ideje. Ám ezeket sok előny ellensúlyozza. Az oltott növények jobb lombmegújuló képességgel rendelkeznek, aminek következtében a termesztési és betakarítási idő is széthúzhatóvá válik. Az oltás növelheti a szárazsággal szembeni ellenálló képességet, a növény hatékony vízhasználatát és a növekedő képességét is.

Az oltványok jobban tűrik az időjárás okozta stressz hatásokat, kevésbé fogékonyak a hidegben fertőző kórokozókra és kártevőkre, ezért kiültetésük előrébb hozható. Egyes esetekben a korábbi kiültetés korábbi betakarítási kezdést is eredményezhet. Az alany erőteljesebb gyökérzete aktívabb enzimeket tartalmaz, mint a saját gyökerű növényeké, aminek köszönhetően a növény könnyebben veszi fel a tápanyagokat. A nagyobb gyökérzet erőteljesebb növekedést eredményez, ezáltal akár csökkenthető a kiültetett palánták száma is.Az oltás hatalmas előnye még, hogy a termesztő külön választhat a növényének gyökeret és külön föld feletti részt. Így például egyszerre lehet a növény fonalféreg ellenálló, emellett bőtermő, vagy korai.


Már régóta ismert e technológia

Az oltást a fás szárú növények példáján keresztül már több mint 3500 éve ismeri az emberiség, ám a lágy szárú növények oltása később kezdett kialakulni és elterjedni. Az oltás első említése, azon belül is a kabakosoké (tök, uborka) egy VI. századi kínai forrásban található meg. Európában hobbiszinten már a múlt század elején ismerték a zöldségnövények oltását, a módszer széles körű elterjedése azonban csak a 1980-as években történt meg. Először Dél-Európai országokban kezdték el az oltott dinnyék üzemi méretű termesztését. Az ezredfordulóra az oltott görögdinnye állománya ezekben az országokban már elérte a 80 százalékot. Jelenleg Kína a legtöbb oltott tökféléket és burgonyaféléket termelő ország. Kétféle oltástechnika létezik, a kézi és az automatizált. A kézi oltással még gyakorlott oltók esetében sem érhető el 800-1200 oltvány/fő/napnál nagyobb teljesítmény. A fejlesztések eredményeképp már 25 éve forgalomban vannak automatizált oltórobotok, az első ilyen a kabakosok sima párosítással történő oltására volt alkalmas.



Együttműködés kell az összeillesztett növények közt

Az oltott növényben az alany és a nemes tulajdonságai ötvöződnek – szerencsés esetben mindez a jó tulajdonságokra vonatkozik. A megfelelő alany kiválasztása még a termés minőségét is befolyásolhatja. Az alany-nemes affinitás igen lényeges, mert ez a nemes túl- vagy alulnövését is eredményezheti, ami miatt a vízellátás és a tápanyagellátás is csökken az oltványban, ez pedig hervadáshoz vezet. Az alany és a nemes közti kompatibilitásnak stabilnak és nagyfokúnak kell lennie, ami kapcsolódik a rendszertani rokonsághoz. Az oltási inkompatibilitás nem ugyanaz, mint az oltási hiba, hiszen ezt gyakran a környezeti tényezők, vagy nem megfelelő technikával és precizitással végzett oltási művelet eredményezi. Az inkompatibilitás mindig a korai fázisban következik be, mert nem alakul ki szállítószöveti kapcsolat az oltás után a két növény között.

Mit és miért oltanak?

Görögdinnyénél az alany fajtája hatással van az oltvány növekedésére és terméshozamára is. Az oltással elérendő cél görögdinnyénél a talaj magas sótartalmának a tűrése, hidegtolerancia, fuzárium-, fonalféreg tolerancia, hirtelen gyökérvesztés és napégés elleni ellenállóság, a kelés gyorsasága, a kelés utáni fejlődés intenzitása, az olthatóságra alkalmas időszakban a napok száma.

Sárgadinnye oltásakor szintén az alany előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy az fuzárium és fonálféreg ellenálló legyen, erőteljes gyökérzetet neveljen, a hideg mellett tűrje a hőstresszt. Erre alkalmasak az interspecifikus tök alanyok, melyek erőteljes növekedésüknek, jó kompatibilitásuknak, valamint jó betegség-ellenálló képességüknek köszönhetően a sárgadinnye számára megfelelő alanynak bizonyultak. Tehát itt az alany tök, a nemes rész sárgadinnye.

Az uborka oltvány előállításnál is többféle tökalany és interspecifikus alany is szóba jöhet. Ezek előnye, hogy a tökalany jóval nagyobb gyökérzetet fejleszt, mint a nemesként használt uborka, ezáltal több vizet, tápanyagot képes juttatni a nemesnek. Ennek köszönhetően a termés mennyisége akár 30-40 százalékkal is emelkedhet.

A paprikának nincs igazi specifikus alanya, erősebb gyökérzetű vad fajokra oltják. E fajnál az oltás a legkevésbé elterjedt, fő célja a talajlakó kórokozók és kártevők elleni védekezés.

Paradicsomnál az oltványok hasonló ellenálló képességgel rendelkeznek, mint a nem oltott növények, csak a növekedés gyorsaságában és a gyökér ellenálló képességében különböznek. Az alany fajtáját a nemes növekedési ereje, a talaj típusa és a termesztés helyszínén található körülmények szerint kell kiválasztani. A paradicsom oltása már elfogadott rutin eljárás az üvegházi termesztésben.

Az oltás és a beltartalmi értékek

Egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy az oltás pozitívan hat a termések minőségére, mások ellenkezőleg, az oltás hátrányaként említik meg a beltartalmi értékek romlását. A számos ezzel kapcsolatos ellentmondó tapasztalat arról, hogy termés minősége mely irányba változik az oltás hatására, akár annak is tulajdonítható, hogy a termesztés különböző körülmények között zajlik más-más területeken, eltérő alany-nemes kombinációt használva, valamint a termést is más időpontban takarítják be. Az oltás hatással van a virágzás dátumára és a betakarítási időre is, ezért a betakarítási idő pontos megtervezése elengedhetetlen a termesztő számára. Természetesen az érett terméseket nem lehet egy időben betakarítani az oltott és az oltatlan állományról. Görögdinnye esetében kutatók arról számoltak be, hogy az oltás javítja a terméshús keménységét. Egy kísérlet azt is megállapította, hogy az oltásnak minőségi szempontból kevesebb negatív hatása van olyan növények esetében (pl. uborka), amelyeket még éretlenül takarítanak be.

Mi várható?

Az utóbbi években az oltás az egyik legkorszerűbb technológiai újítássá vált. Az oltás hazánkban egy alternatív eljárásnak számít a zöldségnövények esetében, hiszen e módszer sokkal elterjedtebb, ha gyümölcsfákról vagy dísznövényekről esik szó.

Hazánkban a görögdinnyét termesztik a legnagyobb területen oltott technológiával. Az oltott palánták aránya egyre növekszik (kivéve paprikánál), mivel a termesztők kezdik felismerni az előnyök adta lehetőségeket, valamit a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védelemre való törekvés is az oltványok használatára ösztönzőleg hat.

Az oltás a termesztésben sokkal nagyobb termésbiztonságot jelent, és az oltott fajok nagyobb termésátlagokkal jellemezhetőek, mint a saját gyökerű növények, ami a kezdetben fellépő többletköltségeket is hatékonyan tudja kompenzálni. A zöldségek oltásának számos előnye ellenére az elterjedését több tényező is hátráltatja. Ilyenek a növekvő munkaerőköltség és munkaerőhiány.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Másodtermesztés

A másodvetés lényege, hogy nyáron a területről lekerült rövid tenyészidejű kultúrák helyére más növények kerülnek, melyek szintén rövid tenyészidejűek, tehát télig még gazdasági hasznot...


Talaj nélküli növénytermesztés

Számos talajt helyettesítő anyag, azaz mesterséges termesztőközeg kapható és használható növények nevelésére. Ezek általában nem tartalmaznak szerves anyagokat, a céljuk annyi, hogy a gyökerek...