A tégla típusának megválasztásakor kulcskérdés, hogy főfalat, válaszfalat vagy csak egy térelválasztó kis falat akarunk építeni, illetve hogy milyen hangszigetelő-, hőszigetelő hatást szeretnénk vele elérni. Ma már számos modern termék közül választhatunk, amelyek paraméterei segítik a döntést. A méret és anyag mellett teherbírás szempontjából számít a nyomószilárdság, továbbá fontos szempont az úgynevezett hőtároló tömeg, a hő- és hangszigetelési képesség, illetve a nedvességtartalom. Általában minél nehezebb egy falazóanyag – vagyis minél nagyobb a hőtároló tömege – annál jobb a hangszigetelő képessége is. Ennek a hőtároló tömegnek a hőmérsékletingadozások csillapításában is nagy szerepe van. Korábban jóval kevesebb választási lehetőségünk volt. A házak szinte kizárólag vályogból, hagyományos kis téglákból, esetleg salakblokkokból épültek. Mindenesetre a régebbi megoldásokat sem árt ismerni, hiszen előfordulhat, hogy egy korosabb épületet kell felújítanunk.
Tömör vályogtégla
Bár vitathatatlanul természetes és nagy hagyományokkal rendelkező falazóelem, és egy vályogháznak megvannak a maga előnyei, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni róla, hogy a rosszul bírja nedvességet. Könnyen megszívja magát, és elveszíti a statikai szilárdságát.
Kisméretű tömör tégla
A magyar családi házak jelentős része ebből épült, ugyanakkor a ma érvényes hőszigetelési szabványoknak már nem felel meg. Bár a falvastagság jól variálható vele, a kis méret egyúttal nagyobb munkaigényt jelent, ami megnöveli a költségeket.
B30 és gázbeton
A 80-as években nagy slágernek számító építőanyagok. A lyukacsos B30 már jobb hőszigetelő, mint a hagyományos kisméretű tömör tégla. A gázbetonnal ma már csak felújításkor találkozhatunk, utólag hajlamos megduzzadni és elrepedni.
Kerámia tégla
Ezek a modern és széles körben használt falazó elemek jellemzően lyukacsos szerkezetűek és nagy hőtárolási képességgel rendelkeznek. Megfelelő beépítés esetén kiválóak tartószerkezetként és térelválasztóként is. Mivel természetes alapanyagokból készülnek, a páraáteresztő képességük is kifejezetten jó, és a tűzvédelmi szempontoknak is megfelelnek. A lyukacsos szerkezet előnye azonban egyben hátrány. Ha egy régi téglának le is tört például a sarka, maximum a szépségéből veszített, addig a modern légkamrás megoldásoknak sérülés esetén már csökken a hőszigetelő hatásuk. Sérülékenyek, így az építkezés során meglehetősen sok hulladék keletkezik. Továbbá a későbbi hőszigetelés miatt a páraáteresztő képességüket is elveszíthetik. Léteznek fokozott hőszigetelésű változatok is, melyek a megszokotthoz képest akár kétszer annyi üregsort tartalmaz, amitől jelentősen megnő a hőszigetelő képességük. Ezt is tovább tudja fokozni a Thermo névre keresztelt tégla, melynek ürgeibe kőzetgyapotot töltöttek. Éppen ezért különösen erős, masszív falat lehet belőle építeni, akár 100 éves élettartammal. Ráadásul a teljes munkafolyamat lerövidül, mert egyes szigetelési fázisokat megspórolhatunk vele.
Ytong
Az Ytong tégla sem mai darab, Svédországban már közel 100 éves múltra tekint vissza, és hazánkban is mintegy 25 éve kapható, mégis kevésbé ismert, mint a kerámiából készült társa. Nagyon könnyű, súlya ellenére kimagasló teherbírása van. Rendkívül egyszerűen, veszteségek nélkül formázható és vágható, ebből adódóan kevesebb hulladék is keletkezik a vele való munkálatok során. Felülete abban is segít, hogy habarcsból, és vakolatból is kevesebbre lesz szükségünk. De talán az egyik legfontosabb előnye, hogy nem igényel további hőszigetelést. Így bár az Ytong sokkal drágább a kerámiatéglánál, ha levonjuk belőle a hőszigetelés árát, máris kiegyenlítődik a két típus közötti különbség. Természetesen ennek az építőelemnek is vannak hátrányai. A hagyományos téglánál jóval rosszabb a hőtároló-képessége és a hangszigetelése is. Továbbá a gyengébb szerkezetből adódóan igencsak megnehezíti a dolgunkat a beltéri munkálatok során, amikor polcokat, szekrényeket szeretnénk majd felszerelni.
forrás: epítőanyag.hu