Aktív és passzív hűtés

Nem csak passzívházakhoz

A passzívházak kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert, de azért valamilyen fűtésre szükségük van. A kívánt hőmérséklet eléréséhez szükséges viszonylag alacsony hőmennyiséget főleg a napsugárzásból, illetve az épületben tartózkodó személyek és műszaki berendezések által kisugárzott hőből fedezik. A passzívházakba nem feltétlenül kell nyáron hűtés, de bizonyos esetekben igen jó hasznát vehetjük, ha van erre lehetőségünk. Előfordulhat ugyanis, hogy hiába tartjuk be azokat a praktikákat, amik segítenek a lakásban a kellemes hűvös megtartásában, a lakás mégis felmelegszik. Ilyen esetekben kétféle hűtést alkalmazhatunk: aktív vagy passzív hűtést. Az aktív hűtéshez hőszivattyúkat használnak, ami a hűtéshez szükséges hideg vizet állítja elő. A rendszernek a mennyezeti felületen található csőrendszer is a részét képezi – ide vezetik a hideg vizet, ami azután temperálja a födémet, és nagyon kellemes, egyenletes hűtést biztosít. Mivel a hideg előállításához energiát kell használnunk, azért ez a megoldás nem nevezhető éppen a legtakarékosabbnak, hiszen magát a hőszivattyút, valamint a hideg vizet keringető szivattyút is működtetni kell. Körülbelül 4 egység hűtési energiához 1 egységnyi villamos energia szükséges, ami gazdaságosnak tekinthető.

De még ennél a módszernél is van lehetőség némi spórolásra az úgynevezett free-coolinggal, azaz a szabad hűtéssel. Ekkor a hőszivattyú nem kapcsol be, csupán a talajszonda vagy kollektor hűtőhatását aknázzuk ki, ami történhet közvetlenül, vagy hőcserélő segítségével. Mivel csak a keringető-szivattyúkat kell működtetni, ezért a szabad hűtés esetében igen alacsony energiafogyasztással számolhatunk. Mivel a passzívházak esetén a hűtési igény minimális, az aktív hűtés esetén sem fogyasztunk sok energiát, de ha még inkább csökkenteni szeretnénk a közüzemi számlánkat, akkor érdemes a passzív hűtést választani. A passzív hűtés az aktívval összevetve jelentős energia-megtakarítást tesz lehetővé.

A passzív hűtéshez mindenképpen szükség van két jó minőségű, jó vízhozamú kútra. A passzív hűtés ebben az esetben úgy működik, hogy az egyik kútból kivesszük a kellemesen hűvös – 12-15 fokos – vizet, amit egy hőcserélőn keresztül bevezetünk a plafon hűtőrendszerébe. Miután az első kútból kinyert hideg víz felmelegszik, azt a másik kútba engedjük vissza. Ez a rendszer több szempontból is nagyon előnyös. Egyrészt, mert meglehetősen kevés energiát fogyaszt, másrészt, mert mindössze két szivattyúra van szükség a kiépítéséhez. Az egyik szivattyú faladata, hogy a kútból szívja a vizet, a másik – ami a fűtési rendszer miatt már egyébként is megvan – a felületfűtési (itt felülethűtési) rendszerben keringteti a vizet.

Egy ilyen rendszer kiépítése nem különösebben drága, ugyanis nincs szükség hőszivattyúra az üzemeltetéséhez; mindössze a kutakat kell becsövezni, és egy szabályozást mögé tenni. Vagyis – nyugodtan mondhatjuk – gyakorlatilag ingyen hűtjük a passzívházunkat ezzel a módszerrel. Hogy a passzívház hűtéséhez melyik lehetőséget válasszuk, az aktív vagy a passzív hűtést, ahhoz minden esetben érdemes szakember segítségét igénybe venni, és úgy hozni meg a döntést. Természetesen vannak olyan körülmények, amik kizárják az egyiket vagy a másikat. Ha a például nincs lehetőség arra, hogy a kertbe kutakat fúrjunk, akkor hiába akarjuk a fentebb vázolt megoldást, marad a hőszivattyús módszer. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hűtés mellett is sokat tehetünk azért, hogy a melegebb nyári napokon is kellemes hűvös legyen a lakásban. Arról már nem is beszélve, hogy ha odafigyelünk, akkor – még ha hűteni is kell – az közel sem igényel annyi energiát, mint egy teljesen átmelegedett ház lehűtése.