Gondolunk itt például arra, hogy a „sablon” konyhaszekrénynek vannak alsó és felső elemei, 1-2 fiók és alsószekrények ajtókkal. Szerencsére egyre többen szakítanak ezekkel a sablonokkal, és saját igényeikre – ha úgy tetszik kényelmükre – szabják az új konyhát.
Bútorvázak (korpusz)
Konyhaszekrény vásárláskor alapvetően 3-féle megoldással találkozhatunk a konyhastúdiókban és a bútorboltokban.
1. A bútorboltokban és a kész elemeket forgalmazó konyhastúdiókban minden szekrényváz fehér színű, és a kiválasztott ajtófrontok színével azonos – vagy ahhoz jól illő, de más színű – takarólapokkal fedik le a kilátszó fehér részeket a szekrényvázon.
2. Elvében azonos az előzővel, de többféle színű szekrényváz közül választhatunk. Ilyenkor már nem feltétlenül szükséges a takarólap, és van lehetőségünk kontrasztos konyhabútor is összeállítani, pl. sötét váz világos frontok.
3. Ha bútorasztalos készíti el a konyhát, akkor a kiválasztott ajtófrontokhoz színben illő alapanyagból fogja elkészíteni a szekrényvázakat is. Ez takarékosabb megoldás, mert nem kerül minden látszó fehér részre takarólap.
Ajtófrontok, munkapult, hátlap
A legegyszerűbb és legolcsóbb ajtófront, amikor bútorlapból készülnek az ajtók is. Ilyenkor mindenképpen 2 mm-es élfóliával zárják le a vágott részeket a bútorlapon. Szép tud lenni így is a konyhaszekrény, de a legtöbb helyen már külön gyártott ajtófrontokat alkalmaznak. A bútoráruházakban a szekrényvázhoz és fiókokhoz méretben stimmelő kész ajtókat vásárolhatunk meg, de az asztalosok is ugyanezen technológiával készítik egyedi méretre az ajtófrontokat az egyedi méretre gyártott konyháknál és egyéb bútoroknál. Vannak a vákuumfóliás (olcsóbb) és vannak a festett (valamivel drágább) ajtófrontok. Ezeket egyedileg készítik a mi megrendelésünkre, választhatunk a felületre mart minták közül, a színek és mintázatok közül, és akár fogantyúprofilosat is rendelhetünk. A készbútorok takarólapjai – lásd fentebb – is ugyanilyen fóliázott vagy festett anyagok, csak valamivel vékonyabbak, mint az ajtók.
A konyhai ajtófrontok mintáival legyünk óvatosak, mert a felületi érdes mintákban nagyon könnyen megül a főzés során keletkező zsíros szennyeződés, amit – bármilyen korszerű, jól mosható anyagból is készül a bútor – nehezebb tisztítani és tisztántartani, mint a nagyobb mart mintákat vagy a teljesen sima felületet.
A munkapult kiválasztásakor vegyük figyelembe az ajtófrontok színét és mintázatát. A stílusokat hozzuk összhangba, és döntsük el, hogy az alsó- és felsőszekrények közé falicsempét szeretnénk-e. Megkönnyíti a konyha véglegesre szerelését, ha nem falicsempét választunk, alkalmazhatunk a munkapulttal teljesen azonos ún. hátlapot is. Így nem kell burkolóra várnunk, hanem aki a konyhaszekrényt összeszereli, a helyére tudja tenni a hátlapot is. A munkapult és a hátlap találkozásánál felszerelhetünk vízzáró (vízvetőt), de még szebb, ha vékonyan kihúzzuk tömítő-ragasztó sziloplaszttal, ami számtalan színben kapható, és tökéletesen védi a bútort a nedvességtől, és nem penészedik.
Elrendezés, méretek
A rendelkezésre álló hely alakja és a helyiség mérete határozza meg, hogy melyik elrendezésű konyha valósítható meg otthonunkban. A divatos konyha-nappali variációnál, ha nem csak a falfelületre tervezzük a konyhát, hanem sziget vagy félsziget alakban gondolkodunk, a nappali szerves részévé tudjuk tenni a konyha egy részét. A helyiség közepére benyúló pultrész lehet pl. reggeliző asztal, de akár a leckét író vagy rajzoló/gyurmázó gyerekünk is kényelmesen a közelünkben lehet vacsorakészítés közben.
Számtalan leírás létezik, hogy milyen sorrendben érdemes a konyha fontosabb elemeit elrendezni, mert sütés-főzés közben nem mindegy, hogy mennyit kell „gyalogolnunk”, míg az egyik helyről a másikra elérünk. Egyértelmű szabály nincsen, de nézzük át a rajzot, és gondoljuk végig saját tevékenységünket és szokásainkat, hogy ne legyen a szükségesnél fárasztóbb a munka a konyhában.
Általában a munkafolyamat sorrendje
– Előkészítés: tálak, tányérok, műanyag edények, alapanyagok előkészítéséhez.
– Mosogató: tisztítás, lemosás.
– Mosogatógép: a mosogató közelsége, majd már az elpakolásnál a tányérok, edények helyének közelsége.
– Előkészítés folytatása a tisztítás után, közvetlenül a főzés előtt.
– Főzőlap és sütő.
– Edények,
serpenyők, lábosok, tepsik a főzőlap és a sütő közelében.
Ha egy teljes, faltól-falig szélességet ki szeretnénk tölteni a konyhaszekrénnyel, akkor szinte biztosan szükségünk lesz asztalosra vagy saját kezű munkára, mert a készen kapható szekrények szélességi mérete 40 és 60 cm. Néhány helyen lehet kapni 15, 30, 45 és 50 cm szélességű elemeket is. A szabványos ajtó- és fiókelőlap-méretek is ezekhez a méretekhez igazodnak. Egyedi méretekre csak olyan konyhabútor stúdiókban van lehetőségünk, ahol asztalos készíti el a konyhaszekrényünket. A nagyobb bútoráruházak gyakorlott kereskedőkkel, konyhaszakértőkkel segítenek véglegesíteni a saját elképzeléseinket, de csak a készelemek szabvány méreteivel tudnak kiszolgálni. A konyhaszakértők segítségét érdemes igénybe venni akkor is, ha mindent megterveztünk magunk, mert gyakorlott szemük már a rajzon észreveszik, ha pl. egy ajtó nem nyitható ki egy másik elem miatt, vagy valahol nagyon szűkre szabtuk a helyet. A szakértő helyszíni felmérése is nagyon hasznos, mert 5-10 mm mérési pontatlanság éppen elég arra, hogy ne férjen be a megvásárolt bútor. Vagy nem tudjuk kihúzni a fiókot, mert nem derékszögű az oldalfal, és elakad a fiók. Hosszan sorolhatók a problémák, amik alapos szemrevételezéssel és gondos tervezéssel elkerülhetők.
Új ház építésénél vagy teljes lakásfelújítás során már azelőtt tudnunk kell milyen lesz a konyha, hogy a mesterek elkezdenének dolgozni. Meg kell adnunk, hol legyenek az ún. fali kiállások:
Víz:
– mosogató hely,
– mosogatógép
helye,
– esetleg mosógép
helye,
– esetleg
hűtőszekrény vízbekötés.
Gáz:
– gáz főzőlap
helye,
– gázsütő helye.
Villany:
– konnektorok
mosogatógépnek, mosógépnek, szárítógépnek, hűtőszekrényeknek,
– elektromos
főzőlap,
– elektromos
sütő,
– szagelszívó
helye és magassága,
– konyhapultnál
lévő konnektorok és lámpakapcsolók.
Alsószekrények
Ha van alapterületünk bőven, például egyáltalán nem szükséges felsőszekrény. Esetleg 1-2 elem a poharaknak, bögréknek. Egy magasabb felsőszekrény elemet közvetlenül a pultra is tehetünk, kimondottan jól néz ki, mert a szekrényelem előtt még kb. 20-25 cm pult is marad, hiszen a felsőszekrények csak 35-40 cm mélyek, míg az alsó – és így a pult is – 60 cm. Még az alacsonyabb embereknek is kényelmes magasságú lesz a pultra helyezett elem, csak néhány polc fog olyan magasra kerülni, amit nem érünk el a padlóról.
Egy hagyományos elrendezésű konyhában általában a mosogató közelében lévő felsőszekrény legalsó polcán kapnak helyet a poharak, tányérok, kistányérok. A mai modern konyhákban az alsószekrények fiókokat rejtenek, és tökéletes helyet biztosítanak a tányéroknak is. Ha például 3 részes fiókos elem az alsószekrény, a legfelső fiók lehet az evőeszközöké, a középső a tányéroké, és legalulra a ritkábban használt egyéb edények, lábosok stb. kerülhetnek. Érdemes minden egyes alsó elemet csak fiókosra tervezni, mert sokkal könnyebb még a legalsó fiókból is kivenni valamit, mint ha a szekrény alsó polcáról hátulról kell elővarázsolnunk, amit éppen használni szeretnénk. A fiókot kihúzva, tökéletesen rálátunk, hogy egyáltalán mik vannak ott, és egyetlen mozdulattal kiemelhetjük még a hátul lévő darabokat is. Minden lábos, serpenyő, fazék stb. elfér, hiszen olyan magasságú fiókokat tervezhetünk, amilyet akarunk.
A vasalatgyártók kész fiókbelsőket forgalmaznak, de ezt nem mindenki szereti. Emiatt sem kell lemondanunk az alsószekrény fiókjairól, mert asztalos minden gond nélkül méretre tud gyártani fiókvázat bútorlapból, amire az egész konyha ajtófronjából készít méretre fiókelőlapot is. De a kész elemekből összerakott konyhák is különböző magasságú fiókokkal tervezhetők, mert többféle magasságúak a kész fiókelemek is.
Annak sem kell lemondania az alsószekrények fiókjairól, akinek nem tetszik, ha minden elemről kívülről látszik, hogy fiókos. Olyan alsószekrény is vásárolható – és készíttethető is –, aminek a polcai helyén belső fiókok vannak, és egyetlen ajtólap csukódik rá a szekrényvázra. Így nem kell lemondanunk a fiókok adta kényelemről, mégis kívülről „hagyományosnak” látszik a konyha.
Felsőszekrények
Ha tervezünk felsőszekrényeket, vagy a konyha mérete miatt szükségünk is van a felsőszekrényekre, határozzuk meg, hogy milyen magas legyen a teljes konyhaszekrény magasság. Helyigénytől függően az egészen alacsony, 40 cm-es felsőszekrénytől, a mennyezetig érőig variálhatjuk elképzeléseink szerint. A felsőszekrények szélességi ajtóméretének kiosztását az alsószekrényhez szokták igazítani, hogy egy vonalban legyenek az ajtók, de egy-egy helyen eltérhetünk ettől, ha úgy praktikusabb. Az egységes megjelenéshez azonban igyekezzünk tartani a szélességi méreteket.
Arra is kell ügyelnünk tervezéskor, hogy üveges felsőszekrényt ne tegyünk a főzőlap közvetlen közelébe, mert a főzés során állandóan párás lesz az üveg, ami nem szép. Üveges felsőszekrényben szebb az üvegpolc, ezért olyan helyre sem tudjuk tenni, ahol pl. a gáz- vagy fűtéscső a falon kívül, és keresztül a szekrényen fut, mert az üvegpolcból nem tudják kivágni a felfutó cső helyét. Ráadásul az üvegajtón át látni is lehet majd a falon kívüli csövet, ami szintén nem túl szerencsés. Tegyük olyan helyre az üveges felsőszekrényt, ahol tényleg díszíti konyhánkat.
Állószekrények
Ilyenek a kamraszekrények, és a sütő-mikró szekrények is. Ezeknek a szekrényeknek a magassága 2 m körüli – gyártótól függ. Nagyon fontos, ha a sütő és a mikró ilyen szekrénybe kerül, alaposan gondoljuk végig, hogy a mikró milyen magasságra kerülhet, mert egy 160 cm magasságú nő, egy tál forró levest nem tud biztonságosan kiemelni, ha az túl magasan van. A bemutatótermekben általában a sütő alatt 2 fiók is van, kb. 60 cm + a szekrény lába. Ettől olyan magasra kerül a mikró, ami már szinte használhatatlanná teszi azt. Mindenképpen kérjük, hogy a sütő alatt max. 40 cm + szekrényláb legyen csak.
Konyha elrendezések
1-soros konyha
2-soros konyha
Félsziget konyha
L-alakú konyha
Sziget alakú
konyha
U-alakú konyha