Megéri passzívházat építeni?

Mielőtt elemzünk érdemes végiggondolni: Van-e hosszútávon választásunk, lehet-e ez csak megtérülés kérdése? Mit teszünk a globális felmelegedés ellen? A jakuzzi vásárlásakor, városi terepjáró beszerzésekor, szoba méretű plazma tv megvételénél, a szükséges élettér méretnél többszörösen nagyobb lakóépület építésekor mért nem merül fel a megtérülés kérdése? A környezetünk védelme nem gazdaságossági kérdés, mégis keressük a választ a passzívház többletköltségekre.
Az objektív építési költség elemzés - fogyasztási adatok és megtérülés számítás - érdekes eredményt hoz. A teljes képhez vizsgálnunk kell az éppen szabványnak megfelelő, az alacsony energia igényű épület, és a passzívház költség és fogyasztási adatait.
Az építési költségeket egy 130 m2-es referencia lakóépület költségvetésén vizsgáljuk. (Azért ekkora, mert az év első felében eddig a méretig volt új házra "A+"-os esetben támogatási lehetőség. Sajnos ennek színvonala, menete, kifizetési hajlandósága a nyugat-európaitól messze elmaradt. Reméljük a következő, 2011-re előirányzott támogatási rendszer jobban fog működni.)
A táblázatban és az 1-es diagramban ábrázolt többletek természetesen jóval nagyobb különbségeket is eredményezhetnek, ha a költségesebb megoldásokat választjuk, de előfordulhat fordítva is, hogy pl. az energiatakarékos, vagy átlagos rendszer drágább, mint a passzív. Erre egy példa, hogy egy népszerű kerámia falazóelemből vastag falat készítünk, és ezt a páratechnika biztosítására szálas hőszigeteléssel vakolva színezzük. Ennél a falazatnál egy egyszerűbb, vékony falazóelem olcsó szigeteléssel, passzív fal méretezéssel olcsóbb, mert itt a páratechnikának a szellőzés miatt nincs szerepe. Az alapozásnál a lemezalapot igénylő szigetelések költségesebbek, de kevésbé elronthatók, mint ha a falazatot próbáljuk a lábazatnál hőhíd-mentesíteni.

A padlástéri többletszigetelés jár a legkevesebb költséggel. Sajnos a nyílászárók, a különleges üvegezés és hőszigetelt, légzáró tok miatt jóval drágábbak. A passzív bejárati ajtó magában jelentős többletet okoz, néha megfelel az épület normál ajtóval is.
A fűtési rendszerben az a tapasztalatom, hogy az átlagos házakban is már költséges bonyolult rendszereket használnak, pl. vízteres kandalló, napkollektorok, hűtőrendszerek, hőszivattyúk alkalmazásával. Ezektől a passzívház fűtése jóval olcsóbb is lehet, ha a szellőzetéssel együtt légfűtés van kialakítva, esetleg valamilyen olcsó biztonsági rásegítéssel; bioethanol vagy pellet kandalló, elektromos radiátor.

Nézzük meg egy modellezett passzívház éves fűtési, karbantartási költségeit különböző fűtési rendszerekkel. A teljes beruházást és karbantartást, amortizációt is figyelve a fűtési típusok globális költségei kiegyenlítődnek.
A passzívháznál - mivel kevés a hőveszteség és kevés a fűtési költség, a fűtési beruházás amortizációja a rendszer élettartama alatt - a karbantartás rendkívül nagy súllyal szerepel a teljes költségelemzésnél, és a drága rendszerek rendkívül hosszú megtérülést eredményeznek.
A legelterjedtebb fűtési rendszer a hővisszanyerős szellőzéssel kombinált levegős hőszivattyúval üzemelő légfűtéses, melegvíz tartályos kompakt készülék, mivel ezek árában a szellőztető rendszer szinte ingyen megnyerhető. Ne hagyjuk figyelmen kívül a hűtőszekrény méretű passzívház készülék kicsi, külön helyiséget nem követelő helyigényét. Megtakarítunk egy milliós nagyságrendű fűtőhelyiséget.

Ha az épület nem passzívház, de még kis fogyasztású (kb. 6-7 kW felett van), lehetséges, hogy levegő-levegő, levegő-víz hőszivattyúval már nem üzemeltethető gazdaságosan (főleg 5 fok alatt). Ekkor nagyobb beruházási költséggel inkább víz-víz vagy talaj-víz hőszivattyút, esetleg valamilyen biomasszát használó fűtést érdemes választani, állandó jóságfokkal.
A beruházás többlet költsége odafigyeléssel kb. 10-15 %, a nyugat európai adatok 10 % körüli értéket mutatnak, ennek magyarázata, hogy náluk a munkadíj nagyobb arányú költség, mint az anyag ár, ezért általában az építőanyaggal amúgy sem takarékoskodnak, a munkadíj pedig nem nő észrevehetően.

Konklúzió

Passzívházat építeni mindenképpen megéri. A többletköltségek megtérülése a fűtést és melegvíz készítést, némi energia áremelkedést figyelembe véve 7-15 év. Ezt a megtérülési időt, ha van támogatás, gyakorlatilag azonnali megtérüléssé, vagy azonnali folyamatos megtakarítássá változtathatjuk. Ne feledjük el a már többször hangsúlyozott egészségügyi, komfortérzésbeli és környezetvédelmi szempontokat sem!
Rendkívül keveset foglalkozunk a közintézményekkel. A passzívház gyakran oktatási, közösségi, irodaépületeknél könnyebben, kevesebb többletből megvalósítható, és felújítással is elérhető. Az új épületek energiapazarló tervezése véleményem szerint hosszú távú, teljes felújítási ciklusig tartó pénzkidobás. Érdemes lenne minden új épülethez a fogyasztási adatokat előzetesen elemezni, annak tudatában, hogy az energia költségek emelkedni fognak, és a fosszilis készletek már egy épület élettartamára sem elegendőek.

Schopf Márton okl. építészmérnök
MAPASZtag