A 2009 februárjában megrendezett II. Magyar Passzívház konferencia alkalmából adták át Magyarország első (és akkor még egyetlen) passzívház minősítésű épületének hivatalos papírját. A tulajdonos, Balogh György jóvoltából betekintést nyerhettünk a ház építészeti és épületgépészeti megoldásaiba. Amint arra korábbi cikkünkben is utaltunk, a passzívház nem egy pontosan meghatározott építési eljárást jelent, hanem egy koncepciót, illetve a hitelesítéshez szükséges módszereket és mérőszámokat. Amennyiben az épület tervezése vagy kivitelezése akár csak egy ponton is hibás, nagy eséllyel nem lehet teljesíteni az előre eltervezett értékeket. Hasonló ez egy panelház hőtechnikai korszerűsítéséhez, ahol lényeges (pozitív) változást csak a külső szigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a fűtésszabályozás egyszerre történő korszerűsítésével lehet elérni.

Alap, tájolás

A Szadán található, 125 nm belső alapterületű családi ház építése földmunkákkal kezdődött, vízszintes alapot kellett képezni a lejtős telken. Tájolásnál szempont volt, hogy az épület déli oldalát minél több napsütés érje, egyrészt a nagy méretű ablakok, másrészt a tetőn található vákuumcsöves napkollektor miatt. A szomszéd épülettel egy vonalba építkezve gyakorlatilag alig kapott volna direkt napsütést a ház, így az egész épület ettől feljebb épült fel, ahol nincs takarásban.
Egyenessé téve a talajt, egy réteg durva, majd két réteg finomabb kavics került rá, ezek képezik a ház alapját. Pince nem található az épület alatt. Húsz centiméter vastag, extrudált polisztirolból (XPS) készült az alapozás, ennek előnye, hogy nagy felületi nyomást képes elviselni. A falak csatlakozásánál az aljzat egy kelyhet képez, annak érdekében, hogy a falazó elemekkel összekapcsolódva hőhídmentes kapcsolatot lehessen teremteni. Az így kialakított teknőbe úsztatott beton került. Összességében 0.119 W/m2K hőátbocsátási tényezőt sikerült elérni a padlónál.

Falak, tető

Szintén betonos technikával, Bauland zsaluelemekből épült a ház külső fala. A gyártó hivatalos termékskálájában maximálisan 40 cm-es vastagsággal bír ez a falazó elem, de az építtető kérésére egyedi, 50 cm vastag elemek lettek legyártva és kiöntve betonnal. A falazóblokkok és az aljzatot képező XPS sakktáblaszerű kiképzésének köszönhetően könnyen összekapcsolhatóak (összepattinthatóak), egységes felületet hozva létre.
A falak belső felülete gipszkartonos borítást kapott, súlyosabb tárgyak rögzítéséhez a falazóblokkhoz speciális dübel használható. A hőszigetelt Bauland födém felett 30 cm grafitos expandált polisztirol (EPS) található, ez biztosítja a hőszigetelést felülről. Egyelőre raktárként üzemel a tetőtér, így az nincs külön hőszigetelve. 10 cm vastag gipsz és mészhomok falak tagolják a belső tereket. A vastag hőszigetelésből és betonrétegből álló falazat 0.089 W/m2K értéket teljesít. A ház össztömege 150 tonna, ez egyrészt jó hőszigetelést, másrészt megfelelő hőtárolást biztosít. Érdekesség, hogy télen "magára hagyva" az épületet, még hetek múltán sem ment a belső hőmérséklet 13 fok alá.

Nyílászárók, légtömörség

Általánosságban igaz, hogy a legjelentősebb hőveszteségek a nyílászárókon és környékükön keletkeznek, így a megfelelő ajtók és ablakok kiválasztása, valamint szakszerű beépítése kiemelt jelentőségű. A 0.6-os (keretestől 0.79) üvegezésű Internorm ablakok három rétegű üvegből, és öt légkamrás tokokból, illetve keretekből épülnek fel. Beépítésük a külső hőszigetelés síkjában történt, szintén a hőhidak elkerülésének érdekében. A párazáró fólia elhelyezése után az ablak körül a belső pára nem kerül a szigetelőanyagba, nem rontja annak szigetelési képességét.

Az optimális benapozás végett a ház déli oldalán találhatóak a nagy felületű ablakok, ide kerültek a lakóhelyiségek is. Az északi oldalon a vizesblokk, az előszoba és a gépészeti helyiség helyezkedik el, kis méretű ablakokkal. Annak érdekében, hogy nyáron kevés, télen pedig sok direkt napsütést kaphassanak a lakóhelyiségek, a tető éle jócskán túllóg a ház falsíkján, így természetes árnyékolóként üzemel.
Végül, de nem utolsósorban, szükség van az előírt légtömörségi mutatók teljesítésére, ezt a vizsgálatot egy erre szakosodott pécsi cég végezte. A vizsgálat az épület szerkezetkész állapotában készült, ami már akkor teljesítette az előírásokat. Azóta további javulást értek el az élek szilikonos tömítésével, így a következő méréskor várhatóan még jobb értékekkel lehet számolni.

(Sorozatunk következő részében az első magyar passzívház épületgépészetét mutatjuk be.)