Gázról áramra, áramról gázra

2023-04-11 20:28:48 | Módosítva: 2023-04-11 20:30:24

A gázfűtéses lakások jelentős részébe építettek be a tulajdonosok hűtő-fűtő inverteres klímát is. Az energia árrobbanás után különösen felgyorsult ez a folyamat. A logika kristály tiszta volt – és az ma is –, legyen kétféle fűtési lehetőség, két különböző energiaforrásra támaszkodva. Így aztán a kedvezményes tarifákkal is számolgatva mindenkor eldönthető, hogy melyik fűtési módot válasszuk.


Melyik a gazdaságosabb?

A pillanatnyilag meghozott döntést persze sok minden befolyásolja. Tudjuk, hogy a gázra – éves szinten, és hónapról, hónapra arányosítva – meddig érvényes a támogatott tarifa, ami fölött jelenleg hétszeres szorzó lép be. Ezzel a tarifával már nem nagyon lehet gazdaságos gázzal fűteni. Ugyanez a határvonal a villanynál is meg van, igaz itt csak kétszeresére ugrik az egységár. Ha a villanyáramot hőszivattyú, inverteres klíma használja fel, akkor mindenképpen jobb a helyzet, hiszen a klíma egy egység elektromos áramból 3-4-szeres hőenergiát hoz létre, ami annyit jelent, mint ha harmad-negyed áron vásárolnánk az áramot.


Ehhez még hozzájöhet az is, hogy a klímához H tarifás áramot igényelhetünk, ami a 39-40 Ft/kWh áramárat 26 Ft/kWh-ra csökkenti, tehát egyértelműnek látszik a klíma (hőszivattyú) fölénye. Tudnunk kell azonban, hogy ez a szorzó – a klíma COP értéke – éves átlagra van kivetítve. A készülék a fűtési idény változó külső hőmérsékletei mellett átlagosan tudja ezt a számot. Amikor enyhébb az idő, 10-15 fok van kint, akkor a klíma jósági foka az átlagos számnál jóval nagyobb, és ahogy csökken a hőmérséklet, az COP érték is csökken. Tudjuk természetesen klímánk leírásából, hogy akár -10, -15 fokos külső hőmérsékleten is képes működni, de ekkor a hatékonysága már alaposan leromlik – egészen odáig, hogy egy egység elektromos áramból már egynél kevesebb hőenergiát állít elő. Ha nincs más fűtési alternatívánk, akkor választási lehetőségünk sincs, és bízunk benne, hogy az ilyen extrém hideg egyre ritkább jelenség nálunk.


Ha viszont ott van a gázfűtés alternatívája, akkor van egy olyan határvonal, amikor érdemes a klímafűtésről visszaállni a gázra. A gáz előnye, hogy az égésből előállított hőenergia nem függ a külső hőmérséklettől (a fűtési energia igény persze igen). A gázból előállított hőenergia „egységára” egy állandó érték, a klímával előállított hőenergia „egységára” pedig a külső hőmérséklet csökkenésével növekszik. Van egy olyan külső hőmérséklet, amikor a két görbe metszi egymást – ezt hívják határhőmérsékletnek vagy bivalenciának –, innentől lefelé már a gázfűtés az olcsóbb, e felett pedig a klímafűtés.

Sok minden befolyásolja, hogy kinek hol van ez a határhőmérséklet – az épület állapota, szigetelése, fizikai paraméterei –, de a szakemberek szerint átlagosan +2 fok körül lehet. A gyakorlatban talán nem tévedünk sokat, ha magunknak 2-4 fok között határozzuk meg – függően pl. a klímakészülékünk korszerűségétől. Ez azonban ne azt jelentse, hogy a határérték körüli hőmérsékletnél ki-be kapcsoljuk a két készüléket, mert azt egyik sem szereti. Ha látjuk a meteorológiai előrejelzésekben, hogy a legalacsonyabb hőmérséklet bőven minuszokba megy, akkor kapcsoljuk le a klímafűtést, és indítsuk el a gázkazánt. Amikor pedig tartósan megenyhül az idő, visszatérhetünk a klímára.

Fagypont alatt amúgy is gondunk lehet a klímafűtéssel. A kültéri egység könnyen jegesedhet – annak ellenére, hogy leolvasztásáról automata gondoskodik. A kültéri egység alján találunk egy kis kondenzvíz kivezető csőcsonkot. Ez nem azonos azzal, amin keresztül nyáron, hűtési módban engedi le a készülék a kondenzvizet, és ez utóbbit egy csőhosszabbítással ki szokták vezetni csatornába, kertbe stb. Sokan a téli, fűtő üzemmódban működő csőcsonkot is meghosszabbítják, és el akarják vezetni. Ez fagypont közelében már gondot okoz, mert a csőbe befagy a víz, és megakadályozza a kondenzvíz elvezetését, a kültéri egység hamar teljesen eljegesedik. Ezt az elvezető csonkot tehát nem szabad megtoldani! Ha a csöpögése problémát okoz, más módon kell elvezetni a vizet.


Érdekes módon a hőszivattyús fűtés előnye a legkorszerűbb, legjobban szigetelt épületeknél is megnyilvánul. Egy közel nulla energiájú épület energiafogyasztása 6-8 kWh körülire lecsökken, ami már annyira kevés, hogy a gázkazánok számára gondot jelent. Különösen egy régebbi konstrukciónak a teljesítményét nehéz ilyen alacsony szintre leszabályozni. Amikor kint hideg van, akkor ez kisebb gond, enyhébb időben viszont nagyon is. A hőszivattyú szabályozása viszont szinte korlátlan; ez is amellett szól, hogy átmeneti időszakokban és enyhe téli hőmérsékletnél a klímafűtést használjuk.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Gazdaságos lakáshűtés

Lakásunk, házunk aktív hűtésére rendszerint csak alegmelegebb nyári hetekben van szükség, a meleg elleni védekezésre viszont ennél sokkal hosszabb időszakban, akár 4-5 tavaszi, nyári, őszeleji...


Geotermikus hőszivattyú

A hőszivattyúk már a közeljövőben valószínűleg ki fogják szorítani a gázés más hagyományos fűtési rendszereket. Az átlagember csak a szót ismeri, de nem nagyon tesz különbséget a különböző fajta...