Hőszivattyú választása

Milyen munkálatokra számíthatunk

Az optimális fűtési módot meg kell határozni, hiszen választhatunk például padlófűtés, fan coil és radiátor közül. A fan coilok esetén – amelyekkel fűthetünk és hűthetünk is – a szükséges teljesítmény, illetve a zajszint szerint kell dönteni a lehetséges opciók közt. Ahol csendet szeretnénk, például a hálószobában, nagyobb berendezés lesz a megfelelő, mivel az alacsony fordulatszámon is leadja a szükséges teljesítményt. Ha nagyon érzékenyek vagyunk a zajokra, a legcsendesebb megoldás a padlófűtés. Van tehát jó pár kérdés, amit a tervezéskor alaposan meg kell fontolni, komfort és költség oldalról is!

A levegő-víz hőszivattyú a legegyszerűbb megoldás, épp ezért a legközkedveltebb is. Pozitívum az is, hogy költséget takaríthatunk meg azzal, ha például egyes bevezető lépéseket szakemberrel történő egyeztetés után, mi magunk elvégzünk. A hőszivattyú kültéri egységét a házon kívül kell elhelyezni, betonalapra, és egy arra ráépített zártszelvény lábazatra. A lábazatra elsősorban azért van szükség, hogy a kifolyó kondenzvíz ne fagyjon össze a talajjal télen. A kültéri egység alá mindenképpen rezgéscsillapító gumi alátétet (gumibakot) kell tenni. A puffertartály, a melegvíztároló, illetve a beltéri egység a házon belülre kerül. Ez utóbbi egy levegős, nem túl szűk helyiséget igényel, ahol hozzáférhetnek az aktuális ellenőrzést végző szakemberek. A villamos kismegszakítóval végződő elektromos vezeték kiépítése a következő lépés, ami már szakembert igényel.

Geotermikus hőszivattyúnál a legegyszerűbben kivitelezhető változat esetén zárt, függőleges talajszondák kerülnek a ház mellett a földbe. Az, hogy ezekből pontosan milyenekre van szükség, a talajviszonyoktól és a hőszivattyú teljesítményétől is függ. A talajszondához szükséges furathoz megfelelő gépre van szükség, és emellett a fúrás bányakapitánysági engedélyhez kötött a talajvizek, rétegvizek védelme miatt. Nagy kert esetén lényegesen egyszerűbb megoldás lehet a vízszintes talajcsövek elhelyezése. A föld-víz hőszivattyúnál magát a készüléket a házban – például a pincében – helyezzük el, tehát itt csak egy beltéri egység van. A hőszivattyú elhelyezésének lényeges feltétele, hogy kellően levegőző és nem poros helyen legyen. (Kinti egységet sem lehet forgalmas, poros, autóút közeli helyre telepíteni.)

Víz-víz hőszivattyúnál a hőforrás oldalt tekintve léteznek nyitott és zárt hurkú rendszerek. Ez utóbbit földben illetve élővizekben szokták elhelyezni. A nyitott rendszer folyamatos víz oda- és elvezetést igényel, ami történhet például folyóból vagy kútból. Ha kútból nyerjük a vizet, szükség lesz egy második kútra is ugyanabban a vízgyűjtő rétegben az elsőtől minimum 10 m távolságra. Nyitott rendszer megvalósításakor egy köztes hőcserélő beiktatása javasolt. Talán nem véletlen, hogy aránylag kevesebben választják a víz-víz hőszivattyút.

A kivitelezés megtervezéséhez mindenképp szükség van szakemberre. Az előkészítő lépéseket – mint amilyen például a beton alapzat elkészítése a levegő-víz típus esetében – nyugodtan megcsinálhatjuk magunk, amennyiben előtte egyeztetünk a rendszert telepítő szakemberrel. Azonban a hőszivattyú telepítés nem egy könnyed munka. Műszaki tudás, tapasztalat a házilag kivitelezhető lépéseknél is elengedhetetlen, és fizikai segítség is, hiszen például egy kültéri egység több mint 100 kg súlyú.

Fontos, hogy a villanyszerelői munkákat ne próbáljuk házilag megoldani, mivel ez nagyon balesetveszélyes. És a beüzemelés is mindenképpen szakember feladata, ez a garancia miatt is szükséges.

Víz-víz hőszivattyúk esetében, ha már van meglévő fúrt kút, kedvezőbb feltételekkel számolhatunk. Ha azonban ez nincs, akkor a földmunkát, kútfúrót, a kút bejelentését és számos plusz berendezést is bele kell kalkulálni az egyenletbe. Mivel az ilyen rendszer állandó, 7-10 fokos hőmérsékletet biztosít a hőszivattyúnak, a teljesítménye egész évben kiegyensúlyozott és maximális. Ezzel együtt is a rendszer kiépítése drágább, a csövek karbantartása (pl. vízkőtelenítése) bonyolultabb, valamint talajszondás és talajvizes készülékek esetében a területileg illetékes bányafelügyelet, valamint adott esetben az illetékes vízügyi hatóság engedélyének beszerzésével is számolnunk szükséges.

A geotermikus hővel dolgozó hőszivattyú a leghatékonyabb és egyben legköltségesebb megoldás, de ahol erre lehetőség van, ott megéri megkockáztatni a nagyobb beruházást. Azonban nem mindegy, hogy milyen mélyre kell a talajszondát lejuttatni, bizonyos mélység alatt már számos hatósági engedélyt is be kell szerezni, ami egyrészt időben lassítja, másrészt többletköltséggel is terheli a rendszer kiépítését.

Mivel mind a három típusú rendszer eltérő – nemcsak működési elvük, de kiépítésük tekintetében is – az előkészületek, a kivitelezés hossza, ára és bonyolultsága is eltérő. A levegő-víz rendszerek telepítését rövidebb távú projektként lehet felfogni a többi típussal összehasonlítva. A rendszer bonyolultságával párhuzamosan viszont nőhet a kivitelezés ideje, ára, helyigénye és az ingatlan átalakításának mértéke.