Hővisszanyerős szellőztetés

Különböző szintek

A hűtés fűtés lényegében hővisszanyerős szellőztető-berendezésre épül, ami komfort és energetikai célokat egyaránt szolgál. A légkomfort szellőztetőrendszer folyamatosan cseréli a levegőt a lakótérben. Azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, ami a por és a pollenek nagy részét kiszűri, ily módon tisztább levegőt enged be, mintha az ember kinyitná az ablakot.

A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés rizikóját. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A kifújt levegőben lévő hőenergia nagy részét (akár 90%-át!) egy hőcserélő segítségével átadja a beszívott friss levegőnek. A nulla fokos friss levegőt például a lakótérből elszívott 20 fokos levegő 18 fokosra előmelegíti, miközben a kifújt levegő hőmérséklete lecsökken 12 fok körülire. Ez a rendkívül hatékony hővisszanyerés jelentősen csökkenti a szellőztetési hőveszteséget, teljes egészében azonban még nem fedi le egy passzívház szükséges fűtési energiaigényét. A befújt levegőt ezért a hővisszanyerés után korábban rendszerint elektromos utánfűtéssel melegítették tovább.

Később a gyártók a hőcserélő után beépítettek egy levegő-hőszivattyút is, amely a távozó levegőtől további hőenergiát vont el, és ezzel az energiával tovább fűtötték a beérkező friss levegőt. A hőcserélőből távozó 12 fokos levegő hőmérsékletét a hőszivattyú 0 fok alá csökkenti, s az így nyert hőenergiával 40-50 fokosra felfűti a befúvó ágon az előbbi példában 18 fokosra előmelegített friss levegőt.

Egy következő fejlődési lépcsőben sikerült elérni, hogy a már említett levegő-hőszivattyú annyi energiát nyerjen a távozó levegőből, amivel még a használati meleg vizet is fel lehet fűteni. A kompaktkészülékeknek ez a családja egy 200-300 literes bojlert tart melegen csak a levegőből kinyert hőenergiával. Ez a berendezés egymaga megoldja egy passzívház szellőztetését, fűtését és használati melegvíz-előállítását is. A rendszer éves energiafelhasználása e funkciókra – egy négy személyes családot és 120 m² lakóteret alapul véve – nem éri el a 2000 kWh-t.

Ma már a gyártók lehetővé tették ennek a technológiának felhasználását a passzívháznál magasabb energiaszükségletű épületek számára is. Ezt úgy érték el, hogy nemcsak a távozó levegő hőenergiáját használták fel, hanem további külső levegőt is vezettek a levegő-hőszivattyúba vagy pedig a levegő-hőszivattyú helyett folyadék-hőszivattyút alkalmaztak. A földhő bevonása szolgáltatta a szükséges többletenergiát, amivel padló-, fal- vagy mennyezetfűtést lehet kiegészítő fűtésként üzemeltetni.

Passzívházaknál akkor használják ezt a megoldást, ha a fűtést függetleníteni akarják a légcsere mértékétől, pl. kevés személy lakik egy viszonylag nagy házban. Ekkor a személyek alapján indokolt légcsere szám nem mindig elegendő a ház levegő által való kifűtéséhez (pl. egy 200 m²-es lakásban, ahol csak két fő tartózkodik). A passzívház kompaktkészülékek térnyerése arra vezethető vissza, hogy minimális a helyigényük, kiépítési- és szervizköltségük. Emellett akár 80%-kal alacsonyabb a fogyasztásuk, mint a több önálló elemből felépített megoldásoknak.