Karnis megoldások

Ízlés és praktikum

Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy ma már nem mindenki tulajdonít fontos szerepet a függönynek, sőt el is hagyja otthonából. Kétségtelen, hogy a függöny szűkíti a teret, elvesz a méretekből, ami egy kis helyiségnél érzékeny veszteséget jelenthet. Az is tény, hogy még a be nem húzott függöny is lehatárolja a falat, csökkenti a helyiség nyitottságát, térérzetét. Ott, ahol a belátás korlátozására nincs szükség, az árnyékolást pedig külső árnyékoló vagy reluxa biztosítja, ott akár el is hagyható a függöny, a sötétítő, a drapéria.

Először is tehát el kell döntenünk, hogy akarunk-e függönyt egyáltalán egy helyiségben, vagy más árnyékolókban gondolkodunk. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor tervezgethetünk tovább; milyen függönyről, sötétítőről álmodunk, és azokhoz milyen karnist választunk majd.

A karnist oldalfalra vagy mennyezetre szerelhetjük. Ha a plafon és az ablaknyílás között kevés a hely, és az oldalfali tartók nem férnek el, mindenképpen mennyezeti függönytartót kell választani. Szintén a mennyezeti szerelésű sínes megoldást célszerű választani, ha optikailag nyújtani szeretnénk az ablakot, vagy ha karnisunkat el szeretnénk rejteni. A karnis elrejtésének egyik leggyakoribb módja, hogy stukkót teszünk, elé.

Mostanság divatosak a mennyezetre szerelt karnisok, amit részben indokolnak a kisebb belmagasságok, de azért ez nem szentírás, 2.60-as panellakásban is szóba jöhet az oldalfali karnis. A mennyezeti megoldásoknál kézenfekvőbben megoldható a több sínes függönytartó, hogy a sötétítőnek is külön csúszkája legyen, de oldalfali karnisnál is van erre megoldás. Elegendő 1 sínes karnist vásárolnunk, ha csak fényáteresztő függönyt szeretnénk rá felhelyezni. Akkor is elégséges az egysínes függönytartó, ha arra csak sötétítő, vagy csak dekorációs célt szolgáló drapéria kerül, mert pl. szép a kilátás, és függönyt egyáltalán nem teszünk, vagy csak az ablakra szerelt vitrázsfüggönyt szeretnénk.

Ha nem akarunk sötétíteni, de az ablakot drapériával kereteznénk, akkor egy sínre tehetjük az oldalrészeket és a felső drapériát, úgy, hogy azt vagy egybe csíptetjük, vagy egy karikába akasztjuk a felső és az alsó rész kampóit, esetleg egybevarrjuk az anyagot. Két sínre lesz szükségünk, ha függönyt és sötétítőt vagy drapériát is szeretnénk. Háromsínes megoldást célszerű vásárolni, ha függönyt, sötétítőt és drapériát is szeretnék a karnisra helyezni, ebben az esetben csak 3 sín teszi lehetővé, hogy az anyagokat egymástól függetlenül is mozgathassuk.

Ha mindenképp rúdkarnist szeretnénk, de valamilyen okból az oldalfalra nem tudjuk rögzíteni, zárt tartóval rendelkező karnist kell választani. Már szinte mindegyik rúdkarnishoz vásárolhatunk olyan konzolt, mellyel a plafonra szerelhetjük fel, de ebben az esetben is számolnunk kell a karnis mennyezetről való lelógásával. Az oldalfali rudas karnisok látványosabbak, mint a mennyezeti sínes változatok, és mivel igen változatosak, így szinte bármilyen környezetbe találunk megfelelőt közöttük.

Oldalfali szerelésű karnisok helyének meghatározásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hol futnak a falban vezetékeket. Normál esetben a legesztétikusabb, ha megfelezzük a mennyezet és a nyílászáró közötti távolságot, és oda jelöljük ki a tartók helyét. Hogy az ablak jól nyitható maradjon, 10-15 cm-rel kell a karnist az ablak fölé helyezni, ha drapéria is kerül rá, az ablaktól való minimális távolságot a drapéria magassága határozza meg. De pl. alacsony belmagasság esetén, ha a plafonhoz közelebb helyezzük a karnist, optikailag növelhetjük a magasságot, illetve túl nagy belmagasság esetén az ablakhoz közelebb helyezve szűkíthetjük a teret. Fontos kérdés még a függönytartók oldalfaltól való távolsága is. Az első sínnek minimum 6-7 cm-nek kell lennie, hogy a függönynek szép esése legyen. Ha az ablak alatt pl. fűtőtest van, akkor annak vastagságát is figyelembe kell vennünk.

A karnis szélességénél alapesetben a legjobb megoldás, ha a tartó az ablaknyíláson 15-30 cm-rel nyúlik túl. Ha szélesebb nyílászáró fölé helyezzük a karnist, melyre a későbbiekben sötétítő is kerül, célszerű, nagyobb túlnyúlást hagyni, hogy a sötétítő napközben, kihúzott állapotában ne vegyen el túl sok fényt. Elegendő kisebb túlnyúlást hagynunk, ha csak fényáteresztő függöny kerül majdan a függönytartóra, de ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy a függönyt teljes mértékben el lehessen húzni, és ne akadályozza a nyílászáró nyithatóságát.

A rúdkarnisok többségéhez különböző hosszúságú konzolt vásárolhatunk, így alkalmazkodva a helyi adottságokhoz, a mennyezeti karnisokat, pedig az oldalfaltól tetszőleges távolságba szerelhetjük. Számos rúdkarnis nem csak karikás, hanem belső sínes kivitelben is kapható. A karikás változatokkal szemben a sínesek csendesebbek, és míg a karikákat a konzoloknál nem tudjuk áthúzni, a síneken a függöny vagy sötétítőanyag teljes terjedelmében végighúzható. A rúdkarnisok előnye, hogy általában dekoratívabbak, drapéria nélkül is szépen mutatnak. Egy jól megválasztott karnis lakásunk éke lehet.

A karnisnak harmonizálnia kell a rá kerülő anyagokkal, hisz azzal egységet kell alkotnia. Hogy karnisunk évek múlva se deformálódjon, és jól működhessen, érdemes mérlegelni, hogy mi az, ami rákerül. Ha csak könnyű anyagot szeretnénk majdan a karnisunkra feltenni, olcsóbb, kisebb teherbírású függönytartót is választhatunk. De ha súlyosabb kelmék kerülnek rá, érdemes a jobb minőségű, masszívabb karnisok közül választani. forrás: ekarnis