Talajhő Magyarországon

2012-02-22 21:37:17 | Módosítva: 2012-02-22 21:40:11

A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Magyarország Közép-Európában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hő áram jelentősen meghaladja a világátlagot. A Föld belsejéből kifelé irányuló hő áram átlagos értéke 90–100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak.

Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből 50-100 m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát.

Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből 50-100 m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát.

A földhő fluxusa hazánk felszínén 0,09 W/m/óra, 100 m mélységben eléri a 0,11 W-ot. 1 km2-en 90 MW nyerhető vele, hazánk egész területén 8100 MW, közel annyi, mint a háztartások összes hőigénye.

Annak eldöntésére, hogy alkalmas-e fűtésre a hőszivattyú vagy nem, egy-egy esetben a munkaszám ad támpontot, azaz, hogy a hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető munkaszám elsősorban a hőforrás és az előremenő hőmérséklet különbségétől függ. A hőfokkülönbség 1 °C-os csökkentésével 2,5% elektromos energia-megtakarítás jár együtt. A talajvíz a hőszivattyúk működtetésének ideális eleme, mivel egész évben rendelkezésre áll, hőmérséklete pedig viszonylag állandó. Olyan házakban, amelyeknek minden helységében padlófűtés működik, csak 35 °C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség. Ebben az esetben az éves munkaszám 4, szélsőséges esetben akár 6 is lehet. Még 55 °C-os előremenő hőmérséklet mellett is megvalósítható a hőszivattyú monoenergikus alkalmazása.

Talajkollektor (horizontális kivitel), illetve talajszondák (vertikális, 20-150 m mély kivitel) esetén olyan energiahasznosítási munkaszám érhető el, amely a talajvizes és a levegős készülékek között helyezkedik el. Ebben az esetben olyan fűtések szolgálhatók ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem melegebb 45 °C-nál. A talajkollektorok új építkezések esetén viszonylag könnyen telepíthetők, hiszen a ház körüli környezet még nem készült el. A talajszonda és a talajkollektor esetén a hő kinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.

Talaj mint hőforrás

A talajhő/víz hőszivattyúk a legelterjedtebb hőszivattyús berendezések. A talajhő kinyeréséhez vele érintkező csővezetéket (műanyag KPE) kell elhelyezni a földben. A csővezetékben fagyálló-víz keveréket keringtetve a talajhő beáramlik a nála alacsonyabb hőmérsékletű hőátadó közegbe. Az így felmelegedett közeget szivattyú segítségével juttatjuk a hőszivattyúba, ahol lehűlve a talajcsövekbe áramlik vissza, és a körfolyamat kezdődik előröl. A talaj hőmérséklete 5-10 °C közötti, de a hőcsere miatt a hőátadáshoz hőmérsékletkülönbség is szükséges, ezért a folyadék a hőszivattyúhoz 0-5 °C-os hőmérséklettel érkezik. Az előbb említett okokból kell a talajhőt hasznosító hőszivattyús rendszerek talajba kerülő csővezetékeket (szonda, kollektor) fagyállóval feltölteni.

A talajhő/víz hőszivattyúk melletti döntés csak akkor indokolható, ha a hőszivattyúk adott fűtési teljesítményét a talajból ki lehet nyerni. Ehhez a talajkollektor esetén megfelelő nagyságú és hővezető képességű, kiásható felület, talajszonda esetén pedig 50-70 méter mély fúrásra alkalmas terep kell rendelkezésre álljon. Ha ez nincs meg, akkor levegő/víz hőszivattyú választása javasolható.

Talajhő/víz hőszivattyú

Előnyei:
  • Mivel a talaj hőmérséklete nem függ a külső hőmérséklettől, ezért a magasabb, és közel állandó hőforrás-hőmérséklet miatt kedvezőbb a berendezés jóságfoka (COP).
  • Téli és átmeneti időszakban is közel azonos a berendezés teljesítménye.
  • Kisebb és olcsóbb berendezés, mint a levegő-víz hőszivattyú.
  • A talajszondák, vagy a kollektorok szinte bárhol kialakíthatók (kivétel: sziklás helyek).
  • Kiegészítő hőforrásra nincs szükség.
  • Passzív komfort-hűtés kialakítása megoldható (belső vagy külső hőcserélővel).
Hátrányai:
  • A hőforrásoldal kialakítása (szondák, talajkollektor) költséges.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: talajhő, hőszivattyú

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Alacsony hőmérsékletű fűtés

A fűtés-technológia gyors fejlődése és az épületek korszerűbb szigetelése lehetővé tették, hogy manapság 55°C-os vagy ennél is alacsonyabb hőmérsékletű vizet használjanak házak megfelelő...


Használati melegvíz készítés hőszivattyú technológiával

Az elektromos energia ára az elmúlt tíz évben közel a négyszeresére emelkedett hazánkban. Jelenleg a nappali áram ára 51Ft/kWh, de a vezérelt áramé (anno: éjszakai áram) is ár 30Ft fölött van....