Talajhő Magyarországon

2012-02-22 21:37:17 | Módosítva: 2012-02-22 21:40:11

A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Magyarország Közép-Európában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hő áram jelentősen meghaladja a világátlagot. A Föld belsejéből kifelé irányuló hő áram átlagos értéke 90–100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak.

Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből 50-100 m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát.

Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből 50-100 m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát.

A földhő fluxusa hazánk felszínén 0,09 W/m/óra, 100 m mélységben eléri a 0,11 W-ot. 1 km2-en 90 MW nyerhető vele, hazánk egész területén 8100 MW, közel annyi, mint a háztartások összes hőigénye.

Annak eldöntésére, hogy alkalmas-e fűtésre a hőszivattyú vagy nem, egy-egy esetben a munkaszám ad támpontot, azaz, hogy a hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető munkaszám elsősorban a hőforrás és az előremenő hőmérséklet különbségétől függ. A hőfokkülönbség 1 °C-os csökkentésével 2,5% elektromos energia-megtakarítás jár együtt. A talajvíz a hőszivattyúk működtetésének ideális eleme, mivel egész évben rendelkezésre áll, hőmérséklete pedig viszonylag állandó. Olyan házakban, amelyeknek minden helységében padlófűtés működik, csak 35 °C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség. Ebben az esetben az éves munkaszám 4, szélsőséges esetben akár 6 is lehet. Még 55 °C-os előremenő hőmérséklet mellett is megvalósítható a hőszivattyú monoenergikus alkalmazása.

Talajkollektor (horizontális kivitel), illetve talajszondák (vertikális, 20-150 m mély kivitel) esetén olyan energiahasznosítási munkaszám érhető el, amely a talajvizes és a levegős készülékek között helyezkedik el. Ebben az esetben olyan fűtések szolgálhatók ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem melegebb 45 °C-nál. A talajkollektorok új építkezések esetén viszonylag könnyen telepíthetők, hiszen a ház körüli környezet még nem készült el. A talajszonda és a talajkollektor esetén a hő kinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.

Talaj mint hőforrás

A talajhő/víz hőszivattyúk a legelterjedtebb hőszivattyús berendezések. A talajhő kinyeréséhez vele érintkező csővezetéket (műanyag KPE) kell elhelyezni a földben. A csővezetékben fagyálló-víz keveréket keringtetve a talajhő beáramlik a nála alacsonyabb hőmérsékletű hőátadó közegbe. Az így felmelegedett közeget szivattyú segítségével juttatjuk a hőszivattyúba, ahol lehűlve a talajcsövekbe áramlik vissza, és a körfolyamat kezdődik előröl. A talaj hőmérséklete 5-10 °C közötti, de a hőcsere miatt a hőátadáshoz hőmérsékletkülönbség is szükséges, ezért a folyadék a hőszivattyúhoz 0-5 °C-os hőmérséklettel érkezik. Az előbb említett okokból kell a talajhőt hasznosító hőszivattyús rendszerek talajba kerülő csővezetékeket (szonda, kollektor) fagyállóval feltölteni.

A talajhő/víz hőszivattyúk melletti döntés csak akkor indokolható, ha a hőszivattyúk adott fűtési teljesítményét a talajból ki lehet nyerni. Ehhez a talajkollektor esetén megfelelő nagyságú és hővezető képességű, kiásható felület, talajszonda esetén pedig 50-70 méter mély fúrásra alkalmas terep kell rendelkezésre álljon. Ha ez nincs meg, akkor levegő/víz hőszivattyú választása javasolható.

Talajhő/víz hőszivattyú

Előnyei:
  • Mivel a talaj hőmérséklete nem függ a külső hőmérséklettől, ezért a magasabb, és közel állandó hőforrás-hőmérséklet miatt kedvezőbb a berendezés jóságfoka (COP).
  • Téli és átmeneti időszakban is közel azonos a berendezés teljesítménye.
  • Kisebb és olcsóbb berendezés, mint a levegő-víz hőszivattyú.
  • A talajszondák, vagy a kollektorok szinte bárhol kialakíthatók (kivétel: sziklás helyek).
  • Kiegészítő hőforrásra nincs szükség.
  • Passzív komfort-hűtés kialakítása megoldható (belső vagy külső hőcserélővel).
Hátrányai:
  • A hőforrásoldal kialakítása (szondák, talajkollektor) költséges.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: talajhő, hőszivattyú

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hővisszanyerős szellőztetés

Egy passzívház fűtése – és hűtése – alapvetően a szellőztetésen keresztül történik. A hőszigetelési követelmények mellett ez a passzívház legfontosabb szempontjai közé tartozik.


Energiahatékony hőszivattyú hűtésre és fűtésre is

Az energia okos felhasználása az elmúlt hónapokban az energiaárak emelkedése miatt még inkább középpontba került. Ugyanakkor fenntarthatósági szempontok alapján is egyre fontosabb, hogya...