Gázbefecskendezéses hőszivattyú

2011-05-29 22:46:34 | Módosítva: 2011-05-31 07:43:47

A levegő-víz rendszerű hőszivattyúknál komoly problémát jelent, hogy a teljesítményük a külső hőmérséklet csökkenésével folyamatosan csökken, alacsonyabb külső hőmérséklet mellett egyre kisebb fűtőteljesítményt szolgáltatnak. Erre a problémára ad bizonyos szintű megoldást az úgynevezett gázbefecskendezéses kompresszor-technika.

Ez a konstrukció az elpárologtatási folyamatba avatkozik be oly módon, hogy egy beépített halmazállapot-leválasztóval már korábban kivonja az elpárologtatási folyamatból azokat a részeket, amelyek gáz halmazállapotúak. Ezzel nagyobb felületet biztosít a még folyadék halmazállapotban lévő hűtőközegnek, és ezt a korai fázisú gázt közvetlenül fecskendezi be a kompresszorba. Így jobb hatásfokúvá teszi az egész körfolyamatot, és eléri azt, hogy egy bizonyos hőmérséklethatárig közel állandó szinten tartja a leadott hőteljesítményt.
Az új elven működő levegő-víz hőszivattyúkat több gyártó is készíti, különböző elnevezésekkel.
Az LG kínálatában a GI (gas injection) elnevezéssel kiegészített modellek megtartják névleges teljesítményük 100%-át a -15 °C-ig terjedő tartományban is, és az üzemelési tartományuk is kitolódik -25°C-ig, ahol még mindig a névleges teljesítmény 75%-án dolgoznak.
A Mitsubishi Electric Zubadan hőszivattyúi Flash-InjectionŽ technológiájának nevezik a hasonló elvet, amelynek köszönhetően a hőszivattyú ugyancsak -15 °C-os külső hőmérsékletig állandó teljesítményt ad le. Hagyományos hőszivattyúk ugyanezen hőmérsékletnél már maximum 60%-os hatásfokkal működnek. A Flash-InjectionŽ technológiát kifejezetten az alacsony hőmérsékleti üzemre fejlesztették ki; a berendezésbe épített HIC cső a csőben hőcserélőn átáramló hűtőközeg a befecskendező csonkon is bejut a kompresszorba. A kettős hűtőközeg-bevezetés így nagyobb áramlás biztosít alacsony hőmérsékleten, illetve hidegindításkor.

A kompresszoros hőszivattyú használata tehát a mi ékhajlati körülményeink között azt is jelenti, hogy a +7 ?C-on rendelkezésre álló fűtési teljesítmény egészen -15 ?C-os hőmérsékletig – tisztán hőszivattyúsan – garantált. Nincs szikség kiegészítő fűtésre, hőtermelőre (ún. monovalens fűtési rendszer kialakítására alkalmas), az alkalmazhatósági határtartomány pedig kitolódik. A kompresszoros hőszivattyú tisztán hőszivattyús üzemmel képes fedezni az épület fűtési igényét, míg a hagyományos rendszerek az egyre csökkenő teljesítményük miatt a gyárilag beépített elektromos segédfűtés révén tudják csak kiszolgálni az épület hőigényét, jelentősen lerontva ezzel a rendszer eredő COP-jét, vagy gázkazános kiegészítő fűtést igényelnek a hidegebb időszakokban.
Sajnos az új technológia alkalmazása nem olcsó, és tovább ronthatja az amúgy sem olcsó berendezések piaci megítélését, miközben az ár-érték arányuk sokkal jobb is lehet, mint a hagyományos léghőszivattyúké.

Pályázati lehetőségek

A megújuló energiaforrások egyre nagyobb teret hódítanak az építőipari piacon. Ez nagyban köszönhető a folyamatosan elérhető pályázati lehetőségeknek. Mind lakossági, mind közületi beruházások esetén nagy mértékű támogatások nyerhetőek, akár új építés esetén, akár ha lakásfelújításról van szó.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport azzal a céllal dolgozta ki új tarifáját, hogy a hőszivattyús rendszerek működtetéséhez kedvező árú villamos energia szolgáltatást nyújthasson ügyfelei számára, ezzel is támogatva a környezetbarát megújuló energiát használó megoldások elterjedését.
A GEO egytarifás, különmért, vezérelt tarifa. Naponta legalább 20 óra fűtési időt nyújt a hőszivattyú számára úgy, hogy egy megszakítás nem lehet hosszabb 2 óránál, és két megszakítás között maximálisan 2 óra felfűtési idő áll rendelkezésre. Ezzel a hőszivattyús rendszer megfelelő mennyiségű villamos energia betáplálást kap az üzemeléshez.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Címkék: hőszivattyú, energia

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Öko-logikus építészet

A jó hőszigetelő képességű falszerkezet önmagában még nem képes energia-hatékonnyá tenni az épületet, bár jelentősen hozzájárulhat az épületek gazdaságos üzemeltethetőségéhez. Az...


Európa évente 500 milliárd euró értékű energiát pazarol el

Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek...