Megszűnhet a nyugdíjasok átverése

2015-11-18 12:22:43 | Módosítva: 2016-01-11 12:25:57

Kötelező ügyfélszolgálat fenntartása, az ajándékjuttatás és ajándéksorsolás reklámjának tilalma, a megvételre kerülő árucikkek kapcsán betiltott fogyasztói hitelezés – ilyen módosításokat tartalmaz a Parlament előtt lévő KDNP-s törvényjavaslat. A szabályok szigorításával számolná fel a termékbemutatókon legtöbbször nyugdíjasokkal szemben elkövetett csalásokat.


Szigorított jogszabályok a termékbemutatókra

Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a jövőben a fogyasztók védelmét a termékbemutatókat szervezőkkel szemben. Eszerint a cégek kötelesek lesznek országos ügyfélszolgálatot működtetni, telefonos, e-mailes elérhetőséget biztosítani és a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani. Erre azért van szükség, mert termékbemutatós cégek folyamatosan módosítják bejegyzett székhelyeiket, telephelyeiket és már nem lelhetőek fel azon a címen, amelyet korábban megadtak a fogyasztóknak előzetesen kapcsolattartásra.

Kijátszott elállási jog

Ezért is vált nehézzé a fogyasztói jogok érvényesítése, hiszen hiába jelentették be például, hogy rossz a termék vagy meggondolták magukat és arra nincsen szükségük: a levéllel már nem találták meg a vállalkozást. A szigorítással könnyebben tudják érvényesíteni a fogyasztók az elállási jogukat, azaz 14 napon belül vissza tudják kérni az áruért adott pénzt, ha elégedetlenek vele.

A tervezetben szigorítottak a hitelszerződések kötésén is. Jelenleg, ha valaki a termékbemutató helyszínén belemegy a vásárlásba, akkor a helyszínen pillanatok alatt megkaphatja az akár több százezer forintos áruhitelt is. Ezután viszont a cég képviselője nem írathat alá közvetlenül, mielőtt hitelt venne fel.


Megtiltanák a termékek eladásához kapcsolódó ajándék és ajándéksorsolás reklámozását is. Erre azért van szükség, mert a tapasztalatok alapján a fogyasztók általában csak az ajándékok miatt járnak a bemutatókra. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez számos olyan bejelentés érkezett, hogy a termékbemutatós vállalkozások megtévesztő módon nyereménynek titulálják reklámjukban az érintett terméket és csak később derül ki: valójában fizetni kell, hogy azt megkapják.

Kikényszerített hitelfelvétel

Egy gyanútlan meghívott pl. „nyereménysorsolással egybekötött termékbemutatón” vett részt egy közösségi házban, ahol végül ő nyerte meg az 1 millió forintos főnyereményt, de a termékekhez végül 300 000 forint befizetése után jutott csak hozzá. Az esetek elenyésző arányában kerül sor készpénzben a termék vételárának rendezésére. A fogyasztókkal rendszerint kapcsolt hitelszerződést íratnak alá, hogy ki tudják fizetni a sokszor több százezer forintba kerülő árucikkeket.nyereménysorsolással.


Ezeken a szervezett eseményeken a forgalmazók leginkább az idős emberek helyzetét használják ki. Sok esetben elhitetik velük, hogy az általuk forgalmazott termék éppen az ő betegségük hatékony gyógyítására alkalmas. De az, hogy valóban hatásos lenne, arról maga a terméket árusító cég sem tud megbizonyosodni, mivel a forgalmazónak nincs jogosultsága olyan igazolást kiállítani, amely bizonyítja a termékbemutatókon elmondott terápiás hatást.

Agresszív kereskedelem

Az agresszív kereskedelmet törvény tiltja, így az jogszabálysértésnek számít. Ilyen magatartás a forgalmazó részéről, ha például azt állítja „ha valaki nem veszi meg a terméket, akkor a következő karácsonyt már nem éli meg”, vagy az előadás során olyan pszichés ráhatás történik, amikor a rendezvény végén a vásárló bűnösnek érzi magát, ha nem vásárol semmit. A legjellemzőbb megtévesztések közé tartoznak az olyan valótlan állítások, mely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.


Meglehetősen elterjedt csalási forma, hogy a szervezők a rendezvényt „egészségnapként”, „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „teljes körű egészségmegőrző programként”, illetve „ingyenes állapotfelmérésként” (például: szív- és érrendszeri állapotfelmérés, vércukorszint mérés) hirdetik meg. Így csalogatják ügyfeleiket az elsőre valóban egészségügyi vizsgálatnak tűnő árubemutatókra. Ezeken aztán légtisztító berendezéseket, vízszűrőket, tisztító készülékeket, infralámpákat, masszázsfoteleket, illetve különböző mágnes terápiás eszközöket adnak el a gyanútlan résztvevőknek, zömmel nyugdíjas korú vásárlóknak.

Trükkös csalások

Telefonon felhívják a kiszemelt áldozatot, hogy nagy értékű nyereményt szeretnének átadni részére, mert valahol egyszer kitöltött egy kérdőívet. A nyeremény átadása kapcsán megkérik, hogy hívja a lakására egy pár barátját, szomszédját, hogy ők is együtt örülhessenek vele. Amikor azonban megérkezik a „nagy értékű ajándék”, a cég képviselője váratlanul előadásba és termékismertetésbe kezd.


A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz az utóbbi időszakban egyre több jelzés érkezik arról, hogy a vállalkozások a vásárlók lakására szerveznek és tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyző felé nem jelentik be tudván, hogy a hatóságok erről előzetesen egyéb módon nem értesülhetnek, így a hatósági ellenőrzés alól is kibújhatnak.

Máskor az érdeklődő meghívott jóhiszeműen elmegy a vendéglőbe meghirdetett ingyenes termékbemutatóra, s azt gondolja, hogy nem kockáztat sokat, ha vásárol, hiszen amennyiben nem tetszik a termék, 14 napon belül úgyis elállhat a szerződéstől. Nem árt azonban megnézni a szerződést, mielőtt aláírja. Amennyiben ugyanis kiderül, hogy a vállalkozás a vendéglő címére telephelyet jegyeztetett be magának, úgy – mivel az nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek – nem illeti meg a vásárlót a speciális termékértékesítés kapcsán biztosított 14 napos indokolás nélküli elállási jog.

Előfordult, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adnak át az előadás helyszínén, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén. Ez utóbbi esetben semmilyen speciális joga nem lesz a vásárlónak, hiszen nem üzlethelyiségen kívül vásárol, sem online, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.

A bankok nyilatkozata szerint ilyen esetekben „a kölcsönigénylők a közvetítő partnereken keresztül teljes körű tájékoztatást kapnak szóban és írásban”. Ilyenkor a szükséges dokumentumokat, és egyes demográfiai, jövedelmi, hátralékosságra vagy mulasztásra vonatkozó adatokat is minden esetben ellenőrzik. Ha minden megvan, akkor a bírálatot akár fél óra alatt el tudják végezni.

Az OTP-nél is érzékelik azért, hogy lehetnek problémás ügyek. Tudomásuk van arról, hogy néhány esetben jogi és etikai aggályok merülnek fel a vásárlásokat követően, ezért rendszeresen felülvizsgálják a vonatkozó partneri együttműködéseiket, és indokolt esetben azok felmondásra kerülnek.

Agresszív kereskedelmi gyakorlat

A törvény szerint „agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással – akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén – az adott helyzetben jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát. Ezáltal a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti a fogyasztót.”


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vigyázat! SMS-átverés

Az utóbbi időben a telefonon online felugró ablakokkal hirdetnek a csalók. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) azt kéri a mobilhasználóktól, hogy ne küldjön senki ismeretlen 06-90-es,...


Tavi praktikák

Korábban már számos alkalommal írtunk a kerti tavakról, azok létesítéséről, fenntartásáról. Most pár apró, de hasznos dologra szeretnénk felhívni a figyelmet ezekkel kapcsolatban.