Lendkerekes Volvo

2011-06-03 14:18:06 | Módosítva: 2011-06-03 14:58:58

Gyerekkorunk lendkerekes autóit nemsokára akár teljes életnagyságban is viszontláthatjuk az utakon. A Volvo a mozgási energia tárolását ilyen módon valósítaná meg.

KERS - aki járatos a Formula-1 világában, gyakran találkozik ezzel a mozaikszóval. "Kinetic Energy Recovery System", azaz "Mozgásienergia-visszanyerő rendszer" a megfejtés. A versenyautók a fékezéskor felszabaduló energiát akkumulátorokban tárolja, ami gyorsításkor (elsősorban előzéskor) egy villanymotor révén segít rá a belsőégésű motor teljesítményére. Ezzel szemben a Volvo koncepciója teljes mértékben mechanikus, és nem igényel akkumulátort. A lendkerék a motor főtengelyéhez kapcsolódik, ahogy a fékre lépünk, a lendkerék felpörög, egészen 60.000 fordulat /perc-ig, így tárolja a mozgási energia egy részét. Elinduláskor, gyorsításkor a lendkerék tehetetlensége járul a motor munkájához.


 

Az 1980-as években a Volvo már kisérletezett ilyen fajta megoldással, ám az acélból készült, forgó alkatrész túl nehéz volt, ami csökkentette a rendszer hatékonyságát. Most egy mindössze 6 kilogramos, karbonszálas technikával készült lendkerék foglal helyet a házban, amiben vákuumot hoztak létre. 60.000-es percenkénti fordulatszámnál 80 lóerő teljesítmény nyerhető ki vele, rövid távon. Elsőkerék-hajtásnál, fékezéskor, a belsőégésű motor kikapcsol, és úgy is marad, amíg a lendkerék elegendő energiával rendelkezik. A Volvo számításai szerint a KERS 20%-os üzemanyag-megtakarítást is eredményezhet a városi körülmények között, nem mellesleg a fékbetétek kopása is jelentősen csökken.

(forrás: Volvo)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kárba veszett millárdok

Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek...


Füstbe ment energiák

A világ energiafogyasztásának harmadát az épületek fűtésére és hűtésére fordítjuk. Az elmúlt években életbe lépő hazai és nemzetközi szabályozások célja az volt, hogy a tudatos...