Szomszédviták: ki kell-e vágni a telekszomszédot zavaró fát?

2023-12-10 12:21:35 | Módosítva: 2023-12-10 12:25:11

A szomszédviták sajnos elég gyakoriak nálunk. Az egyik leggyakoribb konfliktusforrás, amikor a telekszomszédot zavarja a mi kertünkben lévő fa – vagy fordítva. Akár azért, mert túl nagyra nő és árnyékol, akár azért, mert átnyúló ágai szemetelnek a másik kertben is, és az is előfordul, hogy a fa elöregedett, veszélyesnek látszik. A szomszéd félti az autóját, háza tetejét egy erősebb vihartól. Vajon mikor kell, mikor illik, és mikor utasítható vissza a fa kivágása a szomszéd kérésére? A válaszhoz kicsit szét kell szálazni a fa kivágását szorgalmazó okokat. Elöljáróban még annyit, hogy a jog nem igazán ad egyértelmű eligazítást ebben a kérdésben.


Vizsgáljuk meg tehát a kivágást kérő indokait. A zavaró árnyékolás, kilátás akadályozása, vagy a fa átszemetelése a szomszéd telkére nem tűnik elegendő indoknak egy egészséges fa kivágásához. Még az sem, ha a másik ház csatornáját gyakrabban kell tisztogatni a belehulló levelek miatt. A kulcsszó itt a „szükségtelenül”, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában. Csak ezt követően lehet szó kártérítésről és egyéb esetekről. Az árnyék, illetve a levelek nem minősülnek szükségtelen zavarásnak.

Ha viszont az áthajló ágak konkrétan verik a ház oldalát vagy a tetőt, a gyö­kerek emelik az épületet, tehát konkrét kézzelfogható kárt okoznak a szomszédos építményben, akkor bizony indokolt lehet a fa eltávolítását követelni. Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény valamelyik ingatlan rendes használatát – akadályozza, illetve kárt okoz, illetve annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.


A szomszéd először is szóban felszólíthatja a fa tulajdonosát a fa kivágására, amit az vagy tudomásul vesz, vagy nem. Megteheti ezt írásban is, de a válasz valószínűleg ugyanaz lesz. És kereshet egy ügyvédet is, aki ügyvédi felszólítást küldhet a fa eltávolítására, aki egy esetleges kár megtérítésére hivatkozhat, de másra nem nagyon. Önmagában az árnyékolás vagy a kilátás zavarása nem tűnik megfogható indoknak.

A „károsult” a szomszéd fájának kivágása ügyében leginkább a jegyzőhöz fordulhat. A kivágási engedélyt sokszor meg is kapja, és a jegyző határozata kötelező. De azért a jegyzőnek kötelessége kivizsgálni a helyzetet, és ilyenkor mindkét vitázó felet meg kell hallgatnia, sőt szükség esetén szakértőt is be kell vonnia. Nem kell megijedni egy ilyen eljárástól, ha szükséges, végig kell csinálni.

Különösen a közös határvonal közelében lévő növényzet zavaró, károsító hatása indokán azt szokták – gyakran peres eljárásban – vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, használatában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e károsodás veszélye. A növényzet zavaró – leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást akadályozó – hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni. Figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen – feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerhette –, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is.

Az említett körülmények indokolttá tehetik, hogy egy perben a bíróság az érdeksérelem egyéb módon történő (pl. csonkolás, áttelepítés) elháríthatóságának hiányában a kivágásra, eltávolításra való kötelezés helyett az okozott kár megtérítését rendelje el. Ha a jogszabály a növényzet kivágását engedélyhez köti, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező szerv a növényzet kivágásához szükséges engedélyt megadja-e vagy sem.  

Gallyazás, csonkolás

A gallyazás tönkreteheti a fát élettanilag, illetve ha a fa egyensúlya jelentősen megváltozik, a fa nem kívánt mértékben megdőlhet. A gyökerek részbeni eltávolítása is sok veszélyt rejt magában. Akár egy közepes erősségű szél is számunkra elképzelhetetlen forgatónyomatékkal nyomja a fát, ami csupán a gyökérzeten keresztül tud ennek ellenállni. Átnyúló gyökérzet károsítása megbonthatja ezt a kényes egyensúlyt, ami a fa kidőléséhez vezethet. Az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására a szomszéd nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

Kié a termés?

A kerttulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa nem szedi fel. Ha az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Lakhatásról, szomszédjogról

Gyenge idegzetűek ne olvassanak statisztikai adatokat – ez jutott eszembe, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy napjainkban, Magyarországon egy átlagos fizetésű embernek 23 évig kell spórolnia ahhoz,...


Hőszivattyú hangja

A hőszivattyús rendszerek elterjedésével egyre többen szembesülnek azzal a problémával, hogy a szomszédba telepített kültéri egységek elviselhetetlen dübörgésükkel megkeserítik a mindennapokat,...