Napelemes változások

Akiknek legjobban fáj majd

Eszerint januártól nemcsak a 2024 után telepített lakossági napelemeknél szűnik meg az éves szaldóelszámolás lehetősége, hanem a régebbi rendszereket is átteszik havi elszámolásba. Megjegyezzük, hogy arról volt szó, hogy a korábbi telepítések még 10 évig élvezhetik a szaldós elszámolást, és ez látszólag így is marad, csak az éves kiegyenlítés helyett havi elszámolás lesz. Egyelőre viszont nem ez látszik a végeredménynek, mert a bejelentés elég nagy vihart kavart, és ennek hatására a kormány vissza is vonta a leghúsbavágóbb döntést. A mostani állás szerint mégis csak marad az éves szaldós elszámolás:

– a háztartási méretű kiserőmű esetén, amelyet az idei év szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig üzembe helyeznek,

– valamint a bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1. napjáig megtörténik.

Kedvező változás tehát, hogy az üzembe helyezés határidejét kitolták 2026-ig, az már kevésbé, hogy a visszatáplálás feloldását január elsejére halasztották, és lesz az országban 7-8 százaléknyi olyan terület, ahol marad a korlátozás. Sokkal fontosabb viszont, hogy 10 évig szaldóelszámolásban maradhatnak az új napelemesek is.

Véleményünk szerint ez a változás, és a változás visszavonása leginkább azoknak húsbavágó, akik az elmúlt években és leginkább a tavalyi év végi rohamban a fűtésrendszerüket építették napelemekre. Nyilvánvaló, hogy a fűtési energiára leginkább a téli hónapokban van nagy szükség, a napelemek pedig a nyári időszakban termelik az elektromos áram nagy részét. Éves szaldós elszámolásnál ez nem okoz problémát, hiszen a nyári túltermelést „elnyeli” az országos hálózat, aztán télen visszaveheti a fogyasztó a fűtéséhez szükséges villanyáramot.

Havi elszámolásban viszont ez már nem működik. Könnyen lehet, hogy a nyári túltermelés a nyakunkon marad, télen pedig magas áron kell megvásárolnunk a fűtéshez szükséges villanyáramot. Különösen éles ez a probléma az ún. 1 az 1-ben fűtésekre (tehát nem a hőszivattyúra vagy a klímafűtésre), ahol egy egységnyi villanyáramból egy egységnyi hőenergia lesz. Tárolni pedig gyakorlatilag lehetetlen a nyári túltermelést a téli időszakra.

Ebből nem következik, hogy a napelem telepítésének az éves szaldós elszámoláson kívül nincs semmi értelme. De a rendszert és az áramfogyasztást úgy kell felépíteni, hogy a háztartás áramfogyasztása nagyjából minden hónapban kiegyenlítődjön. Nyáron a klíma fogyasztása jó eséllyel összekapcsolható a napelemek csúcsteljesítményével, de a háztartás egyéb fogyasztása is megtermelhető a napelemből, legfeljebb ez nyáron túltermelést eredményez. A napelemeket pedig úgy kell méretezni, hogy a háztartás energiaszükségletét télen is fedezni tudják. Mosás, világítás, háztartási gépek, esetleg elektromos autó töltése ebbe jó eséllyel belefér, de az elektromos fűtés aligha!