Vizes falak utólagos szigetelése

A nedvesség ilyenkor valószínűleg a talajból származik. A fal felszívja a vizet, mert a régi szigetelés az alap fölött már tönkrement, tárolja és kipárologtatja a lakótérbe, illetve a homlokzaton át a környezetbe. A nemkívánatos jelenség eredménye a doh szag, a penész, a salétrom és a foltozódó málló vakolat a szobában, illetve az külső homlokzati részen. A vékonyabb kapillárisokon magasabbra tör a nedvesség, ilyen hajszálerek alakulnak ki a falban is. Ez váltja ki a vizes fallal járó szagot és málló vakolatot, amit a festés és egyéb javító munkák nem orvosolnak. A megoldás a nedvesség feláramlásának megakadályozása fizikai eszközökkel. A jól elvégzett utólagos szigetelés végleges megoldást jelenthet a problémára. Erre több lehetőség is van, ha ezek nem is teljesen egyenértékűek egymással.

Az egyik az aláfalazás, ami talán a legrégebbi eljárás. A falat méterenként kibontják és kátránylemezt helyeznek a falba, majd visszafalazzák. Hátránya, hogy a házat alá kell támasztani, akár hónapokra is ki kell költözni. A ház statikailag instabillá válhat. Jóval korszerűbb módszer a falazat injektálása. A fal külső részén, 20 cm-távolságokban 40-50 cm mély furatokat készítenek. Ezekbe fecskendezik be a kémiai vegyszert, ami reakcióba lép a fal anyagával, így létrehozva egy szigetelő réteget a falban. Ennek is van persze gyenge pontja. A furatba fecskendezett anyag gyakorta csupán a furat közvetlen környezetében fejti ki hatását, a mellette levő 15-20 cm kezeletlen marad, hatékonysága kiszámíthatatlan. A befecskendezett kémiai anyag a környezetre káros is lehet.

Egy következő módszer, a falvágás során egy speciálisan erre a célra kialakított falvágó fűrésszel átvágják a falat teljes keresztmetszetében. A fűrész 2-3 cm sávot távolít el a falból. A felette lévő faltömeg több tonna is lehet. A szigetelőlemezt, behelyezik a falba, majd folyékony habarccsal kitöltik az üreget. Ehhez az átvágott falat ki kell ékelni, de ez a fal belsejében lehetetlen, emiatt a fal gyakran megreped. A belső téglák beeshetnek! Talán a legeredményesebb falszigetelési módszer az acéllemezes szigetelés. Ennek során a belső padló síkjával megegyező magasságban – a falon kívül – keresnek egy téglafugát, vagy vályog esetén vízszintes vonal mentén kijelölik a szigetelés helyét. A ház homlokzatáról a feltétlenül szükséges mennyiségben eltávolítják a vakolatot. Ezután a fal keresztmetszetével azonosra vágott lemezeket préselnek a falba úgy, hogy azok 2-3 cm es fedésben legyenek. Az acéllemezeket a falban olyan magasan helyezik el, hogy a belső járó szintnél lejjebb legyen. A lemezeket pneumatikus géppel vibrálják a falba – a teljes keresztmetszetben –, így az nem okoz szerkezeti károsodást.

Ezek után már nincs egyéb teendő, mint a fal száradását kivárni, és lehet a helyreállítást kezdeni. A lemezek ellenállnak a víznek, a rozsdának, megakadályozzák a további nedvesség felszívódását. A tűzihorganyzott acéllemez egységes vízzáró, szigetelő réteget hoz létre a falban, hasonlóan, mint a kátránypapír vagy a szigetelő lemez. Az utólagos szigetelés kivitelezhető a régi, már elporladt kátránypapíros szigetelés helyén is. A lemezes szigetelés alkalmazható vályog falszigetelésére és vert falszigetelésére is. Az acéllemezek erre a célra lettek kialakítva, kibírják a rendkívül nagy fizikai terhelést, és ellenállnak a korróziónak. A szigetelés után kapilláris jelenség megszűnik. Elkezdődik a fal kiszáradása.

Várjuk a fal kiszáradását

A vizes fal szigetelést követően a száradást az idő múlása hozza el, de ezt gyorsíthatjuk némi szemfülességgel. A száradás időtartama függ a fal vastagságtól, a felvizesedés mértékétől és hogy mennyire alakítjuk a körülményeket előnyünkre. Gondolunk itt a salétromos vakolat eltávolítására és a szellőzés elősegítésére. Az utólagos falszigetelés után a fal kiszáradását elősegítik a jól választott építőipari anyagok is. A vizes fal kezelésére létrehoztak falszárító vakolatokat, alkalmazása nem véletlenül népszerű. Ha jókor alkalmazzák eredményes. Nem lehet pontos időtartamot meghatározni, mikor kell a fal helyreállítását elkezdeni. Ha túl hamar bevakoljuk a falat, a nedvesség, csak felfelé a lakótérbe, vagy a külső homlokzat felé tud távozni, ezzel kárt okozunk magunknak. A jó gazda kivárja a fal kiszáradását, ezt követően vakoltatja fel. Ekkor lehet a falszárító vakolatot is alkalmazni, számos gyártó készít ilyet. Van adalékos és zsákos kivitel, természetesen az előre kikevert zsákos kiszerelésű a jobb minőségű. A károsodott vakolatot viszont maradéktalanul cserélni kell.

Téglába, vályogba jó, terméskőhöz nem

Az utólagos acéllemezes falszigetelés tégla és vályogfalaknál egyaránt kiválóan alkalmazható. Ezek a leggyakrabban előforduló falazatok hazánkban. A tégla fuga lehetővé teszi az acéllemez falba juttatását. A nagy ellenállást is leküzdő gépek átvibrálják a falon az acéllemezt. Terméskőből készült falaknál viszont az acéllemezes szigetelés nem kivitelezhető, mert a terméskő nem egyenes, ezért nem teszi lehetővé ezt az eljárást.