Helyreszabott könyves téka

A könyveknek hely kell, s többnyire nem is kevés. Erre a nyitott polcos téka talán a legalkalmasabb, amely egyben - kialakításától függően - a szoba jellegzetes berendezési tárgya is. Elhelyezését mindenki igyekszik ideálisan megválasztani, mivel általában elég nagy falfelületet igényel. Különösen, ha könyveinket laza elrendezésben kívánjuk elhelyezni. Aki pedig maga szeretne helyre szabott tékát készíteni, annak figyelmébe ajánljuk az alábbi változatot, amely nem kimondottan méretfüggő, egyszerűen összeállítható, és akár egy egész szobafalnyi felületet is elfoglalhat, beleértve a szobaajtók feletti holt tereket is.

Ajánlások, tanácsok

A könyves téka három fő egységből áll. Az alsó része szekrénykávához hasonló kialakítású, lábazattal és hátlappal ellátott darab. Erre keskenyebb függőeleges osztólapok csatlakoznak, amelyeket felül a fedőlap zár le. E két főegység függőleges tagolását az azonos távolságra beépített és kettős anyagú, vastagított osztólapok adják meg. A kiegészítő "szárnypolcok" a két szélső osztólap és az oldalfalak közé illeszkednek szorosan. Ez az elrendezés főként az olyan helyiségekben előnyös, ahol két ajtó szimmetrikusan helyezkedik el egy falsíkon. Egy ajtó esetében csak akkor célszerű szárnypolccal kiegészíteni a fődarabot, ha az ajtó köré nem tudunk padlóig érő polckávát kialakítani.

Alapanyag javaslatok

Alapanyagként használhatunk laminált 16 és19 mm vastag bútorlapot, pl. a Falco színazonos dekorcsaládját, lécezett, és furnérral borított bútorlapot, vagy - mint a mintaként szolgáló darabnál - MDF lapokat. Az élek lefedéséhez felvasalható műanyag- vagy furnér élfóliát, és papírral kasírozott, vagy fazonos fa szegélyléceket, párkányléceket célszerű alkalmaznunk. Az a lényeg, hogy az élfedésként használt anyagok erezete, és színe ne üssön el számottevően az alapanyagokétól, ha azok felületkezelést nem igényelnek. Az MDF anyagból készített darabokat viszont lehetőleg diszperziós, akrilgyanta alapú festékkel, pl. Ekokryl Lesk-el, vagy Aqua színes zománccal, lakkozó hengerrel, vagy ecsettel felhordott bevonattal egységesíthetjük a kívánt színűre, de majd csak az összeállítási munka után.

Tervezési ajánlások

Első dolgunk természetesen a leendő könyves téka - léptékhelyes - tervrajzának az elkészítése. A válaszlapok távolságát úgy határozzuk meg, hogy 600-650 mm-nél távolabb ne kerüljenek egymástól. Amennyiben a rendelkezésre álló hely 2000 mm-nél jelentősen hosszabb, akkor a téka alsó részét két káva együttesen adja. Így ezeket könnyebb összeállítani és mozgatni is. Ez kissé megnehezíti a munkánkat, hiszen az osztás síkjában a válaszlapot úgy kell elkészítenünk, hogy azok az osztóvonal közepére kerüljenek. Mivel a válaszfalak külső élét célszerű idomos takaróléccel mívesebbé tenni, a válaszlapok vastagságát úgy válasszuk meg, hogy az azok közé ragasztott betétlécek együttesen azonos vastagságúak legyenek az élükre kerülő idomos élfedő lécek szélességével. Az élfedő lécek 30-40 mm közötti szélességűek legyenek, anyagukat tekintve lehetnek fóliázott MDF maganyagúak (pl. Falco), műanyagból készültek (pl. a Multiprofil választékából), vagy fából készültek. Ez utóbbiakat azonban kissé körülményes pácolással, lakkozással a valódi fa furnérokhoz hasonló színtónusúvá tenni, ha eltérő a lécek faanyaga.
A függőleges válaszlapok az osztott alsó rész esetén az osztóvonal közepére essenek. A vastagító léckeret ilyenkor csak az egyik oldalra legyen felerősítve, és a szorosan egymás mellé állított alsó korpuszokat majd néhány összehúzó csavarral kell összeerősítenünk. Az élfedő lécet is csak az egyik darab válaszfalára erősítsük fel. A "folytatásaként" fölé kerülő, de keskenyebb felső válaszlapokat ugyancsak az egyik alsó korpusz fedőlapjának a szélére kell majd erősítenünk.
A tervünk alapján szabassuk méretre a szükséges alkatrészeket, válasszuk ki a hozzávaló élfedő- és betétléceket, élfóliákat. A szükséges kötőelemeket, szerelvényeket is szerezzük be, és ezt követően már hozzáláthatunk a bútordarabok összeállításához.

A téka alsó részének összeállítása

Kezdésként az e darabhoz szükséges lapanyagokat válogassuk ki, majd jelöljük ki az összeerősítésükhöz szükséges köldökcsapok helyét. Ha van rá lehetőségünk, béreljünk lamelló csapmarógépet, mert ezzel pontosan és gyorsan elvégezhetjük a szükséges csapfészkek kialakítását, s a csapozások is korrektebbek, szilárdabbak lesznek. A hátlapnak a korpuszelemek hátsó élébe készítsünk süllyesztett aljazást. A válaszlapok közé ragasszuk be az esetlegesen szükséges vastagító lécbetét darabjait. A válaszlapokat a fedőlap aljára kezdjük el felerősíteni. Talpas derékszöggel állítsuk be merőlegesen a szélső oldallapot, majd az alkatrészt egy ideiglenesen felszegelt rögzítőlappal rögzítsük, amíg a ragasztó megköt.
Az összeállítási munkát az egyik közbenső válaszfal és a hozzá csatlakozó polclap beerősítésével folytassuk. A merőlegességüket most is derékszöggel ellenőrizzük. Vigyázzunk, a közbenső válaszlapok keskenyebbek a két szélső és kívülre kerülő oldallapnál. Ha két darabból áll az alsó rész, akkor a középső részre osztott és keskenyebb válaszlap kerüljön, hogy az alsó rész "egybeszabottnak tűnjön. A két hosszú oldallap fedőlapra és a rövidebb oldallapra ragasztásával zárjuk le a kávaszerkezet oldalát, majd erősítsük helyére a fenéklapot is, és hevederes szorítókkal lehúzatva rögzítsük. A válaszlapok fölé csavarozzunk két-két műanyag talpat a szekrénylábak felerősítéséhez. A biztonság kedvéért próbáljuk helyére illeszteni a hátlapot, hogy később - a festés után - már ne érjen bennünket kellemetlen meglepetés. A talpakat üssük a helyükre, majd a vázat a lábaira állítva, azok talpainak magasságát pontosan állítsuk be. A lábazati takarólapot is ragasszuk a helyére, majd az élfedő léceket szabjuk pontosan a válaszlapok magasságával azonos hosszúságúra, és néhány vékony szeggel megerősítve ragasszuk a válaszlapok külső élére.

A felső polcos rész összeállítása

Ehhez előbb a függőleges osztólapokat vastagítsuk meg a lapok közé ragasztott lécbetétekkel. A téka felső részét célszerű "lapra szerelten" kialakítani, amihez excenteres fém korpuszösszehúzó házakat és 7 mm átmérőjű, famenetes szárakat használjunk. Így a szétszerelése nem jelent gondot, pl. lakásfestéskor. Egyébként a 7 mm-es sima köldökcsap is megteszi, de akkor a felső résznek is szilárd egységnek kell lennie az összeállítása után. Ezt a polcok szilárd, a válaszlapokba történő köldökcsapos beerősítésével, vagy excenteres polcösszehúzók alkalmazásával oldhatjuk meg (az EM 2003/11-12. számában mutattuk be).
Elmozdulás ellen a felső polcrészt nem árt a fedőlap falhoz erősítésével is biztosítani, de csak pontos beállítás és a polcok beerősítése után. Ha a polcokat csapozva erősítjük a felső válaszlapok közé, akkor a padlóra fektetett valamelyik szélső elemtől kezdve, a polclapok beragasztása után a soron következő válaszlap helyére ütése, majd merőlegesbe állításuk után fokozatosan állítsuk össze a polcos felsőrészt. A tetőlapot csak a párkányléc felfogását megkönynyítő támlécek, gérbevágott párkánylécek felragasztása és a világítótestek beerősítéséhez szükséges nyílások kimarása után rögzítsük a válaszlapok tetejére. A polclapokat ilyen esetekben ajánlatos hátul még lemezes sarok vasalattal is megerősíteni, ami a felsőrész szilárdságát jelentősen növeli. Ha viszont a polclapokat excenteres polcösszehúzókkal szereljük majd a válaszlapok közé, akkor e függőleges alkatrészeket ültessük a téka alsó részének tetejéből kiálló csapokra. Állítsuk pontosan függőlegesbe, majd a fedőlap helyére rögzítése után legalább két sarokvassal fogassuk a falhoz, vagy ideiglenesen egy-egy hosszabb léc átlós felszegezésével gátoljuk meg az elmozdulásukat. A polcokat később is a helyükre szerelhetjük.

A kiegészítő "szárny polcok" elkészítése

Ezek kívülről csatlakoznak a szélső válaszlapokhoz, így ez az oldaluk nyitott. Szilárdságuk érdekében viszont - a hosszúságuktól függően - a fedő és fenéklapok közé ajánlatos egy vagy két közbenső válaszlapot is beépíteni. E kiegészítő darabok fedőlapját sima párkányléccel célszerű elölről lefednünk. Az oldallapot a fenék- és a fedőlap éléhez kell csapoznunk, a párkányléc pedig az oldallap élét is fedje le. A kész elemet előbb az oldalfalra csavarozzuk fel, a fődarabhoz pedig pontos illesztés után két-két átmenő, ún. konfirmátor csavarral összehúzatva rögzítsük. A kombinált téka már áll, csak a befejező műveletek vannak hátra.

Végső igazítások, befejező műveletek

Ehhez az egyedi bevonatoktól függően, többnyire célszerű főbb darabjaira szedni a már összeállított bútordarabot, hogy könnyebben tudjuk elvégezni a felületkikészítést. Ha nyers MDF anyagból, vagy furnérozott bútorlapból készítettük el bútordarabunkat, akkor hátra van még a végső felületkikészítés. Ha viszont laminált felületű faforgácslapból leszabott darabokból állítottuk össze a tékát, akkor már csak a sima élek élfóliázása és a polcok beerősítése van hátra. A kiemelhető polclapok élére a műanyag-, vagy furnér élfedőket könnyen felvasalhatjuk, élüket azonban mindenkor finom csiszolópapírral finoman lekerekítve koptassuk végig. A 2 mm vastag ABS műanyag élfedéseket már eleve célszerű a lapszabászatban a megfelelő élekre felragasztatni, mert ez az igényesebb megoldás. A laminált faforgácslapú bútornál most már csak a polcokat kell a helyükre erősítenünk, és az excenterek meghúzása után birtokba is vehetjük új bútordarabunkat.
Más a helyzet, ha a téka darabjainak felülete még kikészítetlen. Furnéros felületek esetén ajánlatos a simító csiszolás után benedvesíteni az összes felületet, majd a száradást követően újabb finom felületi csiszolás szükséges, szemcseméret 240. Bevonóanyagként választhatunk lakkozó hengerrel felhordható, kopásálló, pl. Aqua színtelen lakkot, vagy viaszolt felületeknél Orange keményolajjal való kezelés után könnyen felhordható Keményviasz balzsamot, vagy Faviaszt. Színtelen lakkot csak akkor válasszunk, ha az jól terül, és az ecsettel vagy a lakkozó hengerrel jól tudunk bánni.
A natúr MDF anyagból készített bútordarab felületeinek befestéséhez ugyancsak jól terülő, selymes fényű és jó fedőképességű, kopásálló, színes zománcfestéket válasszunk. Az oldószereseken kívül pl. a Tikkurila vízbázisú, selyemfényű festékei erre kiválóan alkalmasak. A színt úgy válasszuk meg, hogy pl. a mahagónihoz, vagy más meleg, sötét tónusú fához hasonló legyen. A festéket több vékony rétegben, köztes csiszolás és portalanítás közbeiktatásával hordjuk fel. A bevonatokat hagyjuk teljesen megszilárdulni, majd újból állítsuk össze a tékát.
Ez a munka most már gyorsan fog menni, hiszen minden alkatrészének megvan a helye. Előbb az alsó részre erősítsük fel a hátlapot, majd pontosan a helyére állítva a felső rész összeállításával folyassuk a munkát. Végül a fedőlapot is rögzítsük a helyére, majd szereljük fel a halogénizzós világítótesteket is. A trafót természetesen a fedőlapra csavarozzuk fel, a tápvezetéket pedig a szekrény mögött, vagy az egyik oldallap éle mentén vezessük le. Végül már csak a könyveinket és egyéb dísztárgyunkat kell a polcokon úgy elrendezni, hogy új bútordarabunk minél dekoratívabb látványt nyújtson.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kerámia vagy indukciós

Ahol a konyhába gázt vezettek, ott a lakás használóinak ritkán jut eszébe elektromos főzőlapot használni. Sokszor még a gáz nélküli házakban is inkább a PB palackos főzést választják. Pedig elég...


Díszítő munkák gipszkartonból

Amióta a gipszkarton technológia megszokottá vált, egyre többen fedezték fel az ebben rejlő átalakítási lehetőségeket az otthonok felújításánál. A változatos formák, lehetőségek nemcsak a...