Először is a nagy fatuskókhoz egy hosszúnyelű és elég súlyos fejű hasító
fejsze szükséges. Ezzel erőnket megsokszorozva csaphatunk le a farönkökre.
Szükséges még egy kb. 50 cm magas fatönk is, amelynek felülete egyenes és elég
széles még a nagyobb fadarabok alátámasztásához is. A fatönk fogja fel ugyanis -
a könnyen széthasadó darabok miatt - a fejsze felesleges energiáját, élének
kicsorbulása nélkül. Ez lehet akár egy korábban kivágott fa földben hagyott
rönkje is.
A kisebb átmérőjű darabok felaprításához elég a fejszénél kisebb balta is. Ha
mégis kevésnek bizonyulna a tuskó félbehasításához, és balta beszorult a
fadarabba, akkor ne egy nagykalapáccsal próbáljunk meg nyomatékosabban hatni rá,
inkább megfordítva, a balta fokával csapjunk a tönkre. Így a szerszám élére
szorult fadarab a saját súlyát is hasznosítva könnyebben elhasad. Ha ez sem
elég, akkor a baltát feszítsük ki a hasítékból, és a hasítófejszével csapjunk a
makacskodó farönkre. Ez és a csomósabb rönkdarabok is, sokszor csak többszöri
ütés után adják meg magukat.
Nagy terjedelmű darabokat azonban már nem ajánlatos az előbbi módon, fordítva a
tőkére ütni, mert súlyuk miatt nem mindig sikerül a fejszét csapás közben
függőlegesen tartva mozgatni. A ferdén lecsapódó szerszám nyele pedig keményen
visszarúghat. Ágbogos daraboknál igyekezzünk mindig az egyenesebb részt
lehasítani, és azt tovább hasogatni. A csomós rönköket, vagy azok göcsösebb
darabjait ugyanis gyakran csak acél feszítőékkel és nagy ráverő kalapáccsal
lehet szétverni. Az éket ilyenkor célszerű a sikertelen fejszecsapás repedésébe
ütve elhelyezni, és fejünk fölé emelt kalapáccsal erősen megütve - esetleg
többször is - még a nagyon göcsös darabok is széthasíthatók, vagy legalábbis
jelentős része leválasztható róluk, így már talán minden darab befér a kályhába.
A felhasogatott tűzifát célszerű egy esőtől védett színben tárolni. Ilyen
építményhez elég néhány gömbfából, esetleg 100x100 mm-es gerendából összerótt
váz, amit hulladék-, vagy olcsó széldeszkával fedve tehetünk esőállóvá. A
deszkákat alulról kezdve, kb. 30 mm átfedéssel kezdjük el felrakni. Az ilyen
faraktárt könnyen átjárja a levegő, a faanyagok kellően kiszáradhatnak, de a
csapadéktól jórészt védve van. További előnye, hogy az egyéb faanyagok
tárolására is jól megfelel, sőt nyáron még készenléti szerszámkamraként is
remekül hasznosítható.
A faaprítás néhány trükkje
Hétvégi házaknál nem ritka, hogy téliesítettek, és az erdős területek környékén, ahol olcsón lehet tüzelőfához jutni, ezzel fűtenek be a télen a hétvégi kiruccanások alkalmával. A fatüzeléshez azonban a feldarabolt rönkfát még apróbb darabokra kell aprítani, hogy beférjen a kályhába, és könnyen lángra is kapjon. Aki előrelátó, őszi testmozgásként a hétvégeken aprítja fel a testes tuskókat, a felaprított hasábokat pedig lehetőleg esőtől védett helyen, esetleg fás színben tárolja. Ez a munka egy városlakónak nem mondható könnyűnek, különösen, ha csak úgy hűbelebalázs módjára fogunk a tuskók széthasogatásához. Az alábbi néhány gyakorlati tanács azonban talán megkönnyíti az alkalmi favágók dolgát, hogy hogyan használják a fejszét, baltát a fatuskók felaprításakor.
További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!
Szólj hozzá a cikkhez!
Be kell jelentkezned,
hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.
Így válasszunk az akkus motorfűrészek közül
Az ősz beköszöntével egyre inkább felértékelődik a jó motorfűrész, hiszen nem mindegy, hogy milyen eszközzel állunk neki akertrendezési munkálatoknak vagy éppen a tűzifa aprításának. Dehogyan...
Rönkhasító otthoni használatra, ha kevés a fejsze
Az idei téli tüzelőt mindenkinek nehezebb volt beszerezni, és ha sikerült is hozzájutni a szükséges mennyiségű tűzifához, azt jó eséllyel nem hasábfa formában, hanem nagyobb rönkök, illetve...