A faaprítás néhány trükkje

Hétvégi házaknál nem ritka, hogy téliesítettek, és az erdős területek környékén, ahol olcsón lehet tüzelőfához jutni, ezzel fűtenek be a télen a hétvégi kiruccanások alkalmával. A fatüzeléshez azonban a feldarabolt rönkfát még apróbb darabokra kell aprítani, hogy beférjen a kályhába, és könnyen lángra is kapjon. Aki előrelátó, őszi testmozgásként a hétvégeken aprítja fel a testes tuskókat, a felaprított hasábokat pedig lehetőleg esőtől védett helyen, esetleg fás színben tárolja. Ez a munka egy városlakónak nem mondható könnyűnek, különösen, ha csak úgy hűbelebalázs módjára fogunk a tuskók széthasogatásához. Az alábbi néhány gyakorlati tanács azonban talán megkönnyíti az alkalmi favágók dolgát, hogy hogyan használják a fejszét, baltát a fatuskók felaprításakor.

Először is a nagy fatuskókhoz egy hosszúnyelű és elég súlyos fejű hasító fejsze szükséges. Ezzel erőnket megsokszorozva csaphatunk le a farönkökre. Szükséges még egy kb. 50 cm magas fatönk is, amelynek felülete egyenes és elég széles még a nagyobb fadarabok alátámasztásához is. A fatönk fogja fel ugyanis - a könnyen széthasadó darabok miatt - a fejsze felesleges energiáját, élének kicsorbulása nélkül. Ez lehet akár egy korábban kivágott fa földben hagyott rönkje is.
A kisebb átmérőjű darabok felaprításához elég a fejszénél kisebb balta is. Ha mégis kevésnek bizonyulna a tuskó félbehasításához, és balta beszorult a fadarabba, akkor ne egy nagykalapáccsal próbáljunk meg nyomatékosabban hatni rá, inkább megfordítva, a balta fokával csapjunk a tönkre. Így a szerszám élére szorult fadarab a saját súlyát is hasznosítva könnyebben elhasad. Ha ez sem elég, akkor a baltát feszítsük ki a hasítékból, és a hasítófejszével csapjunk a makacskodó farönkre. Ez és a csomósabb rönkdarabok is, sokszor csak többszöri ütés után adják meg magukat.
Nagy terjedelmű darabokat azonban már nem ajánlatos az előbbi módon, fordítva a tőkére ütni, mert súlyuk miatt nem mindig sikerül a fejszét csapás közben függőlegesen tartva mozgatni. A ferdén lecsapódó szerszám nyele pedig keményen visszarúghat. Ágbogos daraboknál igyekezzünk mindig az egyenesebb részt lehasítani, és azt tovább hasogatni. A csomós rönköket, vagy azok göcsösebb darabjait ugyanis gyakran csak acél feszítőékkel és nagy ráverő kalapáccsal lehet szétverni. Az éket ilyenkor célszerű a sikertelen fejszecsapás repedésébe ütve elhelyezni, és fejünk fölé emelt kalapáccsal erősen megütve - esetleg többször is - még a nagyon göcsös darabok is széthasíthatók, vagy legalábbis jelentős része leválasztható róluk, így már talán minden darab befér a kályhába.
A felhasogatott tűzifát célszerű egy esőtől védett színben tárolni. Ilyen építményhez elég néhány gömbfából, esetleg 100x100 mm-es gerendából összerótt váz, amit hulladék-, vagy olcsó széldeszkával fedve tehetünk esőállóvá. A deszkákat alulról kezdve, kb. 30 mm átfedéssel kezdjük el felrakni. Az ilyen faraktárt könnyen átjárja a levegő, a faanyagok kellően kiszáradhatnak, de a csapadéktól jórészt védve van. További előnye, hogy az egyéb faanyagok tárolására is jól megfelel, sőt nyáron még készenléti szerszámkamraként is remekül hasznosítható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Rönkhasítók

Fekvő vagy álló, hidraulikus vagy csavarorsós, alkalmi vagy tartós használatra tervezett, a rönkhasítók számos típusa elérető, de meglehetősen kevés információ található róluk a gyártók oldalain. A...


360 éves a finnek legmegbecsültebb márkája

A Fiskars a márka megjelölésén túl egyben a minőség és újítás kifejezője is. 1649-ben a Fiskars nevű finnországi kis faluban egy új vállalattal együtt hagyomány is született. Mára a falu nevét...