Ünnepváró kellékek

Az év végi ünnepekre készülődünk mindannyian, üzletről üzletre járva vásároljuk meg a karácsonyi ajándékokat, az ünnepi menühöz szükséges élelmiszereket. Közben meg lehet, hogy kevesebb figyelmet fordítunk arra, hogy az ünnepvárás hangulatát otthonunkban is érzékelhetővé tehetjük. Elég néhány saját magunk kreált
díszítés, amelyekkel meghittebbé, örömtelibbé tehetjük a készülődést és az ünnepnapokat is. Az alábbiakban ehhez adunk néhány ötletet.

Feldíszített ablakok

Ez az utóbbi években vált igazán szokássá. Többnyire stencilezéshez használatos sablon segítségével az ünnepi hangulathoz illő műhó sprayfestékkel szokás mintákat festeni az ablakok üvegére, sőt némelyek még a bútorüvegeket is így dekorálják ki. Helyette mi más megoldást ajánlunk. Ha e mintákat fehér, vagy színes papírra, vékony kartonra rajzoljuk át, és kivágjuk, a mintákat ragasztórúddal könnyen az üvegre ragaszthatjuk. Eltávolításukhoz elég benedvesíteni a mintákat, és azok így már könnyen leválaszthatók az üvegről.
Ha nagyobb mintával kívánjuk ablakunkat díszíteni, akkor többféle megoldás között is válogathatunk. A vastagabb kartonra kirajzolt és éles kés hegyével kivágott nagyobb dekorációkat jövőre is használhatjuk, ha csak néhány helyen, kétoldalas ragasztószalagból levágott darabokkal ragasztjuk az üvegre, vagy vékony cérnára akasztva függesztjük az ablaküveg elé. A másik megoldás, ha előbb áttetsző, felületén mintás öntapadó műanyag tapétára rajzoljuk elő a mintát, majd az üvegre ragasztás után vágjuk ki a felesleges részeket. E díszítmények hatásukban a homokfúvott mintázatokhoz hasonlóak és nagyon attraktívak. Az ilyen ablakdíszítmények is könnyen eltávolíthatók, hőlégfúvóval melegítve fokozatosan felszedhetők az ablak üvegéről.

Ünnepi keret az ablakon

Mivel az ilyen ünnepi díszítmények az utcáról és a lakó helyiségekből kitekintve is jól láthatók, célszerű olyan megoldást is kipróbálni, amely bizonyos fokig éppen olyan állandó kellék, mint pl. a karácsonyfadísz, ám évről évre másként lehet díszbe öltöztetni vele a lakást. Alapjaként vékony lécekből készült, színesre festett keret(ek) szolgálhatnak, esetleg osztóléces kialakításban. A kereten belüli részekbe azután kedvünk szerint összeállított díszítmény kreációkat akaszthatunk. Ezek akár műfenyő ágakkal kombinált piros almák, csillogó műanyag gömbdíszek, vagy más díszítő elemekből álló kis kompozíciók legyenek. A lényeg, hogy színeikkel hangulatosabbá tegyék az ünnepi időszakot. A fakeret jövőre is használható, "ablakaiba" pedig más díszítéseket erősíthetünk. Ablakra függesztéséhez vékony, erős zsineget használjunk. Célszerű a külső ablak belső oldalára erősíteni a keretet.

Gyertyakoszorú

A gyertyafény mindenkor hangulatos asztali kellék, ám a karácsonyi ünnepek idején különösen fontos a szerepük. Egyszerű, rusztikus hatású gyertyatartót pedig házilag is készíthetünk. Talpként 10-15x40x300 mm-es lécet egymásba eresztetten ragasszunk össze merőlegesen, közepébe pedig fúrjunk 20 mm átmérőjű, 5 mm mély vakfuratot. A tartórúd 25-30 mm átmérőjű, 300 mm hosszú farúd legyen, de gyalult léc is megteszi. Végére reszeljünk csapot a talpra erősítéséhez, tetejébe pedig fűrészeljünk hornyokat a koszorúkeretet tartó szalagok számára. A tartórudat ragaszuk a talpra, és alulról behajtott facsavarral is erősítsük meg.
A koszorúkeretet 10 mm vastag deszkalapból vagy rétegeltlemezből vágjuk ki. A keret 250 mm átmérőjű, 50 mm széles gyűrű legyen, amelyre kb. 70x70 mm-re vágott deszkalapokból alakra fűrészelt gyertya-befogó idomokat kell ragasztanunk. Ezek egyben a cseppfogó tálcák szerepét is betöltik. Formájuk természetesen szív-, csillag- vagy egyéb alakú is lehet, de mindegyik közepébe fúrjunk 20 mm-es átmenő furatot a gyertyák számára.
A gyertyákat színes, 15 mm széles, huzalszegélyes selyemszalagokra függesztve akasszuk a tartóra. Ez ugyanis megkönnyíti a koszorú szintbeállítását. A szalagok végét a koszorú vízszintbe állítása után, azon áthurkolva, egy csepp ragasztóval rögzítsük, és a szalagra öltsünk selyemszalagból ízlésesen megkötött masnikat. A gyertyatartóba természetesen színes gyertyák valók, amelyeket egy-egy megolvasztott viaszcseppel rögzítsünk a fészkükbe. Vigyázzunk azonban, hogy közben a koszorú vízszintben maradjon, mert a megolvadt viasz így nem cseppenhet le az asztalra, vagy az abroszra.

Ünnepi gyertya, paraván mögött

Az ünnepek meghitt hangulatát akár egy kis paraván mögé rejtett gyertya fényével is fokozhatjuk. Alapja egy 20x100x100 mm-es deszkalap, közepébe fúrt lyukkal, amelybe a gyertya kerül. A paraván anyaga lehet vastag karton, vagy 3 mm-es rétegeltlemez. A szárnylapok 105 mm szélesek, magasságuk a gyertyánál 50-70 mm-rel nyúljon túl. Felületük áttört jellegű, a felesleges részeket az anyagnak megfelelően éles késsel, illetve lombfűrésszel vágjuk ki. A szárnylap középső része fedje a gyertyát és a lángot, ezért csak oldalról vágjunk bele nyílásokat. A másik két, egymással szemközti lap dekoratív mintázatú legyen, a leghátsó lapot pedig osztottan vágjuk ki. A szárnyakat textilszalag ráragasztásával tehetjük alkalmassá az alaplap közrefogására, s ez megkönnyíti az összehajtható paraván későbbi tárolását is.
A kis paraván felületét színes alufóliával is bevonhatjuk, ha a vizes diszperziós iskolai ragasztót használunk, ám színes spray-, pl. arany, ezüst, vagy egyéb fémdekor változatú festékkel is befesthetjük. Arra azonban vigyázzunk, hogy a meggyújtott gyertya fölött mindig szabad légtér legyen, mert így nemcsak a fénye érvényesülhet jobban, de a lángja sem okozhat károkat a bútorokban.

Alkalmi dísz az ajtón

Sokan a bejárati ajtójukat is szívesen díszítik különféle kellékekkel. A különféle alkalmi füzérek mellett egyszerűbb és mindig az alkalomnak megfelelő módon dekorálható megoldásként ajánljuk ezt a kültérben is jól elhelyezhető dísztartót, amely nem más, mint egy deszkából kivágott szív, mögötte pedig egy lapos műanyag flakon búvik meg. Ez alkalmas arra, hogy bármilyen dísznövényt bele helyezhessünk, amely illik az alkalomhoz.
Mérete kb. 300x300 mm, és félbehajtott kartonból kivágott sablon alapján kirajzolva minden nehézség nélkül biztosíthatjuk a szívforma szimmetriáját. A kivágást lyukfűrésszel végezzük el, majd a formatest hátoldalára ragaszszunk két 20x50 mm-es lécből levágott darabot, függőlegesen és a szimmetriavonaltól azonos távolságnyira. A léceket alul egy hevederrel zárjuk le, felül pedig egy áthidaló fémlemezcsík felcsavarozásával tegyük felakaszthatóvá. A függőleges lécek olyan távolságra legyenek egymástól, hogy egy lapos flakon levágott alsó részét közéjük szoríthassuk. Ebbe az edénybe vizet, vagy tőzeges földet is tehetünk.
A fa részeket csiszolás után sötét tónusú lazúrral kenjük be, majd szorítsuk helyére a kellő magasságúra leszabott flakont, és a tartót akasszuk egy falba ütött kampósszegre, vagy kétoldalas ragasztószalaggal akár az ajtólapra is felerősíthetjük. A faburkolat alatt rejtőző flakonba végül elrendezetten összekötözött fenyőágakat, később más, pl. szárazvirág kompozíciót tehetünk, tavasszal pedig akár élő dísznövényt is ültethetünk bele.