Klasszikus darab: írószekrény

Valamikor a gazdag polgári otthonok megszokott berendezési tárgya volt, ma pedig már csak homályosan emlékezünk e számunkra furcsa bútordarabra. Pedig ma is praktikus lenne, pl. kis alapterületű lakásokban, vagy ahol nincs szükség nagyobb íróasztalra. Szekreterre azonban legfeljebb csak neoantik formára szabva és persze méregdrágán lelhetünk. Márpedig letisztult formájával, egyszerű, ám igényes kivitelben is jól mutatna otthonunkban, ahol egy íróasztal nem, de egy szekrény még elfér, aminek lenyitható ajtólapján írni, sőt még tanulni is lehet.

A mintadarabról készült képünk láttán mindjárt felmerülhet bennünk a kérdés: hogy fog ez kinézni pl. laminált faforgácslapból. Nos, a szekreter darabjait nem feltétlenül kell ebből az anyagból leszabatnunk. Ha ragaszkodunk a valódi fafelületek látványához, tapintásához, akkor ezt a bútordarabot színfurnér borítású faforgácslapból is elkészíthetjük.
A nagyobb lapszabászatoknál kapható, mégpedig bükk, tölgy és mahagóni lemez borítással, a hozzávaló felvasalható élfurnérral együtt. Hátránya, hogy a lapok nem felületkezeltek, csak közepesen simára csiszolt a felületük.
Élszegéseikhez ezenkívül jól használhatók a nagyobb barkácsáruházakban kapható, fazonosra mart falécek is, amelyekből azonban nem kell sok. Ezenkívül fenyődeszkákból gyárilag összeragasztott lapokból, ún. építőlemezekből, vagy a valódi fához nagyon hasonló laminált anyagokból is mutatós darabot készíthetünk.
Élszegéshez fenyőléceket, illetve a laminált alapanyagokhoz fóliaborítású MDF idomléceket vagy műanyag élszegőket alkalmazhatunk. Erre azonban csak az írólap és a fenéklap élén lesz szükség, a többi látható él lefedéséhez használhatjuk a megszokott felvasalható élfóliákat.
Némi problémát okozhat még a szekreter négy lába. Ezekhez mindenképpen fenyőstaflik kellenek, amelyeknek a felületét színfurnérral, széles élfóliával ajánlatos az alapanyaggal azonossá változtatnunk, illetve natúr fenyőfánál erre nincs is szükség. A kiválasztott alapanyag táblaméretére készítsünk szabástervet, mégpedig a faerezet irányát figyelembe véve, mert ezek összhatása - mint minden bútordarabnál - lényeges. A lábrész hevederein, az író-, fióklapokon és a hátlapon vízszintesen, a szekrénykorpuszon folyamatosan fusson körbe az alapanyag erezete. Az így kiszabott alkatrészekből pedig a következők szerint állítsuk össze a szekretert.
Először a lábkorpuszt rakjuk össze. A leszabott lábakat gyaluljuk két hosszanti irányba ferdére. Alsó végük 30´30 mm-es legyen. Ha a lábakat (A) nem kell borítással a többi lapanyaghoz hasonlóvá tenni, akkor elülső élüket két oldalról hosszanti hornyolással tehetjük mívesebbé. Ezen éleket finoman kerekítsük is le. A furnérral vagy műanyag fóliával borított lábaknál ez nem megoldható. A lábaknak mind a négy oldalát fedjük le, a felesleges borítóanyagot pedig nagyon gondosan élre metszetten vágjuk le, majd a sarkokat finomcsiszolással tompítsuk. Az összekötő hevederek (B, C) közül csak az elülsőből vágjuk ki a szükséges homorú ívet, majd az összes darab alsó élét fedjük le fólia- vagy színfurnérral. Az összekötő hevedereket köldökcsapokkal fogassuk a lábak egyenesen hagyott végeinek oldalára, mégpedig úgy, hogy a felső éleik egy síkba kerüljenek. Az összeállítást egy sík faforgácslapon, a kávaszerkezetet fejre állítva a legkönnyebb elvégezni, és így a lábak merőlegességét is azonnal ellenőrizhetjük. A darabokat azonban még ne ragasszuk össze.
A hevederek belső oldalára csavarozzunk kis felfogóléceket, amelyek majd megkönnyítik a fenéklap (D) felerősítését.
Következhet a szekrénytest kialakítása. A fenéklap (D) elülső és két oldalélére ragasszunk fazonosra mart keretlécet, amelyeket a két elülső sarkon természetesen pontosan gérbevágott végeikkel illesszünk egymáshoz. A megfelelő fazonú léc lehet a fenéklapnál 5-6 mm-rel szélesebb is, de a vastagsága ne legyen több 10 mm-nél. A fenéklapot facsavarokkal fogassuk a lábkáva tetejére.
A középső vízszintes válaszlap (E) a fiókok fölé kerül, ezért e darabnak az aljára három, a fiókok magasságánál 3 mm-el magasabb távtartót (G) kell beépítenünk. A két szélső 19-19 mm-rel beljebb legyen az oldaléleknél, s középre kerül a harmadik távtartó. Ezeket köldökcsapokkal megerősítve ragasszuk a helyükre. A két szélső mellé kerül az írólap két kihúzható támasztéka (P). Ezeket még a két oldallap felerősítése előtt próbáljuk a helyükre, nehogy túl szorosak legyenek. A két trapéz alakú oldallap legrövidebb éléből még 7 mm vastagságú részt kell lemunkálnunk, hogy pontosan a helyére illő legyen, majd köldökcsapozva csatlakoztassuk a válaszlap (E), a polc (S) és a fedőlap (M) oldalsó éleire. A ragasztást egyelőre most is mellőzzük.
A szekreter hátfalát különféle módon alakíthatjuk ki. Natúr fenyő kivitelnél akár simára csiszolt lambéria lécekből (L) is összeállíthatjuk, ám akkor a léceket alul-felül egy-egy hevederléccel (K) is fogjuk közre. Laminált faforgácslap esetében viszont célszerűbb, ha ez egy méretes tömör lap. A hátlapot is köldökcsapozva, de még ragasztás nélkül erősítsük a kávalapok közé.
A szekrénytestet most már ráültethetjük az asztallapra, s bejelölve a fiókvezető lécek helyét, ezeket már szilárdan a távtartók mögé ragaszthatjuk, és néhány facsavarral mindegyiket megerősíthetjük. A fiókok káváját alkotó darabokat (U, V) előbb hosszanti élüktől 10 mm-re hornyoljuk fel. Ha ezt tárcsafűrésszel végezzük el, akkor a horony vonalára ragasszunk jól tapadó, erős ragasztószalagot, hogy az anyagból kilépő fűrészfogak ne tördeljék ki a vágás élein az anyagot. A horony 5 mm széles és 7 mm mély legyen. A fiókkáva darabjait él-lap kötésben, köldökcsapokkal összefogatva állítsuk össze, majd 5 mm vastag minőségi rétegelt lemezből szabjuk le a fenéklemezeket (X) is. Élüket csiszoljuk kissé le, majd üssük szorosan a kávadarabok hornyába őket. A kész fiókokat próbáljuk a helyükre tolni, s ha pontosan dolgoztunk, mindegyik szorosan fog illeni a helyére.
A fiókok után a két kihúzható támot is tegyük a helyére. A végükre csavarokkal fogassuk fel az akasztólécüket, majd a szekrénytest felemelését követően csúsztassuk mindegyiket a helyére.
Most már csak az írólap hiányzik a szekreterről. Ezt is többféle módon készíthetjük el.
A laminált faforgácslapból készültet csak fazonos szegélyléccel kell keretbe foglalnunk, míg a táblásított fenyődeszkából készült írólapokat (N) két oldalsó hevederléccel (O) megerősítve célszerű kialakítanunk. E darabnak a belső oldalát pedig ajánlatos 4-5 mm vastag, pontosan a szekrénykáva nyílásába illő rétegeltlemezzel is lefedni. A nemesfurnér borítású faforgácslapoknál is célszerű ezt megtennünk, mert így az írólap tökéletesen fog zárni. A fazonos szegélyléc keretet természetesen ezek az ajtók sem nélkülözhetik. A kész írólapot keskeny és hosszú szárú csuklópántokkal, süllyesztett fészkekbe szerelve rögzítsük a vízszintes válaszlaphoz.
Utolsó feladatunk, hogy a kezeletlen felületeket a szekreter darabjaira szedése után kellő védőbevonattal lássuk el. A felületkezelt darabokból már gyorsan és véglegesen összeragaszthatjuk a szekretert. A kihúzható támok hosszanti éleire azonban ajánlatos vékony posztócsíkokat ragasztanunk, hogy kihúzásuk könnyebb legyen, és az írólap felületét se sérthessék fel. A fiókok aljára is célszerű posztócsíkot ragasztani, mert ezáltal könnyebben lehet mozgatni. Túlhúzás ellen a középső asztaltámba ütköző, és a fiókkávába ütött csappal biztosíthatjuk. Művünkre a koronát a sárgaréz vagy antikolt réz veretek felszerelésével tegyük fel, ezt követően a helyére állíthatjuk a bútordarabot.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mini íróasztalok

Sok családban sem hely, sem szükség nincsen külön íróasztal elhelyezésére, mégis néha-néha jó lenne egy kis hely laptopozni vagy egy nyomtatvány kitölteni. Az iskolába járó gyerekeknek pedig a...


Íróasztal megoldások

Otthonunkban általában szükség van egy olyan helyre, ahol az éppenszükséges otthoni „adminisztrációt”, vagy az esetleg hazavitt munkákat el lehet végezni. Hogy hol lehet egy írásra alkalmas...