Szauna otthonunkban 2. rész

A szaunák működését segítő eszközök a szaunatér szolgáltatásának teljességéhez szükségesek. A kiegészítők és tartozékok helyes megválasztása éppolyan fontos, mint a megfelelő szauna kiválasztása. Ilyenek a víztartó dézsa, a fakanál, a hőmérő, az óra, a légnedvesség-mérő, a kefék (1), de ide sorolhatjuk a ruhafogast (2), lámpaárnyékolót (3), polcokat, szekrényeket (4), szaunatextíliákat (5), sőt a különféle illóolajokat, szappanokat is (6).
A szaunában a gőz úgy keletkezik, hogy a kályhában felmelegített kövekre vizet locsolunk. Ezeknek a köveknek nagy hőmérsékletet és hőmérséklet-ingadozást kell elviselni repedezés és törés nélkül. Követelmény még, hogy szabályos alakjuk mellett jó hőtároló képességük legyen, valamint felhevült állapotban se bocsássanak ki gázokat. Lehetnek természetes eredetű kőzetek, pl. gránit, bazalt (7), de elterjedtek a kerámiakövek is, melyek porózus szerkezetüknek köszönhetően tartósabb, lágy és nedves gőzképződést eredményeznek, de előnyeik közé sorolható a magas élettartam is.
Szauna építésekor gazdasági és műszaki szempontból egyaránt a határoló falak elkészítése jelenti a legnagyobb feladatot. A szaunafülke belső fala csak fából készülhet, és légállapota, belső téri klímája is annál jobb, minél több benne a fa. Magyarázat erre a fa egyenletes hőmérséklete, valamint légnedvesség-szabályzó tulajdonsága. A fa sajátos illata mintegy lelki megnyugvást is jelent a szaunázók számára. A fa magas ára tudatos és megfontolt tervezést követel meg.
A következőkben tekintsük át a különböző szerkezetű szaunák építését. Természetesen ez csak általános útmutatás lehet, hiszen mindenki saját lehetőségeinek ismeretében "szabhatja testre" szaunáját, és ahol nem csak a rendelkezésre álló hely, hanem a pénztárcánk is "alakformáló" lehet.
A blokkos vagy boronafal előre megmunkált kör vagy négyzet keresztmetszetű faelemekből készül árokcsapozással és boronakötéssel. Ugyanilyen faelemekből függőleges elrendezésű boronafal is készíthető, ennek szerelése és kapcsolása azonban jóval körülményesebb. A vízszintes elemekből álló boronafalak sarokkötéssel, erősítőcsapokkal köthetők egymáshoz (8). Ez az elrendezés használati szempontból is kedvezőbb, ugyanis az ilyen fal a faanyag száradásából adódó vagy egyéb okok miatti mozgását a ránehezedő építményterhek miatt jobban elviseli.
A boronafal egymáshoz illesztése árokcsappal (9) igen egyszerű. Kültéri építésnél a hornyot úgy kell fordítani, hogy abba az eső ne hullhasson bele, tehát a csap árka mindig lefelé forduljon. Az árokcsap profilja lehetőleg ferde kialakítású legyen, mert így az elemek könnyen egymásba illeszthetők. Az időjárásnak kitett boronafal alsó elemeit érdemes jobb minőségű anyagból készíteni, és a kezdő sor alá szigetelést helyezni. Különösen nagy gondot kell fordítani a hőszigetelésre, mivel a falszerkezetnek téli időszakban akár 120 °C hőmérséklet különbséget kell kiállnia. Ez a különbség lakóépület esetében 35-40 °C.
Néhány példa a falak kiegészítő hőszigetelésére: belső önhordó boronafallal; kettőzött boronafallal; kettőzött sarokkötéssel (10). Bármelyik megoldást is választjuk, a befektetés néhány év alatt megtérül. Boronafalak belső hőszigeteléseként a burkolat mögé töltött törekes anyag ugyanúgy megfelel, mint a drágább táblás szigetelőlemez. Utólag vagy építés közben használhatunk, helyszínen habosított anyagot is: a kész boronafalra szegezett burkolattartó hevederek adják a szigetelés vastagságát. A távtartókra rögzített, belső oldalán fóliával bevont burkolat a szigetelés zsaluzata. A vízszintes boronafalas szaunák és faházak számtalan variációban megépíthetők. A blokkos rendszerű szaunák mennyezetét - főként kerti építés során - különös gonddal kell elkészíteni. Alapszabály, hogy a mennyezet hőszigetelése a fallal azonos vagy annál jobb legyen (11).
Az elemes vagy paneles falak esetében az elemek magassági mérete közel azonos a szaunatér belmagasságával, szélessége pedig igény szerinti. Vastagságát hőtechnikai szempontok határozzák meg: belső térben 6-8 cm, faház jellegű épületnél 10-15 cm a megfelelő. A panelek alapeleme a burkolatot viselő önhordó keretváz. A keretváz elemek a sorolhatóság érdekében süllyesztett hornyokkal profilozottak. A burkolat felszegezéséhez a keretváz belsejébe erősítő keresztbordázatot kell készíteni. Felületi (külső) burkolatként többféle anyag is használható, de a belső oldalra csak faanyagú lemez vagy léc kerülhet.
A belső tér eltérő páratartalma miatt a falburkolat alá párazáró réteget: alufóliát vagy lágy, időálló műanyag fóliát kell beépíteni, mely hosszú időn keresztül képes elviselni a magasabb hőmérsékletet. A keretváz közeit hőszigetelő anyaggal kell kitölteni, ami lehet műanyag hab, szálas anyagú táblás vagy helyszíni habosítású hőszigetelés (12). Összeállítás során az illesztéseket kívül takaróelemmel, belül a takaróelem alatti fólia átfedéssel kell ellátni. Sarok készítésekor hasonló az eljárás, csak az elemek derékszögben egy sarok- vagy sorolóoszlophoz kapcsolódnak, és a belső sarkot egy takaró sarokléc zárja (13).
A vázas szaunafalak rétegfelépítése azonos a tábláséval. A légzáró fóliát azonban legalább 5 cm átfedéssel kell készíteni. Egy oldalon kasírozott, táblás szigetelés esetén a vázat külön fóliacsíkkal kell takarni úgy, hogy az átfedés itt is meglegyen. A vázhoz a burkolat alá összefüggő párazáró réteget kell helyezni.
A mennyezet mindkét esetben ugyanúgy szerelhető, mint a falelemek, annyi különbséggel, hogy a hőszigetelés legalább 1,2-1,5-szer legyen nagyobb a falakénál. A fóliaszigetelések galléros átfedése (14) megakadályozza a belső túlnyomás szerkezetbe való jutását. A panelek szerelési hézagait a tökéletes zárás érdekében a szerelés végeztével habosított hőszigetelő anyaggal tölthetjük ki.
Egy adott helyiség falára is készülhet burkolat, ahol a hőszigetelés és a párazáró rétegek többféleképpen is kialakíthatók. Egy dolog azonban nagyon fontos, nevezetesen, hogy a burkolati fal és az épület fala között minden esetben megfelelő légrést kell hagyni. Ennek hiánya esetén a faanyag gombásodhat, csökken a hőszigetelő képesség, és kellemetlen szagok is keletkezhetnek. Az ilyen falat távtartó elemekre (15) rétegesen kell felszerelni. Ezek lehetnek vízszintes vagy függőleges irányúak. A légjáratot a jó szellőzés érdekében úgy kell összekapcsolni egy ablakkal ellátott száraz légterű helyiséggel, hogy a szaunafülke belső szellőző rendszere ettől független legyen. A légjárat vastagsága a távtartó vastagságával azonos legyen, de akár 1-2 cm is elegendő. A további felépítés azonos az elemes vagy vázas szerkezet építésével, de ebben az esetben a nem látszó oldalon akár farostlemezt is használhatunk.
Nem lenne teljes írásunk, ha nem ejtenénk néhány szót a manapság egyre inkább elterjedőben levő infraszaunákról. Az infravörös meleget az orvostudomány hosszú évek, évtizedek óta széleskörűen alkalmazza és elismeri. Már nagyszüleink is tudták, hogy az infravörös meleg elősegíti néhány betegség és fizikai panasz gyógyulását. Ebben nincs semmi meglepő, hisz a Nap egészséges élethez szükséges sugárzása jórészt infravörös sugárzás.
A hagyományos szauna a hétköznapok rohanó világából szertartásos hangulatával a nyugalom szigetére varázsol bennünket. A szaunák annak köszönhetik népszerűségüket, hogy testünket viszonylag rövid idő alatt erőteljes verejtékezésre ösztönzik. A hagyományos szaunákban a felfűtést végző kályha a hőmérsékletet akár 90 °C fölé is emelheti. E magas hőmérsékletet nem mindenki bírja egyformán. Az infrás megoldás a maga 55 °C-os maximumával nagyszerű lehetőség azoknak, akik nem kívánják a forróságot, vagy egészségügyi okokból kénytelenek azt kerülni. Még egy dolog, mely az infraszauna mellett szól, a hatásfoka. Ez annak köszönhető, hogy a hosszúhullámú infravörös fény nem csak 1-2 mm-re hatol be a bőrbe, hanem annál mélyebbre, így nem csak a bőrt, de az izom és zsírréteget is éri. További előnye még, hogy az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően kellemesebben érezzük magunkat, nem fáradunk ki, inkább felfrissülünk.
Az infraszauna könnyen és gyorsan felállítható, hordozható. A működéséhez szükséges hőmérsékletre 5-10 perc alatt felhevül. A rövid felfűtési idő, a hatékonyság - közvetlenül a testet melegíti - és a működéséhez szükséges 1,5 - 2 kW miatt energiatakarékos megoldásnak mondható. A konstruktőrök ülő használatra tervezték. Fontos az energiaforráshoz közel elhelyezkedni, mert sugárzása kb. 50 cm-en belül hatásos, emiatt méreteiben kisebb, kevesebb helyre van szüksége. Az infrakabinnál a hangsúly nem a faanyag minőségén van. A belső borításnak azonban feltétlenül kezeletlen, vegyszermentes fának kell lenni, mert a kezeltekből a hő hatására mérgező gázok távozhatnak.
Az infraszauna használata az erőteljesebb izzadás által hatékonyan segíti a mérgek és nehézfémek kiürülését szervezetünkből. Amennyiben a krónikus fáradtságot ezek a mérgek okozzák, az infrafürdővel állandóan frissek és tettre készek lehetünk. Az ilyen méregtelenítés különösen hasznos a máj-, és vesebetegek számára, mivel a szennyező anyagok bőrön keresztül való távozása nem terheli meg szerveinket. Széles körben alkalmazzák izületi gyulladások és különféle izom-, vagy csontbántalmak esetén is. Immunrendszerünk erősítésére ugyancsak nagyszerű.

A szauna összeállításunk 1. részében az 5., 6., 7., 10., 11., 12., 13., 14., 15. számú képeket, a mostani folytatásban pedig a 2., 3., 4., 5., 6., 7. számú képeket a Finnrelax Szauna és Szabadidő Kft. szaunakatalógusaiból vettük át.

A cég az alábbi telefonszámokon érhető el: (06-29) 350-096 és 250-4177;
www.finnrelax.hu