Világító álmennyezetek

Először is azt kell eldöntenünk, hogy a világítótesteket a falak közelében kialakított párkányzatban, vagy a mennyezet közepéből kiemelkedő szigetszerű felületen szeretnénk-e elhelyezni. Ha az utóbbi megoldást választjuk, akkor igazán könnyű a dolgunk, csak egy keretszerkezetre, és az azt borító anyagra van szükségünk. A keret anyaga fenyőléc, amelynek mérete a halogén lámpatestek ún. beépítési magasságától függ. A 60 mm magas lécek számos süllyesztetten felszerelhető halogén tükörlámpa beépítésére adnak lehetőséget, de ezt a méretet mindig a lámpák beépítési magasságához igazítsuk, és e méretbe számítsuk bele a burkolóanyag vastagságát is. Attól függően, hogy milyen borítóanyagot választunk, az azok felerősítéséhez szükséges közbenső lécekkel is ki kell egészítenünk a favázat, mégpedig a használni kívánt fedőanyag méretéhez igazodóan. A burkolóanyag lehet normál gipszkarton, fóliázott, vagy laminált falburkoló tábla, lambérialéc, laminált farostlemez tábla stb. Kiválasztásánál azonban ügyeljünk arra is, hogy a lámpatestek beerősítéséhez szükséges szabályos kör alakú nyílások kivágása ne okozzon gondot. Ezért a különféle négyzetes és keretszerű díszítésekkel ellátott mennyezeti burkolólapokat csak kellő körültekintéssel alkalmazzuk.
A másik mód, amikor a mennyezetet az oldalai mentén bizonyos szélességű, szintben lejjebb hozott keretszerű felülettel vesszük körül. Ez esetben a világítótesteket rejtetten az oldalburkolatok oldalára, vagy a szélső keretfelületbe süllyesztett halogénlámpákkal szerelhetjük fel. A rejtett fényforrásokhoz kompaktfénycső-sort célszerű használni, amelyek jól megvilágítják a mennyezet középső felületét, míg a szélső keretbe erősített hidegfényű reflektoros halogén fényforrásokat képek, szobrok s egyéb dísztárgyak megvilágítására használhatjuk. E célra billenthető kivitelű lámpatesteket építsünk majd a szélső felületbe. Kis légterű helyiségben erre csak ritkán van szükség, mert a fénycsövekkel megvilágított mennyezet szórt fénnyel árasztja el az egész szobát, amelyet még asztali, vagy esetleg falra szerelt fényforrásokkal is kiegészíthetünk.

Halogénlámpás mennyezetsziget

A fentiek figyelembevételével készítsük el a mennyezet módosítási tervét. A merészebb kialakításokat kedvelőknek bemutatunk néhány extra megoldást, amelyek egyszerűbb formában is kivitelezhetők (3, 4). Ezek azonban lakberendezők tanácsai alapján elkészített megoldások, és teljes harmóniát alkotnak a berendezéssel. A magunk tervezte formát is a bútorzat jellegéhez igazodva alakítsuk ki. Válasszunk egyszerűen megvalósítható, pl. négyzet, vagy téglalap alakot, részletesebb formai megjelenését pedig a visszafogottság jellemezze (5). A terven jelöljük be a hálózati vezetékek nyomvonalát is. A középre kerülő fényplató áramellátásához célszerű a régi csillár csatlakozási helyét használni. A halogén transzformátort is célszerű a keretre felerősíteni. A rajzon a lámpák helyét is jelöljük be, számuk azonban hatnál kevesebb ne legyen, mert különben a fényük kevés lesz.
A tartó keret helyét a sarkokból kiindulva, az átlók alapján határozzuk meg. Apró szegek segítségével feszítsünk ki két - egymást a szoba közepén keresztező - erős zsineget, majd a középpontból kiindulva jelöljük meg a plató sarkainak a helyét. A sarokpontokat csapózsinórral kössük össze, és e vonalak mentén erősítsük fel a tartóváz keretléceit. A léceket gyorsan a mennyezetre rögzíthetjük, ha beüthető dübeles csavarokat használunk. Ezt követően a borítóanyaghoz igazodóan erősítsük fel a kereten belüli tartóléceket is. Ezekbe a tápvezetékek számára még a felerősítésük előtt fűrészeljünk átvezető hornyokat. A tartóváz felcsavarozása után a vezetékeket húzzuk a helyükre, és ideiglenesen egy-egy szeggel rögzítsük a lécekhez.
Következhet a borítólapok felerősítése. Ha gipszkartonnal fedjük le a vázat, célszerű a halogénlámpák nyílását már előzőleg a lapba marni, amihez pontos méretű koronamarót, vagy körkiszúrót használjunk. Hasonlóan járjunk el a laminált, vagy fóliázott felületű fedőanyagoknál, de a peremkiszakadások megelőzése érdekében minden kivágandó környílást öntapadó műanyagtapéta darabbal fedjünk le. A gipszkarton lapokat pontosan egymás után, élt élhez illesztve csavarozzunk a lécekre. A tápvezetékeket húzzuk ki a nyílásokon, majd az illesztett éleket gipsszel tüntessük el. Az illesztési helyeket a gipszbe nyomott üvegszálas szalaggal erősítsük meg, majd glettel tüntessük el teljesen. Száradás után csiszoljuk át az egész felületet, majd gletteljük teljesen egyenletesre, és egy végső csiszolással adjuk meg a mennyezeti sziget egyenletes simaságát.
Ha egyéb, utókezelést nem igénylő, csaphornyos burkolóanyagot használunk, akkor ezeket többnyire a lambériákhoz hasonlóan felszegezhető lemezsarukkal fogassuk a léckeretre, ha viszont a borítóanyag egybefüggő tábla, akkor apró bognárszegekkel erősítsük a tartókeretre. A szegeket a táblán előfúrt lyukakon át üssük be, és célszerű a léceket előbb diszperziós ragasztóval is bekennünk.
A következő lépésben a keret szegélyezését végezzük el. A gipszkartonnál egyszerű a dolgunk, csak a keret oldalát kell simára glettelnünk. Választhatunk persze mívesebb megoldást is, pl. különböző profilú polisztirol Decosa, vagy Bovelacci díszlécekkel vehetjük körül a mennyezetből kiemelkedő platót. Ezeket azonban csak akkor alkalmazzuk, ha a bútordarabok formája modern, éleik pedig lekerekítettek. A sarkosan kialakított, sallangmentes felületű bútordarabokhoz szükségtelen fazonos szegélyléceket a keret mellé ragasztani.
Ezután következhet a festés, amely fehér, vagy más, halvány színű is lehet. Ha pl. a falak ún. kreatív festéssel mintázottak, akkor a mennyezetsziget felületén ezt a mintázást megismételhetjük. A színe lehet a fallal azonos, vagy erőteljes szín esetén annál kissé világosabb tónusú is. Az egyéb dekor bevonatú burkolólapokkal lefedett felületet fóliázott szegélylécekkel célszerű keretbe foglalnunk, hogy komplett egységként hasson a mennyezeten. Ezt már csak azért is érdemes elvégeznünk, mert bevonatuk és színtónusuk azonos a burkolólapokéval.
Ha e munkákkal elkészültünk, már csak a halogén reflektorlámpákat kell bekötnünk, és a foglalataikat a fészkükbe erősítve azonnal bekapcsolhatjuk új és divatos szobavilágításunkat. Hatásosságáról azonban csak este győződhetünk meg igazából. Mivel e reflektorok általában állíthatók, az egyenletesebb fényeloszlást a reflektorok szögbe fordításával érhetjük el. Ezután már csak a különböző funkciókhoz szükséges kiegészítő világítóeszközöket kell jól kiválasztanunk ahhoz, hogy a helyiségben este is jól érezhessük magunkat.

Süllyesztett mennyezet

A meghatározás csalóka, ugyanis a mennyezet majd csak az átalakítás után lesz süllyesztett hatású, mégpedig a falak mentén kialakított párkányszegély burkolat miatt. Ez a megoldás módot ad több kisebb dekoratív mennyezetsziget elhelyezésére is (6), ám a szórt, általános fényű rejtett világítás kiépítésére is lehetőséget ad. Ez utóbbit a mennyezet síkja alá szintkülönbséggel felerősített széles párkányzattal, s annak oldallapjára erősített fénycsősorral tudjuk megteremteni. A kialakítás az előző megoldásnál kissé körülményesebb, ám legalább olyan dekoratív hatású. A széles párkányzat kiépítéséhez ugyancsak lécváz szükséges, azonban itt most függőleges oldalak is határolják. Burkolóanyagként e célra leginkább a gipszkartont célszerű használnunk, amivel a falakkal teljesen azonos hatást érhetünk el, és ebben az esetben ez az egyik fontos szempont.
A tartóvázhoz 20x60 és 60x60 mm-es léceket válasszunk. A mennyezet alatt futó párkányzat szélességét és magasságát illetően az alábbi lényeges szempontokat vegyük figyelembe. A párkányzattal némileg korrigálhatjuk a helyiség optikáját, pl. egy hosszú helyiség a rövidebb oldalak melletti széles párkányzattal kevésbé tűnik majd nyújtottnak, míg a közel négyzet alakú helyiségek ilyen párkányzattal hosszúkássá válhatnak az átalakítást követően. A párkányzat magasságát úgy válasszuk meg, hogy a fénycsöveket eltakarják majd a felnyúló peremszegélyek (7). Azt is előre bocsátjuk, hogy a mennyezetnek ebben az esetben teljesen simának kell lennie, különben az egyenetlenségek homályos foltként fognak látszani. Ezt a lapos szögben rájuk vetülő fénysugarak okozzák. Ezt már a munka elején ajánlatos ellenőrizni, mégpedig egy erős lámpa, vagy kompakt fénycső segítségével. A fényforrást a mennyezet síkjához közel tartva azonnal kiütköznek a felületi egyenetlenségek, amit csiszolással kell eltüntetnünk, de természetesen majd csak a festés során.
A tervezést most sem nélkülözhetjük, ráadásul ezúttal még oldalnézeti rajzot is célszerű készítenünk, hiszen a párkányzat legalább 200 mm-nyivel lejjebb kerül majd a mennyezet síkjánál, és a fénycsövek elhelyezését is e rajzok alapján kell meghatároznunk. A lécvázhoz 60x60, illetve 20x60 mm-es léceket használjunk. Ha a párkányzat borításához dekorpaneleket kívánunk felhasználni, akkor az egész vázszerkezetet e burkolóanyag felerősítéséhez igazodva tervezzük meg. Az alábbiakban most az egyszerűbb gipszkarton borítású párkányzat (8) kialakításához adunk tanácsokat.
A lécváz helyét az oldalfalak síkjához igazodva tűzzük ki. A párkányzat oldallapját tartó keret léceire előbb csavarozzuk fel a függesztő léceket, és fúrjuk ki a felerősítésükhöz szükséges lyukakat. A szerelvényt a mennyezeten bejelölt vonalra helyezve, fúrjuk ki a középső beütő dübeles csavarhoz szükséges lyukakat (9), és a csavar behajtása a után a többi helyen is csavarozzuk a mennyezetre a falak mentén körbefutó felfogóléceket. A beüthető dübeles csavarok jelentősen megkönnyítik ezt a munkafázist (10). A függőleges tartólécekre csavarozzuk fel az alsó hossztartókat (11). Az oldalfalakra jelöljük fel a szélső 30x60 mm-es tartólécek helyét. Ezt a belső keret sarkaira fektetett egyenes léc lapjának segítségével végezzük el. A jelölés alapján csapózsinórral falra jelölt vonalra a lécek alsó élét illesztve csavarozzuk fel mindegyiket. A párkány vázának először az oldalát fedjük le pontosan kiszabott kartoncsíkokkal. A borítólapok élét alul csiszoljuk össze a keret élével, Ha a mennyezet nagyon egyenetlen, célszerű ezt is gipszkartonnal lefedni. E célra a mennyezetre csavarozzunk 20x60 mm-es felfogóléceket (12), majd a burkolótáblákat csavarozva erősítsük a felületükre (13).
A váz további burkolását a párkányzat alsó oldalán folytassuk tovább. A fedőlapok legalább 200 mm-nyire nyúljanak túl a váz már lefedett, belső oldalán. Ezt a részt két rétegben egymásra erősített, s fél osztással oldalra csúsztatva felcsavarozott lapokkal borítsuk be. Ha takarékoskodni akarunk a gipszkartonnal, akkor a szélesebb szélpárkányzatokhoz célszerűbb az alsó hossztartókba eresztetten, egymástól 600-800 mm-re felcsavarozott hevederlécekkel is kiegészíteni a lécvázat. A hevederek élére erősítsünk fel körben 15x60-80 mm széles takarólécet.
A keskenyebb párkányzathoz is kell néhány hevederléc, de csak a burkolólapok toldásának helyére. Kiálló részükre extrudált polisztirol szegélyléceket célszerű ragasztanunk, hogy vastagabbnak tűnjenek, s takarják majd a fénycsöveket. A párkányzat alsó burkolólapjainak élét a keretre csavarozásukat követően csiszoljuk egyenesre, majd ideiglenes bekötést alkalmazva a fénycsöveket helyezzük el a párkányzat két oldalán. Helyük lehetőleg a szobaajtó melletti oldalakon legyen, mert így a csövek még álló helyzetben sem világíthatnak a szemünkbe. A fénycsövek helyét jelöljük be, felfogó csavarjaik helyét készítsük el, az elektromos vezetékeket pedig rögzítsük a párkányzat alsó sarkába.
Következhet az újonnan beépített felületek glettelése. A sarkokat és az összeeresztések helyét gipszbe ágyazott üvegszálas szalaggal fedjük le, majd ezt is gletteljük le. Az egész felületet csiszoljuk simára, majd portalanítás után döntsünk arról, hogy a falhoz igazodóan tapétával, vagy falfestékkel vonjuk be a párkányzat alsó felületét, és annak keskeny peremét. A mennyezetet és a párkányzat belső felületeit azonban mindenképpen fehérre fessük. Ha ezt is elvégeztük, már csak a fénycsöveket kell bekötnünk, és a helyükre erősítésük után élvezhetjük rejtett mennyezetvilágításunk kellemesen szórt fényét. Ha pedig ezt kevésnek találnánk, akkor vagy a bejárat fölé szerelt újabb fénycsövekkel növelhetjük a megvilágítás erősségét, vagy a párkányzat alsó oldalába erősített néhány hidegtükrös halogénlámpával világítsuk meg az oldalfalakat (14, 15).