Az első lépés a még meglévő fű között tenyésző gyomok, mohák maradéktalan eltávolítása,
lehetőleg gyökerestül. Megoldás lehet az erre alkalmas gyomirtó szer előírás
szerinti alkalmazása is. A gyomirtást követően a felszínt erős vasgereblyével
mintegy fél centiméter mélyen fel kell lazítani. Már eközben is felszámolhatjuk
az előforduló kisebb felszíni egyenetlenségeket, vagyis a szembetűnő besüppedéseket
akár rostált komposztföld elterítésével töltsük ki, és pl. deszkalappal
kissé lapogassuk is le. Csak ezután kerüljön sor a fűmagvetésre, amely lehetőség
szerint jó minőségű fűmaggal, illetve fűmagkeverékkel történjék. Ennek mennyisége
egy négyzetméterre számítva kb. 30 gramm legyen, ami a szokásos, magvetéses
füvesítés mag-adagjának mintegy fele, kétharmada. Különösen fontos ilyenkor
arra törekednünk, hogy a kikopástól már teljesen megüresedett részekre egyenletesen
szórjuk a fűmagot.
A fűmag elszórása után a bemunkálása gereblyével, apró kapáló mozdulatokkal
történjen, mintegy beverdesve a földbe. Ennél egyenletesebb és eredményesebb
fűmageloszlást biztosít a nagyobb felületi hiányok esetében, ha a magelszórást
követően beterítjük a magokat gyommentes, rostált komposztfölddel, mintegy fél
centiméter vastagon. Végezetül ne feledkezzünk meg a hengerezésről sem! Ezt
követően finoman porlasztott vízsugárral mértékletesen öntözzük meg a frissen
elszórt fűmagokat, nehogy az erős vízsugár ki-vagy összemossa azokat.
A másfél-két héten belül várható kelést követően már időszerű a nyírás is annak
érdekében, hogy a meghagyott fűtövek el ne nyomják az új vetésből kikelt friss
füvet. A kedvező tarlómagasság ekkor kb. 4 cm körüli. Célszerű a keletkező nyesedéket
legereblyézni, az újabb lapogatás, hengerezés és óvatos öntözés előtt. A továbbiakban
pedig már csak a szokásos fűkezelési, -fenntartási feladatokat kell elvégeznünk.