Hónapról, hónapra a kertben - március

2009-04-26 01:23:32 |

Az előző hónapokban még körbe kellett nézzünk a kertben, és elgondolkodni, hogy mit is csináljunk, mihez is fogjunk hozzá, hisz nem sok tennivaló volt.... Ez a veszély márciustól már nem fenyeget. Lesz kerti munka bőségesen.

Itt a fő ültetési időszak

Bár a konténerben nevelt növényeket - nem lévén gyökérsérülés - tavasztól egészen őszig kiültethetjük, a szabadgyökerűeknek most jött el az ideje. Ezek vagy ősszel, vagy tavasszal ültethetők. Ennek oka, hogy ebben a két évszakban elegendő a csapadék a növények gyökeresedéséhez, alacsony a hőmérséklet, ezért a lombhullatók levelei ekkor még csak rügy formában várják a kihajtást. A rügyek sokkal kevesebbet párologtatnak a lombos állapothoz képest, így az ültetés előtti gyökérmetszés nem okoz lankadást, hiszen még nincs a növényen levél, ami lankadhatna.
A szabad gyökérrel vásárolt fákat, cserjéket nagy körültekintéssel válasszuk ki, mert a díszfaiskolai árudákban az őszről megmaradt, és ez idáig vermelt egyedeket is ilyenkor adják el. Azaz a tavaszi szabadgyökerű árú, lehet, hogy őszről maradt meg, nem biztos, hogy friss kitermelésű. Ez alapvetően még nem gond: ha a tárolás helyes volt a tél folyamán, akkor az nem ront a növények minőségén.
A lényeg: a vastag gyökereken minél több vékony, 1-2 mm átmérőjű gyökérszál is legyen, mivel a víz felvételére ezek alkalmasak, nem a vastagok.
Állapítsuk meg, hogy a vesszők életképesek-e. Ha kisebb hajlításra a vessző eltörik, és a belső szövetei barnák, szárazak, akkor az a vessző már elfagyott. Ha sok ilyen rugalmatlan vessző van a növényen, akkor azt nem éri meg megvenni. Ha a vessző elfagyott, de még nem törik, hanem rugalmas, akkor egy darab lemetszésével megállapítható a helyzet: amennyiben a belső szövetek zöldek, akkor ki fog hajtani, ha barnák, akkor nem.
A szabadgyökerű növényeket ültetés előtt 2-3 órán át áztassuk be vízbe, mert szállításkor a gyökerek jelentős mennyiségű vizet veszíthetnek még akkor is, ha szabályosan fóliába tekertük azokat az utazás idejére.
A gyökerek áztatását követően előnyös, ha agyagpépbe mártjuk őket, és úgy ültetjük el a növényt, mivel az agyag nagyon jó víztartó, és a gyökerek növekedésének megindulásáig a talajban is segíti a kiszáradás megakadályozását.
A sövényeket is többnyire szabadgyökerűen éri meg telepíteni. Ennek oka egyszerű: sövénycserjékből általában sok kell, és a szabadgyökerű növények akár 40-60 százalékkal is olcsóbbak, főleg nagy tételben vásárolva, mint a cserépben nevelt, ezért tavasztól őszig ültethető társaik. Sövénytelepítésnél általában elegendő egy 40 centiméter mély árkot ásnunk, és méterenként 2-3 növénnyel számolva beültetnünk. Kis növények esetén ez eleinte ritkának tűnhet, ám ha most túl sűrűre ültetünk, az később a felcseperedett növények besűrűsödését, ezzel együtt felkopaszodását okozhatja.

Indulhat a gyepgondozás

A gyep is életre kell lassan, ehhez némi segítséget nyújthatunk számára. Az ősszel magasra hagyott fű, az el nem távolított fűkaszálék, a mulcs, és a gyepre hulló és ott hagyott falevelek a tél folyamán mind fagyvédelmet biztosítottak. Ám tavasszal ezek jelenléte egyre károsabbá válik, hiszen az életre kelő füvet lenyomják, a talajviszonyokat levegőtlenné teszik. Ezeket március első felében gereblyézzük össze, és hordjuk el a területről.
Ezután jöhet a gyepszellőztetés, ami elektromos gyepszellőztető géppel, vagy kézi eszközzel is végezhető. A kések belevágnak a talajba, ezzel serkentik az esetlegesen ott pangó víz kipárolgását, emellett vágják a fű gyökereit is, amely erre a gyökérmetszésre intenzív gyökérfejlődéssel válaszol. Ennek egyenes következménye a lomb fokozott fejlődése is. Ha gyepszellőztetővel néhány évente nem megyünk át a területen, akkor a füvek elöregedő gyökerei csak lassabb tápanyagfelvételre lesznek képesek, mint a szellőztetés miatt képződő fiatal gyökerek, így a gyep lassabban fejlődik, kevésbé sűrűsödik be, ami a nyár folyamán fokozott gyomosodáshoz vezethet.
Márciusban kell beütemeznünk az első fűnyírást is. Ekkor még magasabban vágjunk, mint a következő két hónapban. Áprilisban, májusban alacsonyabban tarthatjuk a gyepet, majd az aszályos időszak beköszöntével ismét állítsuk magasabbra a fűnyíró gépen a vágási szintet.

Vége a teleltetésnek

A pincében, verandán telelő dézsás növényeinket március végén lassan hozzászoktathatjuk a kinti körülményekhez. A leánderek, a citrusfélék pár fokos fagyot elviselnek, de ha a talajszinttől magasabban tudjuk elhelyezni őket, akkor a talaj menti fagyoktól is megkímélhetjük a növényeinket.
A napfényhez azonban óvatosan szoktassuk hozzá a hónapokig sötétebben élő növényeket, mert könnyen perzselést okozhat még a márciusi nap is a leveleiken. A kertbe helyezés első napjaiban mindenképp árnyékos helyet válasszunk számukra.
A kertben betakart növényekről márciusban már levehetjük a takarást, a földdel felkupacolt rózsatöveket is kibonthatjuk. A tavaszi ültetésű hagymások, gumósok is a legkésőbb a hónap végéig kikerülhetnek a kertbe.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Nzr

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Dézsás növények teleltetése

Hazánkban számos olyan növényt tartunk dísznövényként, melyek nem fagyállóak. Ezek tavasztól őszig a kertben, vagy a teraszon érzik magukat a legjobban. A tél beköszönte előtt azonban fagymentes...


Hónapról-hónapra a kertben - Október

Októberben a vegetációs időszak a végéhez ér, megkezdődik a lombhullás, a késői termények betakarítása és a felkészülés a teleltetésre. Az októberben elvégzett kerti munkák többségének a hasznát...