Módszerek a gyomok ellen

A világ gyomflórájából a kertészeti és mezőgazdasági termesztést mindössze kétszáz gyomfaj határozza meg, és ennek a számnak is mindössze a 10 százaléka tekinthető veszélyes fajnak. Ennek ellenére kiskertünkben is sok kellemetlenséget okozhatnak a gyomok. Elveszik a fényt, vizet és a tápanyagot a kultúrnövényeink elől, köztesgazdái lehetnek a kártevőknek, szóval mindent megtesznek, amit a zöldségfélék termésátlagának csökkentése érdekében lehetséges.

A növényi sorrend hatással van a gyomokra

A kertünk növényeinek egy része segíti a gyomok megtelepedését, mások akadályozzák. Ha e kétféle csoportba tartozó növényeket felváltva telepítjük, azzal már annyit elérhetünk, hogy a gyomok fellépésére nem összefüggő részen, csak szakaszonként kell számítanunk. Ez az izoláció könnyíti a gyom-mentesítést, valamint ha kis mértékben is, de gátolja a gyomnövények terjedését.
Gyomnevelő növény a káposzta, a hagyma, a burgonya a szója, és általában a nagy térközre ültetendő, viszonylag kompakt növekedésű, nem túl bokros zöldségnövények. Viszonylag jól elnyomja a gyomokat a borsó és a bab, amelyek kissé kúsznak, talajon elterülnek, azaz beárnyékolják a felszínt, ezáltal kedvezőtlen, fénytelen viszonyokat teremtenek a kelő gyommagoncoknak.
Lényeges tehát, hogy ugyanazon a területen ne termesszünk sokáig gyomnevelő növényeket, hanem évente váltogassuk a gyomnevelőt gyomelnyomóval, és egy éven belül is egymás mellé mindig a másik csoportból válasszunk növényt.

Lényeges a megelőzés

Sokkal egyszerűbb a dolgunk, ha még egy kevéssé gyomfertőzött területet akarunk megtisztítani e növényektől, mint amikor már ellepték a területet. Utóbbi művelet nem csak időigényesebb, hanem ha a gyomok felmagzanak, akkor az a későbbi gyomfertőzöttségre is negatív hatással lesz.
Megelőzéskor mulccsal - például fűkaszálékkal - takarjuk a talajt, ami árnyékoló hatása lévén akadályozza a gyomok kikelését. A saraboló kapa alkalmazása is jó szolgálatot tesz. Ezek épp csak a talajfelszínt lazítják meg, de ennek több jó hatása is van. Egyrészt javítja a talaj víztartó képességét, hiszen megtörjük a földben kialakult kapilláris csöveket, így azokon nehezebben jut ki a vízpára. Másrészt az apróbb gyomokat - azzal, hogy kiforgatjuk a talajból - elpusztítjuk, csakúgy, mint a még épphogy csírába szökkent gyommagokat.
Lényeges, hogy kapálás után egy napig ne öntözzünk, ennyi idő többnyire elegendő arra, hogy a talajfelszínre kifordított gyomok gyökere elpusztuljon, kiszáradjon. Ha kapálás után egyből öntözünk, akkor megvan a veszélye annak, hogy egyből visszapalántáljuk a gyomokat.

Vegyszeres gyomirtás

A vegyszeres gyomirtást csak végső esetben használjuk, ha már a környezetbarát módszerekkel vesztésre állunk a gyomok elleni harcban. A szert jól válasszuk meg, mivel különféle szelektív szerek kaphatók már. A totális gyomirtó szerfélék nevükből is következően mindent irtanak. Csak szélcsendes időben permetezzünk ezekkel (is), és nem árt ha a kezelt gyomok még viszonylag fiatalok, és nem túl sűrű az állományuk. Ha ugyanis a tenyészcsúcsaikra, azaz azokra a részeikre, ahol növekedésben van a növény, nem jut szer, akkor úgy járhatunk, hogy a leveleit lehullajtja ugyan a gyom (ahol a szer érte), azonban a növekedése nem áll meg.
Kiváló szelektív szereket találunk a gazdaboltokban, amelyekkel mondjuk a gyep egyszikű növényei közül kiirthatjuk a kétszikű gyomokat.

Gyomirtás ecettel

Mielőtt kipróbálnánk ezt az új és környezetbarát módszert, nem árt tudni, hogy az ecet egy természetes eredetű sav. Emiatt csak totális gyomirtásra használjuk, azaz elsősorban olyan részeken, ahol csak gyomok vannak. Másik lehetőség, ha zöldségnövényeink közül irtanánk a gyomokat ecettel, akkor a permetezést úgy végezzük, hogy a permetből még véletlenül se jusson a kultúrnövényre: a sorok közét kezeljük, a zöldségnövények melletti részeket pedig kézzel gyomláljuk!
A biokertészek már régóta használnak ecetet gyomirtáshoz, de a közelmúltban ennek jó hatását már tudományos kísérletetekkel is igazolták. Az ökológiai gazdálkodásban gyomirtóként a biológiai erjesztéssel előállított ecet 5-10 százalékos oldatát javasolják (a boltban kapható étkezési ecet 10-20%-os töménységű, tehát ezt arányosan hígítani kell).
Az ecet hatékonysága ellenére, a gyomok néhány százalékos újrakelése minden gyomfajnál megfigyelhető, bár a permetezést követő két héten belül nagyrészt elpusztultak. A 10 százalékos ecetoldat a gyomok 85 százalékát pusztította el. A fiatal növények ellen az alacsonyabb koncentráció is hatásosnak bizonyult, míg az idősebb egyedeket csak magas töménységű ecetoldattal lehetett kiirtani.
A kísérlet egyik meglepő eredménye szerint az egyébként nagyon ellenálló, nehezen irtható mezei aszat bizonyult a leginkább ecetérzékeny növénynek. Már az 5 százalékos ecetoldat is az aszat 100 százalékos pusztulását okozta, míg 20 százalékos oldattal permetezve két óra alatt pusztultak el a növények.

A gyepek gyomirtása

A gyepek gyomosodásának számos, ám jól körülhatárolt oka lehet. Egyik az árnyék, ami miatt a fűfélék megritkulnak, és árnyéktűrő gyomfajok nyomják el őket. Ebben az esetben - ha mód van rá - metsszük meg az árnyékot-vető fákat, hogy kisebb koronájuk kevesebbet árnyékolja a füvet, vagy árnyéktűrő gyeppótlókkal helyettesítsük a megritkult részt (borostyán, gyöngyvirág, meténg) - bár ezek hátránya, hogy nem taposás állók.
Ha gyepünk már több mint öt éves, az is a gyomosodás oka lehet. Ekkor érdemes gyepszellőztető géppel végigmenni a területen (ez kölcsönözhető is), majd némi nitrogén-túlsúlyos műtrágyával, és fűmag felülvetéssel (majd két hétig rendszeres öntözéssel) újra jó kondícióba hozhatjuk gyepünket.
A gyomok többsége nehezen viseli a rendszeres nyírást. Így ha hetente rendszeresen lenyírjuk a füvet legalább másfél-két hónapon keresztül, akkor e zavarást nem tűrő gyomok ennyi idő alatt kipusztulnak. A megmaradókat pedig (például gyermekláncfű, útifüvek) gyomkiszúró eszközzel irthatjuk ki a fű közül. A gyep gyommentességének egyik alapfeltétele, hogy a gyepet gyomosító növényeket soha ne hagyjuk magot érlelni, azaz jóval előbb vágjuk le a füvet ezekkel együtt, különben lehetetlen lesz lépést tartani a gyomok terjedésével.
A gyepeket alkotó egyszikű fűfélékre veszélytelen, kiváló szelektív gyomirtó permetszereket kaphatunk a gazdaboltokban. Ezek a megfelelő koncentrációban kipermetezve gyors eredményt hoznak: napok alatt elkezdenek sárgulni a fű között gyomosító szélesebb levelű kétszikű növények. Aki azonban szereti a virágos pázsitot, és ezért a fűmagot százszorszéppel keverve vetette, az ilyen szelektív szereket ne használjon, mivel a százszorszép kétszikű növény lévén szintén kipusztul majd a fűből.