Az ablaküveg hőszigetelése

2014-01-14 11:36:30 | Módosítva: 2014-01-14 11:41:17

A falak és üvegszerkezetek kapcsán mi, laikusok is gyakran találkozunk a W/m2K mértékegységgel, mint a szerkezet hőszigetelésével összefüggő adattal. A mértékegység előtti szám ablaküveg szempontjából az üveg hőátbocsátási tényezőjét jelöli, az ún. „u” értéket, amit régebben „k”-val jelöltek. Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban, és mit kezdjünk vele, amikor ablakcsere előtt állunk.

 

Minél kisebb egy ablaküveg hőátbocsátási tényezője, annál jobban szigetel az adott üveg. Az érték ugyanis azt mutatja, hogy 1 m2 üvegfelületen 1 K (Kelvin fok, de hőmérséklet különbségnél ez Celsius fok °C is lehetne), a hőmérséklet kü­lönbség hatására hány watt energia áramlik keresztül, télen pl. vész kárba. Hogy a nagyságrendeket érzékeltessük: 1 W/m2K egy kitűnően szigetelő ablaküveget jelent, ezzel szemben, ha ez az érték mondjuk 2,8 W/m2K, akkor az már kifejezetten gyengének számít.

Hőátbocsátási tényező

Nem mindegy azonban, hogy egy ablak esetén csak az üveg hőátbocsátási tényezőjét, vagy az egész ablakszerkezetét vizsgáljuk. Az előbbit „ug”-vel szokás jelölni, ahol a „g” betű az üvegre (glass) utal, az utóbbit pedig „uw”, ami tehát a teljes nyílászáró szigetelő képességére utal; az üveggel és a keretszerkezettel együtt. Az üvegfelület hőátbocsátási tényezője lényegesen jobb lehet, mint a komplett szerkezeté, de amikor egy kereskedésben csak egy „u” értéket látunk az ablakon, akkor nehezen tudjuk eldönteni, hogy ez most az üvegre, vagy az egész szerkezetre vonatkozik. Arra viszont bizton gyanakodhatunk, hogy a két lehetőség közül a jobb értéket fogják feltüntetni. Mindenképpen tudjuk meg tehát, melyik „u” értéket adták meg.

A hőátbocsátási tényezőnek nem kizárólag az elpazarolt energia szempontjából van jelentősége, hanem „járulékosan” más jelenségeket is tapasztalhatunk. A gyengécske hőátbocsátási tényezőjű ablakhoz – mondjuk az előbbi példánkban szereplő 2,8 W/m2K-hez – ráadásként erősen és folyamatosan párásodó üvegfelületet is kapunk becsukott állapotban, és még a sugárzó hideget is, ami jelentősen rontja a közérzetet a helyiségben. Ennek magyarázata az, hogy az üveg belső oldalának hőmérséklete jóval alacsonyabb lesz, mint a kiváló hőszigetelő 1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű üvegnél. (Egyébként 2006-tól már nem is szabad a rossz példában szereplő, gyenge hőszigetelő képességű üveget beépíteni új beépítés esetén.)

A jó hőszigetelésű ablaküvegnél a fenti kellemetlen hibák egyáltalán nem jelentkeznek. Az üvegfelület belső oldalának hőmérséklete akár 5 °C-kal magasabb lesz, emiatt nem párásodik majd, és nem fog hideget sugározni sem.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Téli penészesedés tavaszi elhárítása

A falak penészesedése jellemzően téli probléma, a fűtés, a hőszigetelés és a szellőztetés összetett hibáinak eredménye. A tél vége felé pedig azért kell foglalkoznunk vele, mert ha a korábbi...


Beépített tetőterek hőszigetelése

A hőszigetelés elhelyezését alapjaiban befolyásolja, hogy meg akarjuk-e bontani a héjazatot, vagy belülről szeretnénk elvégezni a kivitelezést. Előbbi esetben a szarufák feletti, utóbbinál a...