Tápanyag és nedvesség
Nem csak a falakat borító festék, tapéta, glett, hanem a falak közelében lévő számtalan szerves anyagú berendezési tárgy – fa, bőr, textil, műfa borítások – is hozzájárulhat a gombák táptalajához, bele értve a rájuk rakódó porban lévő szerves anyagokat is. A tápanyagon kívül a gombáknak megfelelő nedvességre van szüksége a szaporodásukhoz. Egy lakásban sokféleképpen létrejöhet a falak nedvesedése, akár külső beázásból, csőrepedésből, a falazat hibás nedvességszigetelése révén az alulról felszívódó talajnedvességből, és a levegőben lévő párából. A magas páratartalomhoz hozzájárulnak életünkből, a mindennapi emberi tevékenységekből származó nedvességforrások, mint például a forró zuhany, forró fürdő, a főzés és különösen a fedő nélküli főzés, a száradó ruha a testek izzadása nyugalomban, és még inkább erős fizikai tevékenység közben, de akár az asztalra kitett forró étel is.A levegő egy bizonyos hőmérsékletig tárolni tud egy adott páratartalmat. Azonban ha a hőmérséklete csökken, akkor egyre kevesebb párát képes magában tartani, a felesleg pedig kicsapódik, vízzé válik. A nedvesedés mindig a hidegebb felületeken a legerősebb, hiszen ott a legnagyobb a páralecsapódás. Ezért van az, hogy a rosszul szigetelt felületeket mindig nedvesnek érezzük, és a penészgomba is ott jelenik meg leghamarább. Ezért tapasztalható, hogy az épületek csomópontjain, sarkokban, lehűlő betonszerkezeteken, födémek közelében jelennek meg a penészfoltok elsőnek. Ha nem gondoskodunk a lakás megfelelő légcseréjéről, először a bútorral, képpel stb. eltakart falrészeken, majd a sarkokban alakulnak ki a sötétszürke vagy zöldes gombatelepek. Sokszor a bent lakók észre sem veszik ezt, a kellemetlen, dohos szag sem tűnik fel nekik, hiszen megszokják, az a természetes számukra, a lakás részének tekintik. Egy alaposabb takarítás során tűnik csak fel, hogy a kanapé vagy szekrénysor mögött milyen organizmusok élnek.
Túl jó szigetelés
Amikor a falazat szigetelése nem megfelelő, de egy részleges felújítás során a nyílászárókat már kicserélték jól záródó újakra, akkor a természetes légcsere sokszor teljesen megszűnik a lakásban, a hideg falakon pedig folyamatos a páralecsapódás. Az ablakok, a falazat és a födém hőátbocsájtási tényezője között összefüggés van, nem érdemes az egyikbe durván beleavatkozni (akár javítva annak hőszigetelését), míg a másik tényezőt változatlanul hagyjuk. Egy 1,4 W/m2 hőátbocsájtású ablakhoz legalább 0,44 W/m2K U értékű függőleges falazat, és 0,3 W/m2K U értékű födém kellene. Ha az ablakokat sokkal jobbra cseréljük, akkor a helyiség leghidegebb pontja már nem az ablak lesz, hanem valamelyik sarok, rosszabb esetben összefüggő falrészek, ott kezdődik a penészesedés, ha nincs megfelelő szellőztetés.A penészesedés okainak ismeretében lehet a megfelelő terápiát is megtalálni. Az egyenletes mértékű szigetelés, a külső nedvesedési okok megszüntetése mellett fontos lenne az optimális légcseréről is gondoskodni. Nem elegendő a szubjektív alapú „rendszeres szellőztetés”, a jó megoldást a higrosztátos ventillátorok, és higrosztátos zsaluk jelentik. Ezek a homlokzati falakon, nyílászárókon elhelyezett egyszerű szerkezetek, amelyek a megnövekedett légnedvesség hatására kinyitnak egy csappantyút, de ettől még nem kezd el beáramolni a friss levegő. Szükséges hozzá egy ventilátor is, amely ugyanakkor bekapcsol, és elkezdi megszívni a helység levegőjét, ezáltal kényszeráramoltatás jön létre, és amint a levegő páratartalma a normálisra csökken, a ventilátor leáll, és a zsaluk is bezárnak.
Fontos a penészfertőzés megszüntetése is, amire összetett technológiákat alkalmazhatunk. Gőzzel, vegyszerrel elpusztítjuk a gombatelepeket, ha indokolt fertőtlenítő füstpatront helyezünk el a helyiségekben, erős gombafertőzöttség esetén a falakba injektálunk fungicid anyagot, és szükség esetén penészálló festést végzünk.