RC-s hajók a láthatáron

A rádióirányítású modellek között az úszóképes vízi járművek külön világot alkotnak. Érthető, hiszen a hajózás szinte egyidős az emberiséggel, a hajók pedig szerkezetileg rendkívül változatos felépítésűek. Ez pedig a modellek kialakításában, típusaiban is jelentős szerepet játszik. E téren sokkal nagyobb tere van a kreatív modellépítőknek, mint pl. az autózás iránt érdeklődőknek, mert egy jó távvezérlő berendezés számtalan hajómodellben is használható, amelyek saját kezűleg építettek és építődobozból készítettek is lehetnek.

Vannak élethű hajók, amelyek az igazi járművek igényesen kicsinyített másai, teljesen méretarányosak és természetesen úszóképesek (1). Sőt még manőverező képességük is hasonlít a nagyokéra. Megépítésük sok-sok munkaórát vesz igénybe, és sokszor hatalmas kutatómunka előzi meg az építésüket, mivel fel kell kutatni azokat a dokumentumokat, amelyek a hajó tökéletes megépítéséhez szükségesek. Egy-egy hajó így akár évekig is épülhet. Ezek a modellek jellegükből adódóan igen nagyok, sokszor meghaladják az egy métert is. Jellemző ezekre a hajókra, hogy ami csak egy valódi hajón mozog, azt a modellen is illik ugyanígy megcsinálni, ezt a mai távirányítókkal meg is lehet valósítani.
A hatás természetesen különleges, amikor a fedélzeten menet közben kigyúlnak a fények, forog a radar, vagy leeresztik a mentőhajót. Az ilyen modellek építéséhez megszállott elhivatottság és kitartó munka szükséges, és erre nagyon kevesen vállalkoznak.
Népesebb a sporthajókat építők tábora, mert ez kevesebb munkával jár. E modellek a valódi sporthajók kicsinyített másai, vagy teljesen egyedi ötletek alapján készült gyors modellek. Ez a típus terjedt el talán leginkább a hobbi modellezők között is, hiszen viszonylag egyszerűek, gyorsak a vízen (2). Manapság meg ki nem szeret száguldozni! A kimondottan versenyzésre épült hajók csak azt a célt szolgálják, hogy gazdájuk a versenyeken minél jobb eredményt érjen el és ezért ezek a hajók nem kimondottan szépek, de meghökkentő teljesítményekre képesek. Lehet néha egészen eredeti ötletekkel is találkozni, például nemrégiben egy bécsi kiállításon bemutattak egy indián kenut, amelyben két rézbőrű figura lapátolta szorgosan a vizet. Természetesen távirányítással. Kicsit ugyan furcsán festettek a 240 cm hosszú, 65 kg-os Titanic óriásmodellje mellett, de ettől még békésen megfértek egymással.
A hajómodellek hajtása általában elektromos, vagy robbanómotoros, de egyedi esetekben a gőzgép sem megoldhatatlan. A makett jellegű hajókat szinte kizárólag elektromos motor hajtja, mivel ezek üzemelése tiszta, nem igényel semmiféle hűtést, amit a zárt hajótestben nehéz megoldani, valamint egyszerű manőverezést biztosít a modellnek. Így a hátramenet is adott, ami egy belsőégésű motornál nagyon nehezen megoldható feladat. A vízen haladó maketteknek ugyanis ritkán van szükségük dinamikusan robbanékony erőforrásra. Annál inkább nagy nyomatékra a nagy tömegű hajótest miatt.
A sporthajóknál viszont szívesen alkalmaznak belsőégésű hajtómotort, mert ezeknél a nagy sebesség elérése a cél. Ezek általában 3,5-15 cm3 közöttiek, vízhűtésesek, mivel a hajótestben nincs elegendő menetszél a motor hűtéséhez. Itt kell megjegyezni, hogy a versenycélú elektromos hajókban is már olyan nagy a motor teljesítménye, hogy nem csak az elektromotort, hanem a szénkeféket illetve a fordulatszám-szabályzót is hűteni kell, különben még a forrasztások is felolvadnának a keletkezett hőtől.
Nagyon érdekes a gőzgépes meghajtás, amely napjainkban újra reneszánszát éli. A korszerűsítés csupán annyi, hogy ma már gázzal fűtik az aprócska kazánt, és nem petróleum égővel. Szép, nyitott testű, faépítésű, századfordulót idéző kirándulóhajókba valók leginkább, ahol az előttünk elúszó hajóban láthatjuk a dugattyúk, hajtókarok, szelepek mozgását, miközben a kéményből gőzpamacsokat ereget az ég felé. Egy ilyen hajógép távvezérlését azonban nem könnyű megoldani.
Kuriózumokban tehát nincs hiány, ám ami az RC-s hobbi hajósokat illeti, nekik előbb a kezdeti problémákkal kell megküzdeniük. Ha túl nagyot akarnak harapni, a falat a torkukon akadhat. Első ismerkedéshez elég egy kétcsatornás távirányító is a hozzávaló szervókkal, akkumulátorokkal, menetszabályozóval. A meghajtó akku kapacitását azonban a hajómotorhoz viszonyítva kell megválasztani. Gyors modellt eleinte nem érdemes választani, mert most is érvényes a képlet, hogy a sebesség növekedésével rohamosan csökken a modell üzemideje. A lassú haladású hajóval akár egy órát is lehet játszani, ha nem falánk motor hajtja meg. Igaz, ez kevésbé látványos, mint egy 20 km/ó sebességgel sikló motorcsónak, ám az jó esetben is csak 5 percig bírja szusszal ezt az iramot, és ha jó messzire elirányították, örülhet a gazdája, ha egyáltalán visszavánszorog hozzá. Ez pedig nem kellemes élmény.
Különösen nehéz elviselni ilyenkor a "hozzáértő" nézőközönség megjegyzéseit, mert az mindig szép számmal akad, és kéretlenül is véleményt nyilvánít rögvest. Ha tehát nem akarunk az alkalmi nézők karéjában égni, a hajókázásra jó előre és alaposan fel kell készülnünk.
A modellek közül alapos megfontolások után válasszuk ki a visszafogott igényeinknek megfelelő építődobozt. A hajókat saját kezűleg kell megépítenünk, a mellékelt terv alapján. Szemben az autókkal, itt most ragasztanunk, darabolnunk, festenünk is kell. A hajótest szinte minden kittnél vákuumformázott sztirolhéj, amelybe különféle könnyű fajsúlyú balsafa tartókat, felépítményeket, egyéb szerelvényeket kell vízállóan beerősíteni. A meghajtómotor általában tartozék, cseréjére nem igen érdemes gondolni, mert az adott kitthez ez a gyárilag kikísérletezett. A még szükséges hozzávalók listáját is kézhez kapjuk, amit ugyancsak ajánlatos változatlanul megszívlelnünk. Arra azonban már most készüljünk fel, hogy a víz ellensége az elektronikának, és hogy mindenféle apró lyukon, hézagon beszivárog a hajótestbe. Ez pedig nemcsak súlytöbbletet, hanem zárlatokat is okozhat.
A modellel meg kell majd tanulnunk manőverezni, továbbá, az sem mindegy, hogy szeretnénk vele hajózni, és ott milyen a vízjárás. Lassú hajót pl. balgaság folyóvízben úsztatni, hacsak nem kívánunk közben egy nagyot sétálni is. Áramlással szemben hajózni ugyanis nincs sok esély, az akku gyorsan lemerül, a hajó meg szinte csak állni látszik. Míg mindenre rájövünk rutinos parancsnokokká válunk, és jobb hajóra vágyunk majd. Eldönthetjük azt is, hogy mennyire emeljük az igényeinket új modellünkkel szemben, sőt esetleg teljesen saját készítésű hajó építésébe is foghatunk. És hogy valójában mi alapján válasszuk ki a hajónkat, mire ügyeljünk az építés során, arra a következő cikkünkben adunk tanácsokat.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Verőczey Gábor

Címkék: modell, modellezés, hajó

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Építettünk egy kenut!

Bátran mondhatom, hogy ez a típus néhány barkácsboltban beszerezhető eszköz segítségével mindenféle asztalos ipari előképzettség nélkül is elkészíthető, csak kell hozzá némi hely, egy kis...


3D nyomtatás

A 3D, vagyis háromdimenziós nyomtatás ma már nem egy elképzelés, vagy létező, de csak a gazdagok számára elérhető lehetőség. A technika itt van a mindennapjainkban, és sok helyen használják is,...