Szalmakertek, -ágyások

A szalmakertben az ágyások keretét, vagy az egész ágyást szalmabálából építjük. A szalmabála ágyásba kerülhet virág, zöldség, gyógy- és fűszernövény is. Lehet ültetni a bálák közé, ha azokat feltöltjük termőfölddel; a bálába, ha lyukat fúrunk bele, és földdel töltjük fel; vagy a bála tetejére is. Mivel a szalma még lebomlatlan növényi rész, tápanyagokat a növények számára felvehető formában nem tartalmaz. A tápanyagellátást biztosíthatjuk komposzttal, vagy jó minőségű kerti földdel.

A szalma készülhet bármilyen kalászosból...

...zabból, búzából, árpából stb. A szalmabála egy évig nem esik szét, mert szorosan össze kell fogni kötöző anyaggal. Lebomló kötöző anyag is összetartja a bálát ennyi ideig. Több évre is tervezhető szalmaágyás, csak az évről-évre egyre inkább elkezd lebomlani, így később tartása romlik, és bár tápanyagot szolgáltat a bele ültetett növényeknek a kártevők és kórokozók is felszaporodnak benne. Ezért az ilyen ágyásokat inkább egy évesként szokás használni.

Egy már működő szalmás-zöldséges

Miért jó a szalmaágyás és hogyan készítsük?

Főleg mert nem mindennapi, így látványában is különleges. De készíthetünk még bálakertet akkor is, ha nem áll talaj a rendelkezésünkre, esetleg ha valami miatt nem lehet a talajt megmunkálni. Ugyancsak jó megoldás arra, ha kis területre akarjuk koncentrálni a növényeket. Nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket.

Mondhatnánk úgy is, hogy józan paraszti ésszel, a képek alapján. A bálák mennyisége, elrendezése függ a rendelkezésre álló helytől, a területi adottságoktól: benapozottság, öntözhetőség. Az elrendezés lehet egészen extrém és feltűnést keltő is.

Egy bála átlagos mérete:

30x100x40 cm. A szalmát a felhasználás előtt be kell öntözni, és legalább két hétig állni hagyni, hogy biokémiai folyamatok megfelelően beinduljanak. E pihentetés híján a szalma egyébként összeseik, ha frissen használjuk föl. Ennek oka, hogy a mikrobiológiai tevékenység megindulása miatt, a lebontó folyamatok, amit a bálába juttatott tápelemek is felgyorsítanak, hőt termelnek. Az ilyenkor beültetett palántákat, elvetett magvakat pedig hősokk érheti. Régen a melegágyaknak ezért csináltak szalmás trágyatalpat a föld alá, hogy a bomlási folyamatok közepette keletkezett hő melegítse a melegágy levegőjét. Itt a szalma nem a föld alatt van, ezért a benne zajló folyamatok hőtermése közvetlenül éri a növényt, ami kárt okozhat benne. Ezért fontos az előzetes beöntözés, és várakozás.

A bála egyébként minél öregebb, annál jobb, de csak akkor, ha jól volt tárolva. A helytelenül tárolt régi bála penészes, baktériumokkal, gombákkal teli, ezért nem alkalmas szalmakertnek. A jól tárolt idősebb bálában azonban már beindulnak a lebomlási folyamatok, így az nem túl sok, hanem épp elég hőt ad majd a beleültetett növénynek, és még táplálja is.

A friss szalma „érési” folyamatait, szükség esetén beöntözéssel összekötött nitrogén műtrágyázással gyorsíthatjuk fel. A műveletet addig ismételhetjük, amíg a hőmérséklet már nem ugrik meg, hanem állandó marad a bála belsejében, kb. 15-20 cm mélységben mérve. Így a nitrogénes gyorsítással a megfelelő szalmaállapot (nem melegszik már tovább, hanem egyenletesen ad le hőt) gyorsabban elérhető, mintha csak tiszta vízzel öntöznénk, ám így a belejuttatott nitrogén műtrágya miatt nem biotermék lesz a végeredmény. Nitrogénezett bálába első körben salátaféléket ne vessünk, mert azok nitráthalmozók, ami egészségtelen, akár mérgezést is okozhat.

Az öntözés létkérdés, mert a szalma vízáteresztő képessége magas, tehát szinte átfut rajta a víz. Mivel kiemelkedik a talajszintből, így a szél is jobban szárítja. Minél több kerti földet teszünk a belsejébe, annál jobb, mert annál optimálisabban pufferolja a vízgazdálkodást.

Az egyik legalkalmasabb módszer az öntözésre a csepegtető öntözés. A csöpögtető öntözés költségkímélő formája, ha levágjuk a PET palack alját körben, és a nyakrészen rajta hagyjuk a kupakot, majd kilyukasztjuk a kupak körüli részeket egy vékony tűvel. Süllyesszük a palánták mellé a kupakkal lefelé, töltsük fel vízzel, így folyamatosan vízzel látjuk el a palántát. A vízbe adhatunk pl. komposztteát, szerves tápoldatot. A hagyományos csepegtetőcsövek is alkalmasak a szalmabála-kert folyamatos vízellátására. A tápanyagellátás szintén alapfeltétel a szalmabála ágyásokba való ültetés esetén. A szalmabálák szerves anyag tartalmát, és ezen keresztül tápértékét növelhetjük, ha talajt, szerves trágyát, komposztot adunk a szalmához. Használható még haltáp, csontliszt is. A levéltrágyázás szintén jó megoldás a tápanyag utánpótláshoz. A szalmaágyás egyik nagy előnye, hogy csekély mértékű a gyomosodás veszélye. Ha mégis megjelenik egy-két gyom, azokat egyszerűen eltávolíthatjuk – hiszen laza a közeg. Szervestrágyázás alkalmazásakor nagyobb mértékű lehet a gyomosodás a komposzt használatához viszonyítva.

A kártevők elleni védekezés is egyszerűbb a szalmaágyásokban, aminek fő oka, mint minden emelt ágyásnál, hogy a talajszintnél magasabb az elhelyezkedés. Miután a szalmaágyás többnyire csak egy szezonban használható az áttelő károsító formák nem maradnak a helyszínen. A helyesen kezelt komposztban pedig nincs fertőzési góc. Ha mégis megjelennek kártevők, ezek többsége szárnyas rovar, tehát berepül. Ezek ellen a hagyományos védekezési módok alkalmazhatók.

Az egyéves elhasznált bálák beáshatók a talajba, betehetők a komposztba. Az új bálákat beszerzésüktől felhasználásig nem kell zárt helyen tárolni. Beszerzésük után egyből leendő helyükre kerülhetnek, mert a csapadék, az időjárás nem árthat nekik, sőt előkészítik őket a felhasználáshoz. Ha a tél csapadékos volt, tavasszal beültetés előtt két hétig akkor is öntözzük a bálákat, és mérjük belső hőmérséklet változásukat.

A szalmabálákra tett régi ablakkal egyből kis ideiglenes üvegházunk lesz

A kihelyezéskor a formákkal is variálhatunk

A szalmabálák közé is kerülhet föld, meg rájuk is, így nő a tenyészterület

A növények helyére lyukat fúrhatunk, amit földdel töltünk föl

A tökfélék különösen kedvelik a szalma bomlásakor keletkező meleget

Beültetésre váró zöldségek

Saláták, és levélzöldségek: ha megnőnek, még díszítenek is színes leveleikkel

Az ágyás köré ültetett bársonyvirág szép, és a drótférgeket is elűzi