Vályogbútorok készítése

2014-11-25 19:44:01 | Módosítva: 2014-11-25 19:48:21

Vályogpad, csutkapad, szalmapad, fűtött pad. A felsorolás jelzi, hogy e praktikus, és olcsón elkészíthető kerti bútornak igazán még magyar neve sincs. Bár hazánkban a vályogtechnológia ilyen alkalmazása szinte ismeretlen, érdemes lenne minél többeknek kipróbálni ezt a bútorépítészeti módot.


A vályogbútorok többféle, de viszonylag hasonló technológiákkal készülő, helyhez kötött, ezért főként kertbe alkalmas, igen változatos formavilágban megalkotható bútorok összessége. A fő alapanyag a vályog, ami anyagos föld, szalma, esetleg aprított kukoricacsutka, és víz keveréke, amiből gyakorlatilag tapasztható szalmás sár lesz.

Szalmával vagy kővel

A bútorok többféleképp készülhetnek. Egyik változat, hogy szalmabálát bevonunk dróthálóval, fóliával, és erre kerül a tapasztás, jó vastagon. Másik változat, hogy kőből kirakjuk nagy vonalakban a kívánt formát, és erre kerül lekerekítésként a vályogmassza.

A dolog kombinálható kerti sütővel is, így akár fűtött padot is készíthetünk. Ennek lényege, hogy egy lemezboltozattal, vagy más módszerrel a pad belsejében üreget alakítunk ki, néhány a szellőzést biztosító, jól irányzott szellőzőlyukkal. Ezután gyakorlatilag alágyújtunk az ülőfelületnek. Hűvös őszi estéken igen kellemes egy ilyen fűtött padon várni a bográcsban készülő ételt. Szinte ki kell kísérletezni, hogy melyik az a vályogvastagság, ami épp megfelelő. Se nem vékony, se nem vastag. Ha túl vékonyan vonjuk be az alapot, akkor az letöredezhet. Ha túl vastagon, akkor is, bár ez utóbbi esetben a problémának elébe mehetünk, ha faágakat építünk bele a vályogmasszába a szükséges helyeken merevítésként.

Mivel minden területen más a föld minősége, így nem lehet egységes receptet adni arra, hogy mennyi földhöz mennyi víz kell. Miután elkészült a bútor, és lassan megszáradt, több rétegben fessük le, hogy a csapadék ne tegyen kárt benne.

Gazdag formai lehetőségek

A forma kialakításának a kreativitásunk mellett az is határt szab, hogy figyelni kell, minden rész lejtős, lekerekített legyen, és ne legyenek a bútoron „medencék”. Hiszen nagyon lényeges, hogy az eső és az olvadó hólé ne álljon meg sehol a bútoron, hanem minél hamarabb lefolyjon róla, ne kezdhesse el áztatni a vályog anyagát. A kész építménynek a lassú szárítása azért fontos, mert ha gyorsan szárad ki, akkor könnyen megrepedezhet a felület, ami még rosszabb, mert a víz így egyenesen belefolyik a vályogbútorba a belsejétől kezdve károsítva azt. Vályogbútor építés módszerével főként padok, székek készíthetők, de kemencével egybeépített padrendszer, kerti pihenőágy, gyerekvár, szóval sok már forma is készülhet. Amerikában - ahol nagy hagyományai vannak e technikának - az iparművészek is előszeretettel alkalmazzák. A csapadékelvezetés miatti lejtős formáknak köszönhetően a bútor szinte lágyan körülöleli használóját, ezért is kedvelt, megbecsült része a kertnek a tengerentúlon az ilyen barátságos kinézetű hangulatbútor.














További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Külső kőburkolatok ápolása

A csapadékosabb évszakban leginkább a kövekből kirakott, és beton térkő lapokból készültútburkolatok vannak kitéve a szélsőséges időjárás károsító hatásainak és az elszennyeződésnek. A...


Szalagparketta

Általában készparkettaként szokás nevezni ezt a padlóburkolatot, mivel felülete a tömör faparkettához hasonló, pontosabban a valódi fából készül, ám szerkezetileg általában három rétegből áll. A...