Szigetelőanyag szalmából

Az épületek energiahatékonyságát talán leginkább a szigeteléssel tudjuk javítani, de minden estre a korszerűsítést innen kell kezdenünk. Amikor szigetelésről van szó, a többség valamilyen műanyaghabra, üveggyapotra vagy egyéb mesterséges termékre asszociál, pedig a természet is rengeteg értékes anyagot kínál. A növények például nem egy esetben remekül használhatók szigetelésre. A szalmabála olyan mezőgazdasági melléktermék, amelyet a növények cséplése után visszamaradt szárak összefogásával hoznak létre. Egy-egy mező mellett elhaladva már bizonyosan mindenki látott ilyen kötegeket, látványuktól viszont valószínűleg nem az az elsődleges gondolatunk, hogy miként alkalmazhatnánk őket az építészetben.

Pedig a szalmabálák igen jó hőszigetelők – nem véletlenül hasznosították már őseink is a növényeket. A kötegek hővezető képessége közel megegyezik a modern szigetelőkével, így a polisztiroléval, az ásványgyapotéval vagy a B30-as tégláéval. A bálák előállításához szükséges energia ráadásul elhanyagolható ezen anyagokéhoz viszonyítva. Érdemes kiemelni, hogy a bálák bizonyos alkalmazásaihoz a jogszabályok értelmében független szakértői véleményre is szükség van, ezért nem minden helyzetben lehet őket felhasználni.

Ez ügyben érdemes tájékozódni

Az ún. szalmabála építészet oldalán a közelmúltban számoltak be egy új, magyar szalmatermékről. Az érintett hőszigetelő paplant idén tavasszal vezették be a piacra, a megoldásnak köszönhetően még szélesebb körben lehet majd alkalmazni a szalmát. A növényi kötegeket már korábban is többen felhasználtak utólagos szigetelőként, sok helyen viszont nincs elég hely a bálák számára az érintett ház körül vagy a tetőn. Ezen segíthet, az új szalmaszigetelési megoldás, melynek előnye, hogy könnyen beépíthető, több méretben is elérhető, illetve légáteresztő.