Környezetbarát építőanyagok

2014-02-03 10:49:56 | Módosítva: 2014-02-11 11:32:13

Mitől „zöld” egy építőanyag? Természetes anyagú, hosszú az életciklusa, kis energiabefektetés szükséges az előállításához, nem veszélyes a környezetre. Sok ilyen anyag áll rendelkezésünkre, lássuk őket!


A Föld energiafogyasztásának felét az épületek üzemeltetése és az építőipar teszi ki, ezért a XXI. század építési kultúrájában már nem hagyható figyelmen kívül a fenntarthatóság követelménye. Az építőanyag-gyártás környezetterhelése, a nyersanyag kitermelése és szállítása, az alapanyagok visszaforgathatósága, az épületüzemeltetés energiaigénye, és a házak emberi egészségre gyakorolt hatása egyaránt szerepet játszik az építés fenntarthatóságában.


Rendkívül tartós, változatos külsővel bíró építőanyag. Ha nincs levakolva párafékező vakolattal, lélegző fal építhető belőle, amely jól gazdálkodik a belső tér páratartalmával. Egészséges élettér alakulhat ki egy kőből épült házban, de ehhez meg kell akadályoznunk a falak felázását. A kő az egyik legősibb építőanyag, de ma talán még népszerűbb, mint régen: alig épül mostanában igényes épület külső terméskövezés nélkül. A terméskövet a ’70-es években inkább lábazatok, homlokzatok, kerítések és kerti elemek kialakításánál alkalmazták, de újabban gyakori a belső tér formálásában is, díszítő jelleggel használják.

Fa


A fát számos előnyös tulajdonsága teszi kiváló építőanyaggá. Könnyen, sokoldalúan megmunkálható. Növekedésének irányában magas szilárdságú, haránt irányban azonban kevéssé. Ez elsősorban az építkezés során fontos, hiszen a szerkezet tervezésénél ezt a szempontot veszi alapul a gyártó.

A fa, súlyához képest nagy szilárdságú, könnyen megmunkálható és kombinálható. A többi építőanyaghoz képest a fa jó hőszigetelő, levegővel töltött sejtszerkezete révén kevéssé vezeti el a meleget. Ugyanakkor ebből a rossz hővezetési tulajdonságából következik, hogy meglepően hosszú ideig tűzálló, nehezen éghető (akár 2000 °C-os hőmérsékleten is, belső rétegei lassan melegszenek fel. Ellentétben a fémmel, amely, ha eléri olvadáspontját, elveszti terhelhetőségét; az acél pl. már 1000 °C fokon a szilárdsága 80%-át elveszíti. A fa élettartama nagyban függ a szakszerű kezeléstől, légszáraz állapot biztosításától, feldolgozásától.

Parafa


A parafát a paratölgy törzsének és ágainak elhalt, majd a felszínen összegyűlő sejtjei hozzák létre, amelyek főként nitrogént tartalmaznak. Ez az oka, hogy a parafa sűrűsége négyszer kisebb a víz sűrűségénél. A cellulózból álló sejtfalak épek maradnak és a belső felületükön egy viaszszerű lemez alakul ki, innen jön víztaszító tulajdonsága.

A parafa nagyfokú vízhatlansággal rendelkezik, mely változatlan marad magas nyomáson, valamint forrásponti hőmérsékleteken is. A parafa légpárnaként működő sejtjei még szélsőségesen nagy terhelés esetén is sértetlenek maradnak. Rossz hővezető, azaz jó hőszigetelő tulajdonsága a kisméretű cellákat tartalmazó szerkezetének köszönhető.

Nád


A nád az agyaggal és a fával együtt az egyik legrégebben használt építőanyag. Ezt a rangját a szilárdságának és a vízállóságának köszönheti. A minőségi alapanyagból, korrekt munkával készített nádtető élettartama a száz évet is meghaladhatja. A nádtető egyáltalán nem igényel külön szigetelő rendszert, a szigetelőanyag maga a nád. Jó hőszigetelő hatását mi sem bizonyítja jobban, hogy annak idején a jégvermek is nádfedelesek voltak, így a télen betárolt jég még nyár közepén is használható volt. A nádtetőket tízévente karban kell tartani, kivitelezése nem drágább a ma használatos többi tetőfedési módnál.

Szalma


Ez az egyszerű növényi alapanyag kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, ami alkalmassá teszi az épületekben való felhasználásra. Nem kell kompromisszumot kötni az árak-, külcsín-, környezeti terhek-, üzemeltetés szempontok között. A szalmabála épületeknek alacsony a beruházási költségük, tűz- és rágcsáló-biztosak, olcsó a fenntartásuk, mert alacsony a fűtésre, hűtésre felhasználandó energiaigényük, és időtállóak.

A szerkezettel nagyon jó hőszigetelő értéket lehet elérni, mely a kialakítástól függően U=0,12-0,17 között változik. Megfelelő kivitelezéssel akár passzívházat, vagy azt nagyon megközelítő hőszigetelő értékű épületet lehet építeni. A hangszigetelési képessége ugyanabból a szerkezeti jellemzőből adódik, aminek a kiváló hőszigetelési tulajdonságait is köszönheti.

A szénával ellentétben a szalma lényegében nem tartalmaz emészthető részeket. Még a mikroorganizmusok is csak megfelelő körülmények között képesek lebontani, emiatt időtálló, még a rágcsálók sem szeretik. A tesztek szerint a bevakolt felület két órán keresztül képes ellenállni 1000 °C fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodást szenvedne.

Vályog


A földfalú házak alapanyagát agyag, homok, szalma, pelyva, törek, esetleg nád keverékéből állítják össze. Ezt a masszát öntik formákba, s a napon való szárítás után – mint vályogtéglák – már készen is állnak, hogy lakóépületek készüljenek belőlük.

A vályogház vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy alacsony energiafelhasználást igényel, jó a hőtároló képessége, ami a mai villany- és gázszámlák mellett nem elhanyagolható pozitívum. Jó komfortérzetet biztosít a benne élőknek, hogy kedvezően egyensúlyozza ki a ház páratartalmát, jól szellőzik, valamint kiváló hang- és hőszigetelő. Az építkezésnél azonban vigyázni kell, hogy a falakat megvédjük a víztől, esőtől és talajnedvességtől.

Mész


A mészvakolat olyan előnyökkel rendelkezik, amelyek a szintetikus vakolatok esetében már különlegességnek számítanak. A mész kiválóan véd az időjárás hatásai ellen, akár több évszázadon keresztül is képes ellenállni az elemek támadásának. Emellett páraáteresztő anyag, ugyanakkor a vizet nem szívja magába, és nem közvetíti azt a fal felé. Jól tudja követni az épület mozgásait, viszonylag nehezen repedezik. Ha azonban mégis megreped, az anyagában lévő kalcium-hidroxid reakcióba lép a levegőben lévő szén-dioxiddal, aminek hatására a repedések valósággal beforrnak, ugyanis a reakció eredményeként kalcium-karbonát képződik, ami „begyógyítja” az ilyen jellegű felületi sérüléseket.

Cellulóz


A cellulózszigetelés újrahasznosított újságpapírból készül. Elemi cellulóz rostokra bontják a papírt, bór, bórax vegyszereket kevernek hozzá, kiszárítják és csomagolják. A bór és bórax természet-azonos szárító hatású vegyszer. Beépítési és környezetbaráti tulajdonságai alapján jelenleg az egyik legjobb szigetelőanyagnak tartják. A gyártás során semmilyen káros anyag nem kerül beépítésre, és nem keletkezik, minden természetes anyagok felhasználásával készül - újrahasznosított válogatott-minőségi újságpapírból. A hozzáadott bórnak és bóraxnak köszönhetően nincs olyan élőlény, ami meg tudna maradni benne. Az adalékok folyadékmegkötő hatása miatt a szigetelésbe kerülő élőlények 12-24 óra alatt kiszáradnak, így nem választják fészkelő helynek.

Kender


Nyugat-Európában vannak olyan készház-gyártók, amelyek „zöld” anyagokat használnak. Így például üveg- vagy kőzetgyapot, illetve polisztirol hab helyett kender- vagy gyapjúszálas szigetelőanyaggal, illetve tejsavóval kezelt faforgáccsal szigetelik az épületeiket. Ezek a házak drágábbak, viszont a környezettudatos vásárlók hajlandók ezt megfizetni. A kenderből kivont rostokból hőszigetelő táblák, illetve betonelemek állíthatók elő. A kenderrostból készített hőszigetelés nem csak készházak, meglévő hagyományos épületek utólagos hőszigetelésére is használható.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Mészkő és homokkő padlóburkoló lapok beépítése

A Cser kiadó gondozásában jelent meg Dennis Jeffries Padlóburkolatok című könyve. A képekkel gazdagon illusztrált kötetből - bemutató gyanánt - a mészkő és homokkő burkolatok lerakásával foglalkozó...


Műkövek

Előregyártva és házilag is készíthetők A műkő egyáltalán nem új dolog, megjelenése az 1700-as évekre nyúlik vissza. A természetes kövek mellett elég gyakran használták azok helyettesí­tésére,...