Poloskák a kertben

A zöld színű poloskákat szinte már megszoktuk

Hiszen azok 2000-ben települtek be hazánkba. Ezek a vándorpoloskák Afrikából származnak, a kereskedelem révén jutottak el Európába, és a klíma változásával, az enyhe telek miatt megtalálták itt életfeltételeiket. A termésben ahol nagy számban vannak jelen, óriási károkat okozhatnak, hiszen rágásaik gombás betegségekkel fertőződnek felül, és ha ez ellen védekezünk is, a termés minősége, esztétikuma miatt sokat romlik. Néhány éve megjelent egy ázsiai faj is, a barna, márványos mintázatú ázsiai márványpoloska.

Természetes ellenségeik hazánkban nincsenek, hiszen nincs olyan állat, ami szívesen fogyasztaná ezeket a kellemetlen szagok kibocsátásával védekező hatlábúakat. Ennek köszönhetően – valamint azért, mert egy évben több generáció is kifejlődik – hatalmas tömegben jelenhetnek meg egyes helyeken. A hideg idő közeledtével pedig melegebb helyre igyekeznek húzódni, ezért novembertől a lakásban is egyre többször találkozhatunk velük.

Mivel eléggé ellenálló rovarokról van szó, így irtásuk nem egyszerű, ha nem a hatóanyag növelésével, ezáltal megnövelt környezetterheléssel védekezünk ellenük. Sajnos egyes szerekre idővel immunissá válnak, bár már vannak újabb fejlesztésű poloskairtók, melyek esetén bővítették a hatóanyagok számát a készítményben, így nem a megnövelt dózisnak köszönhető a hatékonyságuk. Ez környezetkímélőbb megoldás, arról nem is beszélve, hogy ha ezeket a mérgeket a lakásban használjuk, akkor mi is kapunk belőlük.

A poloskairtó szereket célzottan a már telelni készülő állatokra, vagy azokra a helyekre fújjuk ki, ahol megjelenésükre számítani lehet. Falak tövében, nyílászárók körül kezdjük a kezeléseket. Ha a lakásból szeretnénk kiirtani őket, vagy megakadályozni a bejutásukat, érdemes a nyílászárók jobb záródását biztosító gumiprofilokat felragasztani a keretekre. Régen szivacsot is lehetett kapni erre a célra, de annak hátránya, hogy nem sok idő múlva lelapul, így nem zárja el az utat a rovarok elől. Garázsokban, picékben nem fűtött helyeken érdemesebb megvárni, míg lehűl az idő, hiszen 7-8 °C alatti hőmérsékleten ezek a rovarok alig tudnak mozogni, egyszerűen összeseperjük őket és kirakjuk a házból. Lakásban, ahol a számunkra kellemes 18-22 °C van, ott igen mozgékonyak és röpképesek, tehát több munka lesz a vadászatukkal, mint hideg helyiségben.

Bár az újabb kerti szezonra még várni kell tavaszig, de érdemes jó előre felkészülni a kerti kártétel elleni védekezésükre is. A növényvédő szerek közül a kontakt piretroidok hatnak ellenük, és miután rövid az élelmiszer-egészségügyi várakozási idejük, az érő termésekkel rendelkező növények esetén is alkalmazhatók. Ilyen pl. a cyperkill. A cyperkill használatakor az élelmiszer-egészségügyi várakozási idő paprikán, paradicsomon 3 nap.

Főként az érésben lévő gyümölcsökben tesznek kárt, ezért a biológiai védekezés lehetőségére fókuszáltak a szakemberek. Eredeti élőhelyükön a kertészek „csali növényeket” alkalmaznak, ez jó megoldás lehet nálunk is. Nincs vegyszerterhelés, ám munka az van vele. Például a paradicsom mellé a vándorpoloska által kedvelt pillangós növényeket, lóbabot, babot vetnek.

A csali növényt még azelőtt szükséges a területről eltávolítani, mielőtt a rajta lévő lárvák szárnyas poloskává fejlődnek és rátelepednek a megvédendő paradicsomra. Illetve növényvédő szerrel kezelik ezeket a nem étkezési célra használt növényeket. Így az élelmezési céllal tartott növény teljesen vegyszermentesen nevelhető, ám gyakorlatilag egy másik növényi kultúrát cserébe csak azért tartunk fönn, hogy a poloskákat összegyűjthessük, illetve azon vegyszerezhessük.

Floridában, Kaliforniában, Ausztráliában és Hawaai-on a vándorpoloska lárváiban élősködő fürkészlégy (Trichopoda pennipes) és a petékben élősködő fürkészdarázs (Trissolcus basalis) parazitákkal védekeznek ellenük, így megoldva a biológiai védekezést. Ez főleg zárt, fóliás termesztésben lehet hatékony, házi kerti alkalmazása kevéssé eredményes, hiszen ha kiengedjük a fürkészdarazsakat, azok elrepülnek, és lehet, hogy a szomszédban kezdik meg a poloskairtási hadműveletet.

Kiskertben ajánlott a kifejlett és a lárva példányok folyamatos összegyűjtése és megsemmisítése. Alternatívaként kis területen meg lehet próbálni a porszívó vagy a motoros lombszívó használatát, amely megkönnyíti a begyűjtést. Másik házi kerti lehetőség a paradicsomtövek szúnyoghálóval való borítása.

Van, hogy egyáltalán nem okoznak kártételt a kertben a poloskák, ha kis egyedszámban vannak jelen, máshol óriási károkat okozhatnak. Emitt már hazánkban is többféle bio-módszert alakítottak ki irtásukra, vagy távoltartásukra. Egyik ilyen, hogy paradicsomot (melyben előszeretettel tesznek kárt) hetente permetezzük tejes permetlével (1/3 rész tej-2/3 rész permetlé). A permetlé így készül: tegyünk bele egy kis paprika kivonatot (10 dkg szárított chili paprika őrlemény 1 liter vízben) és mosogatószert (néhány csepp 1 liter folyadékhoz). A mosogatószer helyett használhatunk háziszappant. Az utóbbi csak a kipermetezett folyadék megtapadásához kell, mivel segíti a nedvesítést, hiszen például a paradicsom héjáról e nélkül nagyrészt leperegne a szer. A koktél hatékonysága nem 100%-os, csak riasztja a kártevőket, számukra nem lesz jóízű a növény. Sajnos a bio-szerek nem adnak teljes védettséget, de az erős vegyszerek sem, a folyamatosan kialakuló rezisztens példányok megjelenése miatt.