Falazóanyagok és hőszigetelés

Hogyan gondolkozzunk építésnél és felújításnál

Mint minden építménynek, így házunknak is meg kell adni a legbiztosabb, legszilárdabb, és legjobb alapot, melyre már nyugodt szívvel húzhatjuk fel családi-, panel- vagy társasházunkat. A tégla hosszú évezredek óta szolgálja az emberiséget. Tartós, nagy nyomószilárdságú, könnyen bontható, alakítható, és nem utolsósorban olcsó. De melyik falazóanyag, tégla lesz a nyerő? Több szempont is szerepet játszik a falazat választásánál, így a hőszigetelés, a hangszigetelés és a hőtároló tömeg. Ezen tényezők eleve elrendelik az otthonunkban kapott komfortérzetünket, meghatározzák, hogyan érezzük magunkat, és a legfontosabbat: jó-e nekünk otthon.

Általánosságban fontos tudnunk, hogy minél nehezebb egy falazóanyag (vagyis minél nagyobb a hőtároló tömege), annál jobban hangszigetel. Ugyanakkor a hőtároló tömeg nincs kihatással a hőszigetelő képességre. Akkor miért érdemes mégis ilyen nagy hőtároló tömegű falazóanyagot választani? A válasz egyszerű: mert a hőtároló tömegnek rendkívül nagy szerepe van a hőmérséklet-ingadozások csillapításában, így a hőszigetelésben is.

Hőszigetelő képesség

Ezt a képességet a hőátbocsátási tényező értékével jellemezzük, melyet U-val jelölünk. A homlokzati falakra a magyar szabvány 0,45 W/m²K. értéket határoz meg. Ez azt jelenti, hogy 1 Kelvin hőmérsékletkülönbség hatására 1 m² felületű falazaton 0,45 Watt hő megy át. A gyakorlatban tehát, ha a külső hőmérsékletünk -5 °C, a szobánkban pedig 20 °C-ra fűtünk, kiszámíthatjuk, hogy minden egyes négyzetméteren 11,25 Watt a hőveszteségünk. Ezért fontos, hogy olyan falazóanyagot és hőszigetelést válasszunk, ami túlszárnyalja ezt a szabványértéket, ennek köszönhetően spórolhatunk a hidegebb időkben, csökkenhet a téli fűtésszámlánk is. Egy passzívház éppen azért működhet fűtőtest nélkül, mert ott legfeljebb harmadannyi hő szökhet ki a falakon keresztül, és az ablakok, födémek tökéletesen szigetelnek.

A jó öreg kisméretű tégla

A magyar családi házak megközelítőleg fele kisméretű tömör téglából készült. Ennek számos előnye van, így a nagy hőtároló tömege és variálható falvastagsága, melyek közül leggyakoribbak a 25, 38, illetve 51 cm. A viszonylag kis méretű elemek megmunkálása hosszabb időt vesz igénybe, így ezzel együtt a költségek is nőnek. A kisméretű tömör tégla egyik lényeges jellemzője, hogy a belőle épült 38 cm vastag fal hőszigetelő képessége (U értéke): 1,37 W/m²K, vagyis jócskán rosszabbul teljesít, mint azt a jelenlegi – nem túl szigorú – magyar szabvány előírja.

B30 és a pórusbeton

Fokozott hőtechnikai követelmények nélküli külső és belső teherhordó falak építésére, valamint többrétegű falszerkezetek teherhordó rétegeként 30 cm falazatvastagsággal építve alkalmazható. A B30-as tégla hőátbocsátási tényezője valamivel jobb, mint a kisméretű tömör téglának, melynek értéke – 30 cm-es vastagságban lerakva, vakoltan – 1,49 W/m²K. További előnye, hogy a kisméretű téglánál gyorsabban falazható, és vékonyabb falat lehet építeni belőle.

Gázbetonnak a sejtesített könnyűbetonok egyik fajtáját, a gázképzővel előállított sejtbetont nevezzük. Ma a gázbeton-termékeket üzletpolitikai meggondolásból mind a kereskedelemben, mind a szabványosításban német mintára pórusbetonnak hívják. Alapanyaga az őrölt égetett mészből, őrölt gipszkőből, cementből, pernyéből vagy őrölt kvarchomokból, régebben égetett olajpala-őrleményből és vízből kevert, megfelelő gázképzőt is tartalmazó finomhabarcs. Leginkább a 80-as években használták, de felújítások során ma is gyakran találkozhatunk vele. Hátránya, hogy utólag megduzzad és elreped. A vakolt 30 cm vastag fal hőátbocsátási tényezője (U értéke): 0,83 W/m²K.

Nyomószilárdság és páratechnika

A statikai számításoknál elég sok tényezőt kell figyelembe venni, és természetesen mindig biztonsági tartalékkal kell méretezni az egyes szerkezeteket. Ezek bonyolult számítások, ezekre most nem térünk ki. Készítettünk azonban egy összehasonlítást, amiből kitűnik, hogy milyen különbségek vannak az egyes falazatok legmeghatározóbb statikai tulajdonságában, nevezetesen a nyomószilárdságban.

A nyomószilárdságot N/mm² egységben fejezik ki. Ennél beszédesebb érték, hogy egy adott vastagságú fal 1 m hosszúságú szakasza mekkora függőleges terhelést képes elviselni.

Fontos szempont a páratechnikai viselkedés is. A tömör anyagok kevésbé, míg a pórusos anyagok jobban áteresztik a párát. Érdemes megemlíteni, hogy a lakott terek légcseréje nem a falakon át történik. Egy falazat akkor jó, ha légzáró, ami nem jelent egyet azzal, hogy nem hatol át rajta a pára. A jó fal légzáró annyira, hogy a szél torlónyomását nem engedi át, de a páranyomás-különbség hatására a zavarmentes páraáramlást lehetővé teszi. Tehát az úgynevezett lélegző fal nem azt jelenti, hogy nem kell szellőztetni, vagy megengedhető a tökéletesen légzáró ajtók, ablakok alkalmazása, hanem azt, hogy a téli időszakban a nagyobb belső páratartalom úgy jut át a falakon, hogy sehol nincs párakicsapódás. Sem a belső felületen, sem a falszerkezeten belül. Ez utóbbi a falazóelem anyagától és az alkalmazott külső vakolattól függ. Jó páraáteresztő falazaton alkalmazott, erősen javított – tehát fokozottan cementes, hagyományos habarcsból készülő külső – vakolat páratorlódást, nedvesedést, hőszigetelőképesség-csökkenést, vakolatlefagyást eredményezhet.

Befektetünk, de megtérül?

Természetesen megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energiafogyasztását. A megtérülési idő viszont nem egységes. Bizonyos beruházások, így a szigetelés vagy egy teljes felújítás akár 3-4 év alatt is megtérülhet a tulajdonosnak, míg az ablakcsere önmagában akár 10 évet meghaladó idő alatt (ez nagyban függ a lecserélendő ablak állapotától), napelemes rendszer 8 év, a napkollektor pedig 10, sőt, akár 20 év alatt hozza csak vissza az árát. A megújuló erőforrások használata több szempontból előnyös és hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké.

Az épületek szigetelése sem jellemezhető egy szóval. A tervezésnél optimális szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki. Hiába tervez jó minőségű szigetelőanyaggal a szakember, ha a tervezett építési vagy felújítási költségek túllépése miatt a megrendelő olcsóbb vagy rosszabb minőségű szigetelést választ. Ennek később az épület tervezett energiafogyasztása látja kárát, ami kívülről nem feltétlenül látszik.

Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni a különböző épület-felújítási munkák között, de általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve épületszigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak akkor, ha valami légtechnikai megoldást is alkalmaznak, mert a rosszul elvégzett ablakcsere akár életveszélyes is lehet.

Ablakot régi tokkal is lehet cserélni. Így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez lehet majd igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, elindulhat a penészedés.

A szigetelés tervezésekor az elsődleges szempont, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot tudnak adni, hogy a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell elsősorban szigetelni. Egy szigeteletlen családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászáró cserével együtt, akár 50-60%-os energia megtakarítást is eredményezhet. Szigetelést még hitelből is megéri megvalósítani. A hitel ugyanis, a szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia-megtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.

Számít a vastagság?

Igen, hiszen egy tíz centiméter vastagságban felrakott jó minőségű szigetelés csökkentheti kiadásainkat. A szakértők is egyet értenek azzal, hogy egy jól megválasztott, vastag hőszigetelő burkolattal évente akár 10-15 ezret spórolhat családunk. Magyarországon is egyre szélsőségesebb időjárási körülmények mutatkoznak, emiatt az elmúlt években igencsak felértékelték azokat a tényezőket, melyek otthonunk hőmérsékletét befolyásolják. Ezen folyamat kiemelkedő következménye, hogy fontosabbá vált a hőszigetelés, mint a hatékony fűtés.

Porotherm

Üvegtégla

Ytong

B30 tégla

Kisméretű tégla

Pórusbeton