Térfigyelés

Mire figyeljünk, ha mi figyelünk?

Az 1990-es évek végére a technológiai olyan szintet ért el, hogy az ember életének minden szférája teljesen megfigyelhetővé vált, a génkészletétől kezdve a pillanatnyi tartózkodási helyének megállapításáig, ezáltal pedig teljesen kiszolgáltatottá vált az információk birtokosainak. Nyugat-Európában a kamerás térfigyelés már a hatvanas években megjelent, annak közbiztonsági célra történő, ipari méretű felhasználására azonban csak a kilencvenes évek elején került sor. Hazánkban szintén ekkortól terjedtek el a kamerás térfigyelő rendszerek, de a nyugati országokhoz képest még ma is kevesebb kamera működik nálunk.

Az Egyesült Királyságban az ország településeinek több mint kilencven százalékában működnek kamerás térfigyelő rendszerek, ez kamerák százezreit és az ehhez szükséges rendszerekre költött fontok millióit jelenti.

Közterület és magánterület

A közterület fő szabályaként érvényes, hogy oda bárki beléphet, ott tartózkodhat, s bármilyen tevékenységet folytathat – természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelőn – és mindeközben névtelen maradhat. Azonban a törvények a belépésnek, a tartózkodásnak, és az anonimitásnak határokat szabnak. Vannak személyek, akik némely közterületeken nem tartózkodhatnak, vannak területek, amelyek bár közterületek, oda mégsem léphet be engedély nélkül akárki, vannak olyan tevékenységek, melyek otthonunkban megengedettek, de közterületen már szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősülnek.

A közterület illetve a magánterület egymástól abban különbözik, hogy a terület kinek a kezében van és, hogy az ott tartózkodóknak, illetve az oda belépni vagy azt elhagyni szándékozóknak milyen jogokat biztosítanak.

Kamerás térfigyelés területei

A kamerás térfigyelés területeit talán nem is lehet kielégítően felsorolni. Így a magánterületen, a közlekedésrendé­szetben, tüntetéseken, a hadiiparban, térfigyelés titkosszolgálati felhasználása, a munkahelyen, a kamerás térfigyelés gazdasági vonatkozásai, a kamerás térfigyelés pszichológiája, kamerás térfigyelés a médiumokban, az iskolában, kamerás megfigyelés telefonfülkékben és pénzkiadó-automatákban, a tömegközlekedésben, kórházakban, illetőleg a sportrendezvényeken.

A kamerával történő megfigyelés lényege a különböző balesetek, betörések, bűntettek, bűncselekmények rögzítése, mely később bizonyítékként szolgálhat egy adott ügy tárgyalásakor. Biztosítani a rendet, a védelmet nem tudja, de utólag jó szolgálatot tehet, és elrettentő hatású lehet.

Ezek a közterületi, magánterületi kamerák általában három, de legfeljebb öt nap után folyamatosan törlésre bocsájtják felvételeiket. Ez leginkább a megfigyelőtől függ, de abban biztosak lehetünk, hogy a rendelkezésre álló szerverünk méretétől főleg.

A kamerák felszerelése

A Rendőrségi törvény szabályozza, hogy adott testület közterületen, közbiztonsági célból kamerákat helyezhet el. A közbiztonsági cél megvalósításának azonban csak az első mozzanata a felszerelés, így annak megvalósulását az üzemeltetés és a készült felvételek felhasználása során folyamatában kell vizsgálni.

A térfigyelő kamerák rendszerint a közterületeken található oszlopokra kerülnek fel. Ezek lehetnek kizárólag a kamerák részére tervezett oszlopok vagy az áramszolgáltató villanyoszlopai. A tápellátás az áramszolgáltató hálózatára történő rákötésével kerül kialakításra, tehát erősáramú tervezéssel is foglalkozni, illetve számolni kell. Ebben az esetben a hálózatra történő bekötést az áramszolgáltató emberei végzik. Az oszlopon csak a szolgáltató engedélyével rendelkező villanyszerelők végezhetnek munkát. A kamerák felkerülését akár hosszadalmas engedélyeztetési procedúra is megelőzheti.

Kameratípusok

Azokban a térfigyelő rendszerekben, ahol állandó kezelőszemélyzet figyeli a monitorokat, jól alkalmazhatók a távvezérlésű speed dome kamerák. A körbefordulási, billentési és zoomolási képességüknek köszönhetően nagy területek megfigyelésére alkalmasak, valamint mozgások, így személyek követésére is lehetőség nyílik. Ezeket a kamerákat adott térfigyelő központból rendszerint egy joystick-kal felszerelt vezérlőpulton keresztül mozgatják. Ha az adott területen valamilyen mozgás történik, a kamera mozgatásával állandó megfigyelés alatt tudjuk tartani az eseményeket.

Településekről ki-, illetve bevezető utak, utcák, kereszteződések megfigyelésekor célszerű fix objektívvel felszerelt box kamerákat alkalmazni. Ezek az eszközök egy előre beállított látószöggel figyelik az adott területet. Mivel nem forgatható, és nincs zoomolási lehetőség benne, ezt olyan helyzetekben érdemes alkalmazni, ahol nincs állandó személyzet. Ezek a kamerák szabadtérben helyezkednek el, így érdemes őket óvni az időjárási viszonyoktól. A változó fényviszonyok miatt autoíriszes objektívvel ellátott kamerákat kell alkalmazni.

Az adatok átvitele

A térfigyelő rendszereknek rendkívül fontos része az adatátviteli hálózat. A mai térfigyelő rendszerek IP alapú informatikai hálózatokra épülnek. Az IP hálózatoknak számos előnye van, így a költséghatékony kialakíthatóság, a könnyű bővíthetőség, az integrálhatóság, illetőleg a magas szintű titkosítás. Egy városi térfigyelő rendszer esetén a kamerák és a megjelenítési hely között akár több kilométer is lehet, tehát ez azt jelenti, hogy nagy távolságon kell a kamerák által sugárzott képet eljuttatni, nagy kiterjedésű informatikai hálózatot kell kiépíteni.

Az adatátviteli informatikai hálózat lehet vezetékes, vezeték nélküli, vagy ezek kombinációja. A tervezés során figyelembe kell venni a település infrastrukturális lehetőségeit. Az IP alapú térfigyelő rendszerek esetében az adatátviteli hálózat kiépítésének költségeit csökkentheti a már meglévő infrastruktúrák felhasználása. Így például a rendszer csatlakoztatható az internetszolgáltató hálózatára. Vezetékes adatátvitel esetén a jeltovábbítás optikai vagy rézkábelen keresztül történik. A kábeles adatátvitel kialakítása városi környezetben nem könnyű és költséges lehet. Előnye a vezeték nélküli megoldással szemben, hogy nagyobb sávszélességet biztosít, illetve a rendelkezésre álló képessége is nagyobb.

Az optikai kábelek elektromágneses zavar, illetve elektromos kisülés nélkül működnek. Mivel a kábel nem tartalmaz fémes elemeket, így a villámvédelme is garantált. Az optikai szálakon ma már 10 Gbps átviteli sebesség is biztosítható.

100 m távolságig a Cat5e vagy Cat6a rézkábeles átvitel alkalmazható. Ez 100 Mbps illetve 1 Gbps sávszélesség biztosítására alkalmas. A kis áthidalható távolság miatt csak kevés esetben használható a felvételrögzítőt és a kamera összekötésére.

A nagyobb távolságú rézkábeles kapcsolat koaxiális kábelezéssel és kábelmodem alkalmazásával is biztosítható. Az átvitel közege zártláncú, helyi műsorszórásra is használt kábelhálózat. Viszonylag alacsony költségű rendszerkiépítést tesz lehetővé a meglévő kábeltelevíziós hálózaton keresztül történő adatátvitel kialakítása.

Szintén költséghatékony megvalósítás a vezeték nélküli IP alapú adatátviteli hálózat kiépítése. Előnye a vezetékes hálózatokkal szemben, könnyű telepíthetősége, azonban a telepítési helyek körültekintő megválasztást igényelnek.

A vezeték nélküli hálózatok építésénél a szabad felhasználású frekvenciasáv mértéke 2,4 GHz, illetve az 5 GHz. Városi környezetben a 2,4 GHz-es frekvenciasáv nagymértékben telített, így nem alkalmas a magas rendelkezésre álló, zavarmentes kapcsolatot biztosító, nagy sávszélességet igénylő videó hálózat működtetésére. Az 5 GHz-es hálózatok optikai rálátás esetén nagy távolságok – így akár 30-40 km – áthidalására is képesek. A szabad frekvenciahasználat miatt – ellentétben a kábeles megoldásokkal – nincs hosszadalmas engedélyeztetési procedúra.

Mire figyeljünk, ha mi figyelünk?

Magyarországon a jogszabályok alaposan meghatározzák a magánszemélyek terület megfigyelési lehetőségeit. Nagyon fontos, hogy mint magánszemély honnan, és mit veszünk fel. Teret megfigyelni a saját lakásunkban, saját házunkban, magánterületünkön természetesen engedélyezett, mindaddig, amíg a kamera nem lát be akár más tulajdonába, akár közterületre. Közterületen kamerákat csakis kizárólag a rendőrség, illetőleg a Fővárosi Közterület Felügyelet helyezhet ki.