Használt tárgyaink sikeres eladása 2. rész

Precíz és pontos szöveg a hirdetésben

Pl. ha azt a címet adjuk, hogy „Eladó hűtő”, másik sok ezer találat között leszünk csak, mert még a számítógép hűtőventilátor is szerepelni fog a találatok között. Ezért keressük meg a hűtőnk adattáblájáról készült fotót, írjuk ki pontosan a gyártó nevét és akár pontos típusszámot is, majd utána hogy hűtőszekrény. Így az is ránk talál majd, aki türelmesen végig böngészi az összes, több ezer találatot, mert „valamilyen” hűtőszekrényt keres, és az is, aki kinézett egy pontos típust, amit meg szeretne vásárolni, csak megnézi, hogy nem adja-e el éppen valaki olcsóbban, használtan.

Ne csak a műszaki cikkeknél legyünk ilyen tudatosak, hanem mindig. Pl. a gyerek babakocsijánál is (ha játék babakocsi akkor is), pontosan melyik gyártó, melyik típusú babakocsiját áruljuk, vagy a Lego-k cikkszámát, a bőrtáska gyártóját, forgalmazóját stb. Célozzuk meg a tudatosan keresőket, akkor sok mindenkit elérünk.

Ha megvan a cím, jöhetnek a részletek. Ugyan nem túl eredeti, kezdhetjük a leírást úgy, hogy: Eladó egy … (ismételjük meg, amit címként adtunk). Utána új vagy használt, amit árusítunk, és hogy milyen állapotban van. Szeretik a használt tárgyakat kereső vásárlók is, ha újszerű vagy szinte új termékhez juthatnak hozzá jó áron, ezért használjuk ezeket a szavakat, ha valóban újszerű a tárgy. Minden olyat írjunk le, ami a vevőnek a döntéshez szükséges lehet: anyag, méretek, szín stb., garancia, számla van-e még.

Anélkül, hogy valótlanságot állítanánk, pozitív dolgokat írjunk, de azért ne essünk túlzásba se. És általában nem kell indokolni, hogy miért adjuk el, hiszen ami nekünk indok, más gondolkodásában esetleg riasztó.

Mielőtt az árat meghatározzuk, nézzük meg, mennyibe kerül újonnan egy hasonló termék, és mennyiért kínálják a többiek használtan, és azokat milyen állapotban árulják. Egy újszerű tárgyért nem túlzás az új ár 60%-át írni. Más is befolyásolhatja „árképzésünket”, pl. hogy mennyi időnk van az eladásra, van-e hol tárolni vagy szükségünk van-e gyorsan a pénzre. Legyünk rugalmasak, írjuk be a reális árat, de adott esetben hagyjuk alkudni a vevőt. Az viszont fontos, hogy ne értékeljük le mi magunk túlságosan termékünket. A vevőnek éreznie kell, hogy megbecsült, értékes dolgot árulunk.

Levelezés, telefonbeszélgetés

Amikor feladtuk a hirdetést, legyünk türelmesek. Akár email-ben, akár telefonon érdeklődik valaki, meg kell próbálnunk megérezni, hogy kivel van dogunk. Legyünk óvatosak, mert hiszen teljesen idegen emberrel beszélünk. Ne fecsegjünk túl sokat, nehogy olyat mondjunk, amiből egy esetleges rossz szándékú ember kihallja, hogy pl. teljesen egyedül élünk, egyedül tudjuk csak fogadni stb. Van olyan apróhirdetési oldal, amely működtet „Találkozási helyeket”, beszéljük meg oda vagy más nyilvános helyre a találkozót.

Ne engedjünk túl sokat alkudni. Ha esetleg igaza is van, és bebizonyosodik, hogy nem reális árat írtunk a hirdetésben, majd amikor átgondoltuk, korrigáljuk. Ezt jelezzük is az érdeklődőnek, kérjünk időt, hogy utána tudjunk nézni újra. Aki ezen felháborodik, erőszakoskodik, azzal szakítsuk meg a kapcsolatot. Az ilyen vevőnek később is csak gondja lesz, visszajöhet utólagos reklamálásra, és mivel használt termékekről van szó, nincs garancia, jótállás, csak problémát csinálunk magunknak. Természetesen nem csaphatjuk be a vevőt, nem titkolhatunk el semmit, de mégsem bolti vásárlásról van szó. Várjuk meg azt a vevőt, akivel szót értünk, és pont a mi termékünk kell neki.

Az olyan vevőtől szintén óvakodjunk, akinek „sok gondja van” a tárgyunkkal. Hívjuk fel rá a figyelmét, hogy használt, azért került az új árának töredékébe. Nézze meg alaposan, próbálja ki amennyire lehet, és csak akkor vigye le, ha a saját igényeinek megfelel. Az alkudozásnak, árképzésnek NE legyen része a „leszólás”, hogy: kopott vagy nem elég szép; látszik, hogy használt; régi stb. Ne engedjük, határozottan utasítsuk vissza az ilyen kifogásokat. Törekedjünk rá, hogy „újként” örüljön neki, mert akkor nem lesz problémája napok múlva sem.

Soha ne ígérjünk olyat, hogy visszahozhatja, és mi visszaadjuk pénzt, mert nem tudhatjuk, hogy nem tesz-e kárt a tárgyban. Adjunk inkább 1-2 nap időt a gondolkodásra, és jöjjön vissza érte. Ilyenkor viszont tartsuk be, amit ígértünk, és ne adjuk oda másnak, csak amikor lejárt az idő.

Személyes találkozó vagy akár telefonbeszélgetés esetén is nyugodtan döntsünk úgy, hogy mégsem adjuk oda, ha a beszélgetés alatt rossz érzésünk támad, mert nem tetszik a stílus, ahogyan fellép a vásárló, vagy az előbb említett túl sok kifogása van. Csak probléma lehet, egy ilyen adás-vétel után.

 Biztonságos vásárlás

– Csak kivételes esetben kérjünk előre utalást (vagy előleget), és magunk se fizessünk előre.

– Törekedjünk rá, hogy a vevő lássa a terméket mielőtt dönt. Amikor beszélünk vagy levelezünk, hangsúlyozzuk ennek fontosságát.

– Ha mégis postázásban állapodunk meg, tisztázzunk minden részletet: név, cím, ki fizeti a postaköltséget, pontosan a kialkudott árat.

– Utánvéttel adjuk postára a terméket. A postaköltséget előre ki kell fizetnünk a postán, amikor feladjuk a csomagot, és ha a vevő mégsem veszi át, visszaszállítási díjat (kb. 1000 Ft) is kell fizetnünk, hogy a postától visszakapjuk.

– Lehetőleg nyilvános helyen találkozzunk, ha ez lehetetlen, kérjünk meg valakit, hogy ne egyedül várjuk az „idegen” vásárlót.

– Az apróhirdetési oldalakon létezik Háztól-Házig szolgáltatás, amikor a postázást – ellenértékért - megszervezi a hirdetési oldal.

– Feltűnő, amikor fordítóprogrammal vagy rossz angolsággal megírt üzenetet kapunk, illetve a konkrét termékünk neve helyett a „termék”, „elem” (goods, the item) szavak szerepelnek. Ezt jelezzük a hirdetési oldalnak, mert biztosan nem valós vásárlóval van dolgunk.

– Ne engedjünk a csábításnak, ha több pénzt ajánlanak, mint amit kérünk.

– Ne „üzleteljünk” külföldre, sok kockázata van.

– Levelezésre csak a hirdetési oldal felületét használjuk, ne adjunk ki magunkról adatokat.