A fogyasztó mobiltelefont rendelt az interneten, ami meg is érkezett a rendelését követőn, viszonylag rövid időn belül. A vásárló kipróbálta a telefont, rövid ideig használta a készüléket saját kártyájával, azonban sem a menürendszer, sem a készülék külseje nem nyerte el tetszését. Ezért – ismerve a távollévők között kötött szerződés szabályait – a termék kézhezvételétől számított hatodik munkanapon elállt a szerződésből, melyet írásban, tértivevényes levél formájában közölt a vállalkozással. A cég rövidesen levélben válaszolt neki, mely szerint a nyolc munkanap lejárt, ugyanis csak a kilencedik napon érkezett meg hozzá a levél.
Nyolc munkanap előtt és után
A vásárló azonban tudatos volt, még a vásárlás előtt szakemberhez fordult, aki tájékoztatta, hogy a postára adás dátuma számít, és mivel ez a nyolc munkanapon belül volt, amit bizonyítani is tud az ajánlott tértivevénnyel, ezért nem késett el. A vállalkozás ezt már nem is kifogásolta, de értesítette, hogy mivel elállt a szerződéstől, és az általános szerződési feltételek szerint elállás esetén 20% kötbért köteles a vásárló fizetni, ezért ezen 20%-ot visszatartja a visszafizetéskor.
A fogyasztó ismét segítséget kért, és a fogyasztóvédelmi tanácsadó elmondta neki: jogszabály alapján biztosított elállás esetén se kötbér, se bánatpénz nem köthető ki, azaz, ha rendeltetésszerűen használta a készüléket, akkor a teljes befizetett vételár visszajár. Hiába szerepel az általános szerződési feltételek között, a fogyasztó hátrányára a jogszabálytól eltérni nem lehet, így a teljes összeget visszakövetelhette a vásárló.
Mi az, ami nem jár vissza?
A leleményes fogyasztó felbátorodva igazától megpróbálta a visszaküldés postaköltségét is ráterhelni a vállalkozásra, aki azonban – jogosan – nem tágított attól, hogy az a fogyasztót terheli: ilyen esetben ugyanis ténylegesen a vásárlónak kell állnia a visszaszolgáltatás költségeit. Ugyanígy terhelné mindazon költség a fogyasztót, ami a rendeltetésellenes használatból származna.
Ellenben az igen gyakori fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja az elállás, azaz az indokolás nélküli elállásból semmiféle hátrány nem értheti a fogyasztót. És bár esetünkben nem fordult elő, mégis gyakori: a vállalkozások gyakran arra hivatkoznak, hogy bár a rendelés interneten keresztül történt, de a termék átvétele személyesen, ezért nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség. Ne dőljünk be ennek a kifogásnak! A szerződés megkötése számít, amely az Interneten, azaz távollévők között történő megrendeléssel megvalósult, azaz hiába vettük át később a cég üzletében az árut, nyolc munkanapon belül ekkor is élhetünk az indokolás nélküli elállás jogával.