Tartályos gáz

2018-07-26 17:44:19 | Módosítva: 2018-07-26 18:09:45

Ha nincs vezetékes földgáz, akkor marad a drága elektromos, vagy olajfűtés, esetleg a kevésbé kényelmes vegyes tüzelés? Nem, hisz a pébégáz szolgáltatók olyan megoldást kínálnak – a tartályos pébégáz ellátást – amelynek kialakításával a földgázra történő jövőbeni átállás sem okoz különösebb gondot.


Egy kényelmes fűtési alternatíva

A kistartályos pébégáz ellátó rendszer üzemeltetése kényelmes és biztonságos, de természetesen – mint bármely más műszaki berendezés – bizonyos felügyeletet, ellenőrzést igényel. De nézzük csak, hogy is néz ki egy kistartályos gázellátó rendszer.

A pébégáz tárolása jellemzően 3 m3-es, vagy 5 m3-es tartályban történik. Ilyet bizonyára mindenki látott már, hisz a pébégáz szolgáltatók több ezer fogyasztónál telepítettek tartályos gázellátó rendszert. Általában a 3-5 m3-es névleges térfogatú gáztároló tartályok B veszélyességi osztályba tartoznak és ezek alapján a használatbavételi engedélyeket a Kormányhivatal területileg illetékes Bányászati osztálya (Bányakapitánysága) adja ki. A szükséges tartály(ok) méretét, darabszámát, típusát a beépített gázfogyasztó berendezések teljesítményigénye alapján határozzák meg, figyelembe véve többek között a rendelkezésre álló helyet, várható kiszolgálási gyakoriságot stb.

Ha valaki nem szeretné, hogy a kertjében látható legyen egy kb. személygépkocsi nagyságú tartály, akkor földalatti (vagy földdel takart), illetve épületben elhelyezett tartály telepítésére is lehetőség van. A földalatti tartályból csak egy fedél (dóm vagy dómakna fedél) árulkodik a tartály hollétéről.

Biztonságos elhelyezés

A tartályokat olyan elhatárolással kell telepíteni és úgy kell elhelyezni (védőövezet kialakításával), hogy használata ne jelentsen veszélyt a környezetre, az emberéletre és az anyagi javakra. Az ingatlanok pébégázzal történő ellátásához telepítendő nyomástartó berendezések esetén a védőövezet (védőtávolság) megegyezik a biztonsági távolsággal (biztonsági övezet). Az elhelyezésnél törekedni kell arra, hogy a telepítésre kijelölt helyet a tartálykiszállítást végző önrakodós tehergépjárművel meg lehessen közelíteni és a kiszállítandó eszközöket (tartályalap és gáztartály) külön emelődaru, vagy kézi anyagmozgatás igénybevétele nélkül lehessen beemelni! A töltőautó leállási és a töltési-ürítési csatlakozó pont közötti távolság maximum 40 méter, vagy kisebb távolság legyen. A tartály üzemeltetése, karbantartása, javítása biztonságosan elvégezhető legyen.

Az 5 m3-nél kisebb térfogatú tartályok biztonsági övezete földfeletti tartály esetén 5 m, földalatti, földdel takart tartály esetén 3 m. Kizárólag gázfázisú elvétel esetén ezen távolság 3 m-re csökkenthető. A biztonsági távolságot föld feletti tartályok, tartálycsoport esetében a tartály palástjától, földbe süllyesztett és földdel takart tartályok, vagy tartálycsoport esetében a búvónyílás fedelétől kell mérni. A tartályok rendelkeznek az üzemeltetéshez, kezeléshez szükséges szerelvényekkel. A földalatti (földdel takart) és a földfeletti tartályok szerelvényezése, üzemeltetése szinte teljesen azonos.



A tartály töltése és a felhasznált gáz tulajdonságai

A tartály szintjelzője segítségével a tartályban lévő cseppfolyós gáz mennyiségének alakulása nyomon követhető. Ha a tartály töltöttségi szintje 20% alá csökken, célszerű a tartály utántöltése. A tartály töltése alkalmával a gázt szállító tartályautó vezetője a tartály szerelvényeinek tömörségét, a plombák meglétét köteles ellenőrizni. A betöltött gáz mennyisége a tartályautó hitelesített átfolyásmérőjén (vagy tömegárammérőjén) leolvasható, a tartály szintváltozása alapján ellenőrizhető.

Fogyasztási célra MSZ 1601 szerinti propán-, vagy pébégázt szállítható. Azon rendszerek, amelyek gázfázisról üzemelnek általában csak propángázzal üzemeltethetők. Pébégáz használata következtében hideg időben az ilyen rendszereknél üzemeltetési nehézségek, üzemzavarok jelentkezhetnek.

A propán a tartályban környezeti hőmérsékleten 2-10 bar túlnyomást hoz létre. Ilyen körülmények között vegyes halmazállapotban van jelen. A cseppfolyós fázis gőze kitölti a tartály gázterét. 15 °C-on a folyadék sűrűsége 0,5-0,51 kg/dm3, alsó hőértéke 46,2 MJ/kg (12,8 kWh/kg). A folyadéknak viszonylag nagy a hőtágulása, ezért a tartály nem tölthető tele, a folyadékfázis feletti gáztér biztosít helyet a hőmérsékletnövekedésből adódó tágulásra. A légköri nyomású gáz sűrűsége kb. 2 kg/m3, tehát a levegőnél nehezebb, szabadba kerülve a talajszinten terül el. A jó észlelhetősége érdekében adalékanyaggal van szagosítva. A szabványos pébégáz a bután és a propán 60/40 tömegszázalék arányú keveréke. A butánnak a felhasználás szempontjából lényeges – a propántól eltérő – jellemzője a viszonylag magas, 0÷ -12 °C-os forráspont, azaz a bután akár már 0 °C alatt is cseppfolyós halmazállapotú. Ennek eredményeként alacsony hőmérsékleten pébégáz használata és gázfázisú elvétel esetén a cseppfolyós gáz butánkoncentrációja megnövekszik és a tartályban a gáz nyomása olyan alacsonyra csökkenhet, ami a gázelvételt ellehetetleníti.

Rendszerek kialakítása

A pébégázszolgáltatók standardizált és egyedi kialakítású gázellátó rendszereket létesítenek. Jellemző standard rendszer a 3 vagy 5 m3-es, a 2 db 5 m3 földfeletti, vagy a 3, illetve 5 m3-es földalatti tartályból és a gázfázisához csatlakozó vezetékből álló rendszer. Nagyobb teljesítményigény esetén több, vagy nagyobb térfogatú tartály(ok) telepítésével, vagy elgőzölögtető alkalmazásával lehet biztosítani a szükséges gázmennyiséget.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Autógáz tapasztalatok

Az autógáz egységára jelentősen olcsóbb, mint a benziné, ennek ellenére mégsem éri meg mindenkinek. A tényeken túl sok homályos információ és tévhit kering e témában. Írásunkkal szeretnénk tiszta...


PB gáz felhasználási lehetőségei

A palackozott probán-bután gázkeveréket leggyakrabban energetikai célokra használjuk, de jobban körülnézve számos más felhasználási területet is találunk.