Öntözés és aszály a növények szempontjából

Nyáron, a mi éghajlatunkon vannak olyan időszakok, amikor a magas hőmérséklet csapadékhiánnyal párosul. Ez az aszályos periódus megterheli növényeinket, és napok alatt képes az addig üdén zöldellő kertből foltokban száradó gyepes, lehangoló kertképet csinálni. E kedvezőtlen tényezők együttállása miatt a növények ellenálló képessége csökken, így augusztus végére egy csomó kártevő, kórokozó is jobban el tud szaporodni, a növények szárazság miatt megroggyant immunállapota miatt.

Nyár és aszály

Az aszály a huzamosabb ideig tartó csapadékhiányt jelenti, ami többféle módon jelentkezhet. Az, hogy a növény vízháztartása megbomlik, a fejlődésének lassulását, vagy időszakos megállását jelenti, de hosszan tartó vízhiány esetén el is pusztulhat a növény. Ez rontja a termés minőségét, csökkenti a mennyiségét is. Az aszály akkor keletkezik, amikor az evaporáció (a földfelszínről történő párolgás) és a transzspiráció (a víz párolgása a talajból a levegőbe a növényeken keresztül) által együttesen okozott nedvességveszteség hosszabb időn át meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. Tehát csapadék sincs, és a talaj víztartalékai is kimerülőben vannak. Kertészkedésünk hatékonysága szempontjából érdemes ismernünk az aszály válfajait, hogy hatékonyan tudjunk védekezni ellenük, vagy legalább is kedvezőtlen hatását csökkenthessük.

Egy családi ház körüli kert esetén, annak méreteiből adódóan kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint egy több hektáros gyümölcsösnél, hiszen a kisebb területen könnyebb beavatkozni, és jobb eséllyel mérsékelhetjük a károkat. Három féle aszállyal találkozhatunk, egyik a talaj aszály, aminek estében a talajnedvesség-tartalom olyan alacsony szintre süllyed, hogy a növény gyökérzete már nem képes a megkötött víz felvételére. Öntözéssel védekezhetünk ellene, ám inkább ritkább, de nagyobb adagú vízkijuttatással, hiszen ha csak kis mennyiséggel öntözünk, az a magas hőmérséklet miatt hamar elpárolog, főleg, hogy nem jut le a talaj mélyebb rétegeibe, a gyökérzónába sem. Az esti öntözés kedvezőbb, mert éjjel alacsonyabb hőmérsékleten van ideje a növényeknek minél több vizet felvenni.

A második típus a légköri aszály, amelynek oka nem a talajnedvesség elégtelensége, hanem a növényt körülvevő levegő nagyfokú telítettséghiánya, az alacsony légköri páratartalom. Ha az előbb említett módon öntöztünk este, akkor másnap jó eséllyel nem lesz a területen légköri aszály, mert a nappali meleg hatására elkezd kipárologni a talajból a víz. Ez ugyan veszteség a növénynek, hiszen nem ő vette fel a gyökerein keresztül, hanem elpárolog, de legalább a légköri aszályt csökkenti. Ennek eshetősége csökkenthető úgy is, ha van egy kerti tavunk, hiszen annak párolgása kedvező, páradúsabb mikroklímát eredményez, néhány 10 méteres körben. Cserépben és dézsában tartott növényeink esetén a légköri aszály károsítása csökkenthető, ha nem a betonon, fémasztalon tartjuk a növényeket, hanem mondjuk füves területen. A beton kisugározza a meleget, így a levelek nem csak fentről, hanem lentről is kapják a forróságot, és nincs, ami párát juttasson a levegőbe körülöttük. Ha füves részen helyezzük el ezeket, akkor a talaj, és a gyepalkotó növényzet kipárolgása is javítja a környezeti állapotot, és nincs a talajról olyan mértékű hő visszaverődés sem, mint betonnál. A harmadik aszálytípus a fiziológiai aszály, ami akkor lép fel, ha a gyökérzóna és a transzspirációs zóna közötti nagy hőmérséklet-különbség miatt a gyökér vízfelvételi zavara következtében relatív vízhiány jön létre. Tehát ha túl nagy a talaj és a levegő hőmérséklete közötti különbség.

A magasabban fekvő részeken már kiszáradt a talaj

Aszály látható tünete

Az esti órákban érdemes öntözni

Csepegtető öntözés

Evaporáció és traszspiráció

Evaporáció

Kannás öntözés a leghatékonyabb

Krónikus vízhiány