Külső WC tartályok cseréje

Apró buktatókra számíthatunk

Az öblítőtartályoknál fontos szempont a víztakarékosság, azaz a húzókarral, vagy a nyomógombbal lehessen szabályozni az öblítővíz mennyiségét. Ma már minden tartályalkalmas erre. Fontos lemérni, hogy a WC csésze és a fal, vagy a beömlő cső között mekkora a távolság. A külső tartály többféle módon elhelyezhető, magasban vagy középmagasságban, illetve szinte a kagylóra is felszerelhető. A korszerű külső tartályok alkatrész beszerzése nem probléma, ha a márkás gyártók termékei közül választunk. A magasba szerelteknél is nagyon fontos a tartály kiömlő csövének faltól mért távolsága az íves öblítő cső mérete miatt. Az alacsonyan szerelteknél a tartályok mélysége sem mellékes, mert ez gátolhatja az ülőke teljes felnyitását. Mi egy Laguna tartály felszerelése során tapasztalt „eltévelyedéseinket” az alábbiakban írjuk le.

Minden tartályhoz mellékelnek rajzos összeszerelési útmutatót, azonban ennek kis mérete miatt nehéz volt rajta eligazodnunk. A régi tartály leszerelése nem okozott gondot és még a régi akasztó horgok áthelyezésére sem volt szükség. Az elzárt szakaszolócsap vezetékének leszerelése is könnyű volt, és a régi tartály leszerelése után már az új tartályt vettük kezelésbe.

A különféle szerelvények és tömítőgyűrűk helyének meghatározásában az útmutató nem volt hasznunkra a kis ábrák miatt. Az öblítő szelep bekötésével nem volt semmi gondunk, ám a leeresztő csonk különböző méretű tömítőgyűrűinek helyes kiválasztása okozott némi fejtörést. A leeresztő csonkra jól illeszkedő tömítéseket a méretük alapján kiválasztva – szilikon zsírral bekenve – tettük a helyükre, és a tartály kifolyónyílásába helyezése után az alsó tömítést leszorító anyákkal rögzítettük.

Az alsó menetes gyűrű egyben a lefolyókönyököt is rögzíti, ezért ennek a hosszmérete nagyon fontos. Szükség esetén olyan méretre kell vágni, hogy a csésze beömlő nyílásába legalább 50 mm hosszban csatlakozzon. A tömítések megfelelő kiválasztása e csatlakozásnál alapvetően fontos a tökéletes vízzárása miatt. Néhány próbálkozás után sikerült csak a megfelelőket a csatlakozóra és a lefolyó csőre illeszteni. Az új lefolyócső hosszával ugyan meggyült a bajunk, de egy próba után ezt is sikerült méretre vágni. Két dolgot azonban kifelejtettünk, mégpedig a könyökre nem húztuk rá a tartály felöli takaróhüvelyt, alul pedig a könyökcső megfelelő zárását biztosító bordás gumi tömítőgyűrűt. Ezt gyorsan pótoltuk és a bordás tömítést is bezsírozva már elég könnyen a csésze beömlő nyílásába szoríthattuk.

A leeresztő- és a töltőszelep beerősítése már nem okozott gondot. A szakaszolócsap kinyitása után némi szivárgást tapasztaltunk a tartály alján, amit a rögzítő anyák szorosabbra húzásával sikerült megszüntetni. Az öblítő cső alsó nyílásnál azonban beljebb kellett tolni a gumi tömítést a WC csészébe, hogy megszüntethessük az öblítéskor észlelt csepegést. Ezt követően már csak az öblítővíz szintjét kellett beállítani, hogy a hungarocell bélésen megjelölt szintet elérje, és a stopgomb, majd a záró fedél helyére pattintása után már használatba lehetett venni az új öblítőtartályt.

A legtöbb problémát a megfelelő tömítések kiválasztása okozta, amire minden tartály esetén fokozottan ügyelni kell. Ha vízcsepegést észlelünk a csőcsatlakozásoknál, akkor ezt a tömítések nem megfelelő elhelyezése okozhatja, vagy a szorító anyák szorosabbra húzásával szüntethető meg.