Zajforrások és mérésük

A hangerőt dB-ben (decibel) mérjük az akusztika, a fizika és az elektronika területén. A decibel tulajdonképpen egy arányt fejez ki két hangteljesítmény vagy hangintenzitás között, és a gyakorlatban széles körben használják a hang erősségének mérésére. Alkalmazásának több előnye van: szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket, valamint a decibel logaritmikus skálája megfelel az emberi fül érzékenységének.

A 0 dB nagyjából az emberi hallásküszöb, ami alatt még a fiatal, jó fül sem érzékel már semmit, de ilyen körülmények csak ritkán jönnek össze. Az emberi fül nagyon széles tartományban képes érzékelni a hangot a szúnyog repülésének zümmögésétől a sugárhajtású repülőgép hangerejéig. A logaritmikus skála abban segít, hogy ezeket a szélsőségesen eltérő hangerőket nagyjából egy 0 és 120 dB-es skálán helyezi el, 0 a szúnyog három méterről, 120 a repülőgép közelről.

Hogy a különböző hangerők mennyire zavaróak, körülményektől és a zaj elviselésének idejétől is függ. Az éjszakai pihenésben 20 dB-es hangot nemigen érzékelünk, de egy 30 dB körül duruzsoló hűtőszekrényt közvetlen közelről már zavarónak találhatunk. Egy irodában 40 dB-es átlag zsongás nem zavaró, bár hosszú időn keresztül elviselve már fárasztó lehet. Egy nagyobb és forgalmasabb iroda zaja már akár 60 dB is lehet. Érdekes, hogy ott ez keveseknek tűnik fel, de ha 8 órát tartózkodunk benne, akkor nagyon elfáradunk. Ismétlődően jelentkező 85 dB-es hangnyomás már maradandó károsodást, míg a 120 dB-es akár azonnali dobhártya-károsodást, dobhártya-beszakadás okozhat.

A készülékek által kibocsátott hangnyomásszint változik a távolsággal. A hangnyomás szintek csak a megadott távolságokban valósak, a távolság növekedésével az értékek csökkennek és fordítva. Ahogy távolodunk a hangforrástól, annak hangerejét halkabbnak halljuk. Amennyiben a készüléktől való távolság ismeretlen, akkor gyakorlatilag nem lehet megbecsülni a hangnyomás szintjét sem. A folytonos zaj 3 dB-es növekedése kétszeres hangteljesítmény-növekedést jelent, ennek ellenére kísérletek alapján az emberi fül nagyjából 10 dB növekedést érzékel kétszeres hangosságnövekedésnek. Például a gyakorlatban egy 45 dB-es mosógéphez képest egy 55 dB hangteljesítményűt kétszer hangosabbnak hallunk.

Még tovább komplikálja a képet, hogy az emberi fül bizonyos frekvencia tartományra a legérzékenyebb, attól eltérőekre pedig – életkorunktól is függően – kevésbé. Emiatt a készülékek zajának mérésekor megszűrik a hangot, és hangerőszintmérő-eszköz kevésbé lesz érzékeny a nagyon magas és nagyon alacsony frekvenciákon, mint a középső tartományban. Az ún „A” szűrő használatával – ez igazodik leginkább az emberi fül érzékenységéhez – mért érték a dBA, vagyis ha különböző készülékek feltüntetett hangerejénél ezt a mértékegységet látjuk, akkor ezek a számok nagyjából összemérhetőek. De akkor még mindig ott van a hangforrástól való távolságunk.

A háztartási készülékek zúgásának legfőbb forrásai a nagy teljesítményű motorok, kompresszorok, ventilátorok. Minél erősebb egy gép, alapvetően annál hangosabb is, a fogyasztói igények kielégítése érdekében azonban a zajcsökkentést a teljesítmény fenntartása mellett kell megoldania a konstruktőröknek és a gyártóknak.

A nagyon zajos porszívók még a szomszédokat is zavarhatják, de a háziállatok többségét is nagyon megviseli a rendszeres, számukra még inkább elviselhetetlen zúgás. Az átlagos porszívók 50-70 dB körüli zajt keltenek, az alapfeladatot ellátó nagy fordulatszámú ventilátor miatt. Szakértők szerint hosszabb távon a 85 decibel fölötti zajszint az, ami káros. Az ilyen hangokat a lehető leghamarabb meg kell szüntetni. Kísérletek szerint 85 dBA-nak maximum 8 óráig, 110 dBA terhelésnek maximum 30 másodpercig tehetjük ki magunkat, maradandó károsodás nélkül.

Mérjük a zajt mobillal

Környezetünk zaját viszonylag pontosan egy mobiltelefonnal is mérhetjük. Minél jobb a készülék, minél jobb a mikrofonja, annál pontosabban. A pontosságot befolyásolja az is, hogy mennyire sikerül bekalibrálni a programot.

A gyakorlati próbák során érdekes összefüggéseket találhatunk. Fülünk nagyon relatív, ugyanazt a zajszintet, csendes otthonunkban egészen másképpen értékelünk, mint a szabadban, közlekedési eszközön, irodában. Csak összehasonlításként:

– A Construma kiállítás csarnokában stabilan 60 dB-t mértünk alapzajként.
– A HÉV és villamos szerelvényen 70 dB a zajszint.
– Az éjszakai csendet zárt ablakoknál 20 dB-re mértük.
– Egy mai hűtőnek alig van mérhető zaja, a mikrót már 40 dB-re mértük.
– Ha megy a TV egy átlagos hangerőn, akkor 50 dB körül ingadozik a hangteljesítmény, de nagy lengésekkel.

Ehhez viszonyítva egy csendes szobában hangosnak hallhatjuk a mobil klíma 50 dB-es hangerejét, de TV, rádió, beszélgetés mellett már alig.