Klímaváltozás

A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátása okozza, melyek a széndioxid, metán, dinitrogén-oxid, kén-hexafluorid, hydrofluorkarbonok és perfluorkarbonok), amelyeket a Kyotói Jegyzőkönyv definiál. Az üvegházhatású gázok légkörbe juttatása egyre nagyobb mennyiségben történik az ipari forradalom óta.Legnagyobb mennyiségben a széndioxid kerül a légkörbe, amelynek a forrása elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok, azaz a szén, a kőolaj és a földgáz égetése az energiatermelés és a közlekedés során.

A klímaváltozás mérséklésének érdekében fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azáltal, hogy a fosszilis energiahordozók égetését világszinten drasztikusan csökkentik, és hatékonyan elősegítik a környezetkímélő technológiák, mint a megújuló energiaforrások alkalmazásának (pl. napenergia, szélenergia, geotermikus energia, stb.) gyorsabb elterjedését.

A hőmérséklet emelkedése miatt olvadnak a sarki jégtáblák, ami megemeli a tengerszintet. Ez sok országot és mezőgazdasági területet veszélyeztet. A melegedés hatására megváltoznak a légáramlatok, változik, és sok helyen szélsőségessé válik az éghajlat. Egyre gyakoribbak a hurrikánok, az aszályok és a hirtelen esőzések különböző területeken.

Az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátásának következtében a klímaváltozás során Magyarországon a következő évtizedekben a feltételezett globális átlagnál nagyobb mértékű hőmérséklet emelkedés várható. Éghajlatunk szárazabbá és napfényben gazdagabbá válása valószínűsíthető a globális felmelegedés kezdeti, néhány évtizedes szakaszában, amely többek között várhatóan megnehezíti az élelmiszertermelést is.

Szakértők becslései szerint ahhoz, hogy a klímaváltozás abbamaradjon, az egy főre eső teljes széndioxid kibocsátás nem haladhatja meg a 2,5 tonnát. Magyarországon az átlagos éves széndioxid kibocsátás 2006-ban egy főre vetítve ehhez képest 5,88 tonna volt.

Megújuló energiaforrások, mint megoldás

A megújuló energiaforrások felhasználásával működő ipari létesítmények általában elektromos áramot, vagy más terméket állítanak elő üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül. Ezért leginkább azzal lassíthatjuk a globális felmelegedést, hogy a fosszilis energiahordozók égetése helyett gyorsan átállunk a megújuló energiaforrásokkal történő energiatermelésre - mind az iparban, a háztartásokban és a közlekedésben.

A megújuló energiaforrások úgy termelnek elektromos áramot vagy hőt, hogy nem keletkezik közben széndioxid. Ilyen energiaforrások például a napenergia, szélenergia, geotermikus energia, biomassza, biogáz, vízenergia. Legtöbbjük nem igényel egyáltalán nyersanyagot, így olcsón üzemeltethetők.

Ökofalu

A megújuló energia alkalmazása a Zala megyében fekvő Nagypáliban már nem alternatív lehetőség, hanem megoldás. Az önkormányzat épületei mellett egy napot követő napelem áll, mintája a napraforgóra emlékeztet. Mivel követi a napot, sokkal hatékonyabb, mint egy ház tetejére telepített napelem. Biomasszát fűtésre használnak, Nagypáli határában élelmiszer termesztésére nehezen hasznosítható területen energiafűz-ültetvény található, amellyel télen az önkormányzat épületeit fűtik. A japán energiafűznek rendkívül nagy a fűtőértéke, az eltüzelt biomasszának mindössze 15%-a hamu, és a növény a földet nem szipolyozza ki, így folyamatos termesztésre van lehetőség. A település hatalmas léptekkel halad a teljes önellátás, illetve az energia-túltermelés felé.

Nagypáliban LED technológiával oldották meg a köztéri világítást, melyhez napelemek biztosítják az energia ellátást, összegyűjtik az esővizet, és a szürke vizet is felhasználják.