Klímadöntés előtt

A klímaszerelők a háztartási klímák tekintetében egyértelműen a split rendszerű klímák mellett teszik le a voksukat. A mobil klímát nem sokra tartják (pedig szerintünk annak is megvan a helye), egyéb megoldások pedig túl költségesek. A split klíma az, amit egy fél nap alatt is be lehet szerelni, hatékonyan hűt, és az ára is elfogadható. A split klíma kifejezés azt jelenti, hogy az elpárologtató egység (klíma beltéri egység) és a kondenzátor (kültéri egység) külön vannak, melyeket rézvezetékekkel és elektromos kábellel kötnek össze a hűtő körfolyamat működésének érdekében. Nagy előnye a csendes működés (a hangosabb részegységek a klíma kültéri egységében, a házon kívül – találhatók), és a hűtés során keletkezett hő a szabadba kerül.

Házunk, lakásunk azonban több helyiségből áll, és ezek hatékony hűtésére – télen fűtésére – már összetettebb megoldás szükséges. Lehet abban gondolkozni, hogy minden nagyobb helyiségbe egy ún. mono split klímát szereltetünk, de dönthetünk úgy is, hogy multi split klímát alkalmazunk. Mono split klíma 1 kültéri egységből és 1 beltéri egységből áll, multi split klímáknak pedig azokat a berendezéseket nevezzük, ahol egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik. Duó esetén egy kültéri egységhez két beltéri tartozik, trió esetén egy klíma kültéri egység három beltérit lát el stb.

A multi split készülékek legnagyobb előnye a méretük. Nem kell a ház külső falát több kültéri egységgel elcsúfítani. Ezenkívül sokkal hosszabb csővezetékeket lehet kialakítani, egy 8-as multit akár 150 méterig lehet csövezni. A mono split készülékek általában 20-25 méterig csövezhetők, ha speciális a gép, akkor 30 méterig.

Felmerül a kérdés, hogy mono vagy multi gép az olcsóbb, a praktikusabb az adott feladatra. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Ha csak pusztán az árakat hasonlítjuk össze, ugyanazzal a beltéri egységgel egy multi split klíma drágább, mint két-, három- vagy négy különálló gép. Ha multi split gépet szerelünk fel, majdnem biztos, hogy több csővezetékre lesz szükség. Emiatt a szerelés drágább lesz, nagyobb a gép, nehezebb elhelyezni, viszont kisebb helyet foglal, mint több külső egység, és adott esetben esztétikusabb is.

A kérdés eldöntéséhez azonban műszaki szempontokat is figyelembe kell venni. Ma már a klímakészülékek szinte mind tudnak fűteni is, de nem mindegy, hogy milyen hőmérsékleti határok között működnek üzembiztosan. A fűtésre optimalizált gépek nagyobb kültéri egységgel rendelkeznek, és ún. segédberendezésekkel vannak ellátva (karterfűtés, csepptálca fűtés), így ezek a gépek akár -15 °C hőmérsékleten is üzembiztosan működnek.

Egy multi split esetén is magától értetődő, hogy télen fűteni is kívánunk a rendszerrel, és akkor mindegyik beltéri egység fűtési módban üzemel, mert kétcsöves rendszer esetén nem lehet azt megvalósítani, hogy az egyik beltérit hűtésbe kapcsoljuk. Ez a működési mód ugyan nem kézenfekvő, de az már igen, hogy valamelyik beltéri egységgel fűteni szeretnénk, a másikkal viszont nem, azt szeretnénk kikapcsolni. Valóságban viszont amikor fűtünk a rendszerrel, akkor még a kikapcsolt beltéri egység is fog fűteni minimális mértékben. Egy kisméretű, pár négyzetméteres padlásszobában ez a probléma még inkább érezhető. Technikailag kivitelezhetetlen, hogy fűtés üzemmódban a nem működő beltéri teljesen kikapcsoljon. Bár nem megy a ventilátora, de a hűtőközeget be kell engedni, ezért résnyire kinyit az adagoló annak érdekében, hogy hűtőközeg-áramlás legyen, ne rakódjon le az olaj stb. Ezért a nem működő beltéri egységet is meg kell járatni.

Van még más buktató is, amire a szerelők ritkán figyelmeztetnek. Ha felszerelnek mondjuk egy 4-es multit, de csak két beltérivel szeretnénk járatni, az nem okoz problémát. De ha ezek közül az egyik beltéri egység elromlik, akkor a másik sem fog tovább működni. A multi split klímáknál meg van határozva, hogy a kültéri egységet mekkora teljesítményintervallumban kapcsolhatjuk össze a beltéri egységekkel. A klímaberendezés hűtési teljesítménye az a képesség, hogy mennyi hőt képes eltávolítani a szobából, ezt rendszerint Btu/h mértékegységgel jelölik. A magasabb Btu-érték azt jelenti, hogy a gép több hőt képes elszállítani. Fontos, hogy a szoba hűtését ellátó klímaberendezés Btu-értéke bőven elég legyen a szoba levegőjének lehűtésére. Ha a beltéri egységre vonatkozó Btu-értékeket összeadjuk, és ez az érték benne van a kültéri egység alsó és felső Btu-intervallumában, akkor működni fog a berendezés. Ha épp a határon van az érték, abban az esetben, ha egy beltéri kiesik, leáll az egész rendszer. A multi split kültéri egységét úgy is tönkre lehet tenni, hogy egy beltérit kikötünk az elektromos hálózatból. Ha a kültérinek bármi baja történik, és ezáltal megáll a ventilátor, akkor az összes beltéri egység is leáll.

Mennyi a zaj

Minden klímának megadják a gyári zajszintjét – dB-ben –, ami nekünk felhasználóknak nem sokat mond. Azt azért érezzük, hogy egy 30 dB-es klíma elég csendes lehet, de olyat csak igen magas áron lehet kapni, ami a maximális teljesítményénél is tudja ezt. Ennek az árnak a töredékért is lehet viszont csendes a klímánk, ha ésszerűen használjuk. Például napközben előre lehűtjük, vagy nem engedjük felmelegedni lakásunkat, viszont amikor este leülünk tévét nézni, akkor visszavesszük a teljesítményét, és ezen a teljesítményen már az átlagos áru klíma is halk lesz.

Érdemes konzultálni a klímaszerelő szakcéggel, mielőtt döntést hozunk. Fontos, hogy hol lesz a készülék elhelyezve, annak a helyiségnek mi lesz a rendeltetése; dolgozószoba, hálószóba stb. Sokszor ránézésre bemondják a 3,5 kW-os készüléket a szerelők, és bár hibás ez a megközelítés, nyilván jobb üzlet a nagyobbat drágán eladni, mint egy olcsóbbat. Hozzávetőleges értéket viszont meg lehet határozni a nyílászárókból, a helyiség nagyságából, a szigetelésből, a fűtött falfelületekből. Nemcsak a maximális teljesítményre kell figyelni, hanem arra is, hogy minimálisan mit tud a gép. Például április közepén, végén, amikor már melegszik az idő, és a szobában az optimálisnál magasabb a hőmérséklet, tud-e olyan kis teljesítménnyel menni a berendezés, hogy éppen jó legyen a belső hőmérséklet? A klíma akkor működik optimálisan, amikor észre sem vesszük, hogy a helyiségben van.

Manapság egy klímát átlagosan 50 ezer forintért szerelnek fel. A folyamatos verseny és az árharc miatt azonban ebbe a költségbe csak a legegyszerűbb alapeset fér bele. Téglafalba kell lyukat fúrni, a beltéri és kültéri egység összecsövezésére elegendő 2 m cső, a kültéri és beltéri egység is kézenfekvő, egyszerűen elérhető helyen van. Ha ezek az optimális körülmények nem állnak fenn, akkor vagy drágul a kivitelezés, vagy valami össze lesz csapva. Hosszú távú érdekeink miatt inkább az első megoldás mellett kell döntenünk.