Tetőszigetelések felújítása

2019-06-27 18:55:49 | Módosítva: 2019-06-27 18:58:47

Az elmúlt század utolsó felében épült lakások többségükben lapos tetejű építmények voltak. Mára ezeknek az épületeknek a tetőszigetelése távolról sem mondható megfelelő állapotúnak. A több évtizedes vízszigetelések, bádogszegélyek és attika fedések állapota mostanra már felújítást igényel. E téren rosszak a tapasztalatok, mert bár szakemberek végezik el a munkákat, szinte azonos hibákat vétenek. Ez pedig maga után vonzza az újabb hibákkal járó beázásokat, és a felújított szigetelések élettartamának csökkenését.


Mire kell ügyelni a lapos tetők felújításakor?

A tetőszigetelési munkák elvégzésénél kifizetődőbb, ha e téren kellő tapasztalattal és referenciával rendelkező szakember készíti el a komplett felújítási munka tervezetét, költségvetését és technológiáját, különös tekintettel a kritikus helyeken alkalmazandó megoldásokra. Ha erre – vélhetően anyagi okokból – nem kerül sor, akkor nem árt tudni, hogy hol kell alapos ellenőrzést végezni, vagy még a munkák elkezdése előtt rákérdezni a kivitelezőnél az alkalmazott megoldásokra.

A bitumenes lemezzel szigetelt tetőkön szemmel láthatóak a felgyűrődések, elhúzódások, amelyek a felszín alatti rétegek mozgására utalnak. Ezeket megfelelő rögzítésekkel kell megszüntetni, az ereszek és az oromzatok bádogos fedése is általában cserére szorul, mert szemmel látható a borítások erodálódott állapota. A rávezetett szigetelés pedig repedezett vagy elvált, és a csapadékvíz így akadálytalanul bejuthat a szigetelés rétegeibe. A hibák feltárása során megvizsgálandó a meglevő rétegek nedvességtartalma, a párazáró réteg megléte és állapota, a hőszigetelés vastagsága nedvességtartalma, a gőznyomást levezető réteg működőképessége, és a rábetonozá­sok cementsimítások, feltöltések állapota. Fontos a különböző rétegek egymáshoz tapadása, és rögzítettsége. A tetőfelület vízelvezetési és lejtési viszonyainak, továbbá a tetőösszefolyók, bádogos szerkezetek korróziós állapotának, a csőáttörések szegélyezésének és a csapadékvíz elleni szigetelések megfelelőségének a vizsgálata is nagyon fontos.



A hőszigetelés a korábbi szabványban meghatározott értéke 0,25 W/m2K volt, amihez legalább 14-18 cm vastagságú hőszigetelő réteg szükséges, ám sok épületen ez hiányzik. A felújításoknál és az új épületeken is jelenleg a 0,17 W/m2K érték betartása kötelező, amelytől eltérni nem szabad. A későbbiekben ez várhatóan még szigorúbb lesz. Ha a szigetelő réteg beázott és megroskadt, nem szabad a tetőn hagyni, ki kell cserélni a szabványban előírt vastagságúra. Ha a szigetelés átázott, annak kiszáradására nincs esély. A nedves hőszigetelés kicserélésével a felújított tető élettartama alapvetően hosszabb lesz.

A tetőfelújításoknál ezért vizsgálni kell a tető rétegrendjét és konstrukcióját, a korábban beépített anyagok nedvességtartalmát és a csapadékvíz elvezetés a megfelelőségét. Sok esetben a tető rétegei között megrekedt nedvesség a napsütés hatására gőzzé válik és felfeszítheti az új szigetelést. A gőzhólyagok hamar kipukkadhatnak, és a csapadékvizet beengedik a felújított szigetelés alá. Ezért nagyon meggondolandó a nem kellően ellenőrzött meglevő szigetelésre egy felújító réteggel történő rászigetelés.




A tetőszigetelés nem megfelelő lejtése is hiba forrása lehet. Erre következtetni lehet a tetőn levő víztócsákból. Ennek oka lehet az is, hogy a tető eredeti lejtése olyan csekély, hogy nem képes a csapadékvizet a levezető nyílásokon keresztül elvezetni. Ha ezt a felújítás során nem korrigálják, akkor a tócsák miatt nagy a beázás veszélye. Azt is ellenőrizni kell, hogy szükség van-e a hőszigetelő réteg vastagságának és a tető lejtésének a megnövelésére, vagy páravédelmi réteg beépítésére, és a meglevő rétegfelépítés a műszaki követelményeknek megfelel-e egy. A kavicsleterheléssel készülő tetőfelújítások esetén a födém teherbírását is ellenőrizni kell, hogy a plusz terhelés nem jelent-e statikai veszélyt. Az egyes födémek terhelési tartaléka számításos ellenőrzés nélkül nem állapítható meg, a túlterhelés esetleg a tető és a tetőszerkezet megroppanását okozhatja.

A pára szellőzők szerepe is fontos, mert ezek feladata a részleges beázások kiszellőztetése. Ezek általános érvényű telepítési szabálya, hogy egymástól ne kerüljenek 6-7 m-nél, a szegélyektől pedig 2-3 m-nél távolabb. A csőáttörések szegélyezése ugyancsak hibaforrás, ha azok nem vízzáróan készülnek el. Ehhez megfelelően kialakított kész elemek, gallérok is kaphatók. A nagyobb átmérőjű csöveknél két egymás fölé beépített, elcsúsztatott, bevagdosott szegélyű, lángolvasztású hegesztéssel vízhatlanított gallérozással szokás szigetelni.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Vandex vízszigetelés

„A Bitimpex Kft. - többek közt a Dryzone szigetelőkrém importőre - megkezdi a VANDEX (Svájc) termékeinek forgalmazását.


Fürdőszobai vízszigetelések

A fürdőszobai beázás az egyik legalattomosabb és legbosszantóbb jelenség, ami egy társasházban előfordulhat. Általában az elégtelen szigetelés okozza, de gyakran szóba jöhet a régi csővezetékek...