Tetőszigetelések felújítása

2019-06-27 18:55:49 | Módosítva: 2019-06-27 18:58:47

Az elmúlt század utolsó felében épült lakások többségükben lapos tetejű építmények voltak. Mára ezeknek az épületeknek a tetőszigetelése távolról sem mondható megfelelő állapotúnak. A több évtizedes vízszigetelések, bádogszegélyek és attika fedések állapota mostanra már felújítást igényel. E téren rosszak a tapasztalatok, mert bár szakemberek végezik el a munkákat, szinte azonos hibákat vétenek. Ez pedig maga után vonzza az újabb hibákkal járó beázásokat, és a felújított szigetelések élettartamának csökkenését.


Mire kell ügyelni a lapos tetők felújításakor?

A tetőszigetelési munkák elvégzésénél kifizetődőbb, ha e téren kellő tapasztalattal és referenciával rendelkező szakember készíti el a komplett felújítási munka tervezetét, költségvetését és technológiáját, különös tekintettel a kritikus helyeken alkalmazandó megoldásokra. Ha erre – vélhetően anyagi okokból – nem kerül sor, akkor nem árt tudni, hogy hol kell alapos ellenőrzést végezni, vagy még a munkák elkezdése előtt rákérdezni a kivitelezőnél az alkalmazott megoldásokra.

A bitumenes lemezzel szigetelt tetőkön szemmel láthatóak a felgyűrődések, elhúzódások, amelyek a felszín alatti rétegek mozgására utalnak. Ezeket megfelelő rögzítésekkel kell megszüntetni, az ereszek és az oromzatok bádogos fedése is általában cserére szorul, mert szemmel látható a borítások erodálódott állapota. A rávezetett szigetelés pedig repedezett vagy elvált, és a csapadékvíz így akadálytalanul bejuthat a szigetelés rétegeibe. A hibák feltárása során megvizsgálandó a meglevő rétegek nedvességtartalma, a párazáró réteg megléte és állapota, a hőszigetelés vastagsága nedvességtartalma, a gőznyomást levezető réteg működőképessége, és a rábetonozá­sok cementsimítások, feltöltések állapota. Fontos a különböző rétegek egymáshoz tapadása, és rögzítettsége. A tetőfelület vízelvezetési és lejtési viszonyainak, továbbá a tetőösszefolyók, bádogos szerkezetek korróziós állapotának, a csőáttörések szegélyezésének és a csapadékvíz elleni szigetelések megfelelőségének a vizsgálata is nagyon fontos.



A hőszigetelés a korábbi szabványban meghatározott értéke 0,25 W/m2K volt, amihez legalább 14-18 cm vastagságú hőszigetelő réteg szükséges, ám sok épületen ez hiányzik. A felújításoknál és az új épületeken is jelenleg a 0,17 W/m2K érték betartása kötelező, amelytől eltérni nem szabad. A későbbiekben ez várhatóan még szigorúbb lesz. Ha a szigetelő réteg beázott és megroskadt, nem szabad a tetőn hagyni, ki kell cserélni a szabványban előírt vastagságúra. Ha a szigetelés átázott, annak kiszáradására nincs esély. A nedves hőszigetelés kicserélésével a felújított tető élettartama alapvetően hosszabb lesz.

A tetőfelújításoknál ezért vizsgálni kell a tető rétegrendjét és konstrukcióját, a korábban beépített anyagok nedvességtartalmát és a csapadékvíz elvezetés a megfelelőségét. Sok esetben a tető rétegei között megrekedt nedvesség a napsütés hatására gőzzé válik és felfeszítheti az új szigetelést. A gőzhólyagok hamar kipukkadhatnak, és a csapadékvizet beengedik a felújított szigetelés alá. Ezért nagyon meggondolandó a nem kellően ellenőrzött meglevő szigetelésre egy felújító réteggel történő rászigetelés.




A tetőszigetelés nem megfelelő lejtése is hiba forrása lehet. Erre következtetni lehet a tetőn levő víztócsákból. Ennek oka lehet az is, hogy a tető eredeti lejtése olyan csekély, hogy nem képes a csapadékvizet a levezető nyílásokon keresztül elvezetni. Ha ezt a felújítás során nem korrigálják, akkor a tócsák miatt nagy a beázás veszélye. Azt is ellenőrizni kell, hogy szükség van-e a hőszigetelő réteg vastagságának és a tető lejtésének a megnövelésére, vagy páravédelmi réteg beépítésére, és a meglevő rétegfelépítés a műszaki követelményeknek megfelel-e egy. A kavicsleterheléssel készülő tetőfelújítások esetén a födém teherbírását is ellenőrizni kell, hogy a plusz terhelés nem jelent-e statikai veszélyt. Az egyes födémek terhelési tartaléka számításos ellenőrzés nélkül nem állapítható meg, a túlterhelés esetleg a tető és a tetőszerkezet megroppanását okozhatja.

A pára szellőzők szerepe is fontos, mert ezek feladata a részleges beázások kiszellőztetése. Ezek általános érvényű telepítési szabálya, hogy egymástól ne kerüljenek 6-7 m-nél, a szegélyektől pedig 2-3 m-nél távolabb. A csőáttörések szegélyezése ugyancsak hibaforrás, ha azok nem vízzáróan készülnek el. Ehhez megfelelően kialakított kész elemek, gallérok is kaphatók. A nagyobb átmérőjű csöveknél két egymás fölé beépített, elcsúsztatott, bevagdosott szegélyű, lángolvasztású hegesztéssel vízhatlanított gallérozással szokás szigetelni.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Felújító vízszigetelés

Az ép vízszigetelés rendkívül fontos az épület állagának megóvása érdekében. Ha itt felújításra van szükség, általában ez jelentős költségekkel jár. Nagy az igény olyan megoldásra, amely...


Utólagos pinceszigetelés

Dohos szag, málló vakolat, pergő festék - a nedves pincék leggyakoribb kísérőjelenségei. Az ilyen helyiségben kellemetlen tartózkodni, a benne tárolt tárgyak pedig gyorsan amortizálódnak....