Tegyünk a talajleromlás ellen

Tavasszal, főleg száraz időben látni a szántóföldeken dogozó traktorok után a nagy porfelhőt – ez sajnos a romló talajszerkezetre utal. A talaj egy feltételesen megújuló, megújítható erőforrás, ésszerű használata során nem változik meg visszafordíthatatlan módon, nem romlik szükségszerűen a „minősége”. De romolhat! Termékenységének megőrzése fontos nem csak környezetvédelmi, de termesztés hatékonysági szempontból is. Gyakori, és a talaj fizikai állapotát romboló hiba, ha csak a tápanyagtartalmára figyelünk oda. Betakarításkor lehordjuk a növényi részeket, műtrágyákkal pótoljuk a szükséges tápanyagokat, ám a talaj szerkezete így egyre romlani fog. Szükség van szerves anyag (érett istállótrágya vagy komposzt) visszapótlására is, hiszen ez szükséges a talaj humusztartalmának megújításához.

Ha a talaj fizikai állapota romlik, úgy idővel a víz és tápanyagmegtartó képessége is csökken majd, és akkor már hiába műtrágyázunk. A talaj szerkezetének javítása miatt ma már támogatják a szántóföldi növénytermesztésben, ha valaki szerves trágyát juttat ki, vagy zöldtrágya növényt termeszt. Utóbbi kiskertekben is kivitelezhető, és jó talajjavító módszer. A dolog lényege, hogy a kiválasztott zöldtrágya növényt – ami lehet pillangós virágú, de akár sörretek is – nem betakarítjuk, hanem beszántjuk a talajba. Az ezután az ott lebomló növényi részek javítják a talaj szerkezetét, és némi tápanyagot is szolgáltatnak. A pillangósok főleg a talaj nitrogén tartalmát fokozzák a gyökereiken szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok miatt, a sörretek pedig rossz vízgazdálkodású tömörödött talajon jó zöldtrágyanövény, hiszen vastag gyökerével áttöri a talaj alsóbb tömörödött zónáját, segítve a víz lefelé irányuló mozgását.

Talaj degradációs folyamatok

A talajromlás rendszerint egy összetett, soktényezős folyamat, aminek során csökken a talaj termékenysége, a talaj tulajdonságainak kedvezőtlen változásai miatt. Oka lehet természeti eredetű, de emberi beavatkozás miatt is felléphet. E folyamatok érintik a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait, és így a talaj termékenységét. Egyik ilyen a tömörödés, ami kedvezőtlen a növényeknek, hiszen a tömörödött talaj levegőtlen, és nehezen fogadja be a vizet, az nem szivárog be, hanem elfolyik a talaj felszínén. Mi is tehetünk ellene, például minél kevesebbet tapossuk a talajt, főleg nedves állapotában ne menjünk rá munkagéppel. A szerkezetleromlás hátterében lehet még árvíz, belvíz, szikesedés a sótartalom megnövekedése (helytelen műtrágyázás miatt is akár). A szél és a víz is kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj állapotát, ha a termőrétegét lehordja. Ez ellen is lehet védekezni, például lejtős talajon teraszos talajműveléssel. Egy dombon helyesen művelt szőlősorok merőlegesek a domb tengelyére, így esőzésekkor akadályozzák, hogy a víz lehordja a talajt.

Romlik a talaj állapota, ha csökken a szerves anyag tartalma, ha csökken a biodiverzitása. A csökkenő szerves anyag tartalommal ez összefüggésben van, hiszen annak híján egyre kevesebb hasznos mikroba és magasabb rendű élőlény találja meg életfeltételeit az adott helyen. A talajszennyezés is ronthatja a helyzetet, helytelen, nagy dózisú műtrágya is lehet olyan hatással, ami a növényt és a talajéletet is kiírtja a területről.

A talaj fizikai leromlásának következtében megváltozik a szerkezeti elemek mérete. Tömörebb lesz a talajszerkezet, cserepesedik a talajfelszín, vagy eliszapolódik – emiatt pedig csökken – a talajok vízáteresztő képessége, levegőzöttsége. Ennek is oka lehet a talajok túlművelése, elhibázott agrotechnikai műveletek alkalmazása, a nem megfelelő nedvességállapotban, vagy nem megfelelő eszközzel végrehajtott talajművelés. A növényápolás vagy betakarítás okozta talajszerkezet-rombolás – azaz a szerves anyagok lehordása – miatt a lebomlásos, talaj-újratermelődési folyamatok megállása miatti károk gyorsabb folyamatként jelennek meg, mint a talajszerkezet képződése, regenerálódása.

Romló talaj vízháztartása is romlik

A víz az egyik legfontosabb tényezője a termelésnek. A klímaváltozással a csapadék eloszlása még egyenetlenebbé válik a vegetációs időszakban, növekszik a szélsőséges időjárási események előfordulása. Hazánkban is a legtöbb csapadék télen esik, amikor a növények nem tudják felhasználni. Tavasztól őszig – amikor a vegetációs időszak miatt szükség lenne a vízre – egyenetlen és kisebb mennyiségű a csapadék – ezért van szükség öntözésre. A helytelen öntözési gyakorlat tovább ronthatja a talaj állapotát, mivel a víz egyes tápanyagokat kimoshat a talajból, a mélyebb rétegekbe, a növények gyökérzónája alá, ahol az már nem tud hasznosulni. Magyarország talajainak 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes, és csak 31%-a jó vízgazdálkodású. A kedvezőtlen vízgazdálkodás oka lehet a szélsőségesen nagy homoktartalom, az agyagtartalom, a szikesedés, kisebb mértékben a láposodás vagy sziklás alapkőzeten a sekély termőréteg.

Talajunk javítása

Emberi beavatkozás nélkül, természetes körülmények között is működik a talajszerkezet változása. A talaj szerkezetének javulását elősegíti a pázsitfűfélék bojtos gyökérzete, a talaj nem humusz és humusz jellegű szerves anyagai, az ásványi kolloidok, a baktériumok, gombák és gyűrűs férgek tevékenysége, valamint a megfelelő mértékű talajművelés. Tehát túl kötött agyagos talajt lazíthatunk homokkal. Túl laza, homokos talaj vízgazdálkodását javíthatjuk szerves trágya és komposzt kijuttatásával, vagy zöldtrágya növény beforgatásával, mivel ezek lebomlásuk után – amellett, hogy tápanyagot szolgáltatnak – a vízháztartást is javítják. A tápanyagok műtrágyával való visszapótlása mellett ne feledkezzünk a fizikai állapotot is javító tényezőkről. Szerves trágyát már kijuttathatunk granulált formában is, és hasznos lehet a baktériumtrágyázás, mely a talajlakó hasznos mikroorganizmusok felszaporítását segíti. Ez nem csak a növények tápanyagellátását célozza, hanem sokszor a növény immunitását is fokozza, így növényeink ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben, kevesebb növényvédelmet igényelnek majd.