Tegyünk a talajleromlás ellen

2019-06-16 16:35:54 | Módosítva: 2019-06-16 16:38:13

A talajállapot leromlása sok tényező miatt bekövetkezhet. A laza homokos talajok felső termékeny rétegét a szél elhordhatja. Egy lejtős területen – ha nincs növényborítás – a nagy mennyiségű csapadék szintén eltüntetheti a talaj jelenős részét. De mi is rombolhatjuk azzal, ha a tápanyagokat műtrágyákkal visszapótoljuk, ám a szerkezetét nem gondozzuk.


Tavasszal, főleg száraz időben látni a szántóföldeken dogozó traktorok után a nagy porfelhőt – ez sajnos a romló talajszerkezetre utal. A talaj egy feltételesen megújuló, megújítható erőforrás, ésszerű használata során nem változik meg visszafordíthatatlan módon, nem romlik szükségszerűen a „minősége”. De romolhat! Termékenységének megőrzése fontos nem csak környezetvédelmi, de termesztés hatékonysági szempontból is. Gyakori, és a talaj fizikai állapotát romboló hiba, ha csak a tápanyagtartalmára figyelünk oda. Betakarításkor lehordjuk a növényi részeket, műtrágyákkal pótoljuk a szükséges tápanyagokat, ám a talaj szerkezete így egyre romlani fog. Szükség van szerves anyag (érett istállótrágya vagy komposzt) visszapótlására is, hiszen ez szükséges a talaj humusztartalmának megújításához.

Ha a talaj fizikai állapota romlik, úgy idővel a víz és tápanyagmegtartó képessége is csökken majd, és akkor már hiába műtrágyázunk. A talaj szerkezetének javítása miatt ma már támogatják a szántóföldi növénytermesztésben, ha valaki szerves trágyát juttat ki, vagy zöldtrágya növényt termeszt. Utóbbi kiskertekben is kivitelezhető, és jó talajjavító módszer. A dolog lényege, hogy a kiválasztott zöldtrágya növényt – ami lehet pillangós virágú, de akár sörretek is – nem betakarítjuk, hanem beszántjuk a talajba. Az ezután az ott lebomló növényi részek javítják a talaj szerkezetét, és némi tápanyagot is szolgáltatnak. A pillangósok főleg a talaj nitrogén tartalmát fokozzák a gyökereiken szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok miatt, a sörretek pedig rossz vízgazdálkodású tömörödött talajon jó zöldtrágyanövény, hiszen vastag gyökerével áttöri a talaj alsóbb tömörödött zónáját, segítve a víz lefelé irányuló mozgását.

Talaj degradációs folyamatok

A talajromlás rendszerint egy összetett, soktényezős folyamat, aminek során csökken a talaj termékenysége, a talaj tulajdonságainak kedvezőtlen változásai miatt. Oka lehet természeti eredetű, de emberi beavatkozás miatt is felléphet. E folyamatok érintik a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait, és így a talaj termékenységét. Egyik ilyen a tömörödés, ami kedvezőtlen a növényeknek, hiszen a tömörödött talaj levegőtlen, és nehezen fogadja be a vizet, az nem szivárog be, hanem elfolyik a talaj felszínén. Mi is tehetünk ellene, például minél kevesebbet tapossuk a talajt, főleg nedves állapotában ne menjünk rá munkagéppel. A szerkezetleromlás hátterében lehet még árvíz, belvíz, szikesedés a sótartalom megnövekedése (helytelen műtrágyázás miatt is akár). A szél és a víz is kedvezőtlenül befolyásolhatja a talaj állapotát, ha a termőrétegét lehordja. Ez ellen is lehet védekezni, például lejtős talajon teraszos talajműveléssel. Egy dombon helyesen művelt szőlősorok merőlegesek a domb tengelyére, így esőzésekkor akadályozzák, hogy a víz lehordja a talajt.




Romlik a talaj állapota, ha csökken a szerves anyag tartalma, ha csökken a biodiverzitása. A csökkenő szerves anyag tartalommal ez összefüggésben van, hiszen annak híján egyre kevesebb hasznos mikroba és magasabb rendű élőlény találja meg életfeltételeit az adott helyen. A talajszennyezés is ronthatja a helyzetet, helytelen, nagy dózisú műtrágya is lehet olyan hatással, ami a növényt és a talajéletet is kiírtja a területről.

A talaj fizikai leromlásának következtében megváltozik a szerkezeti elemek mérete. Tömörebb lesz a talajszerkezet, cserepesedik a talajfelszín, vagy eliszapolódik – emiatt pedig csökken – a talajok vízáteresztő képessége, levegőzöttsége. Ennek is oka lehet a talajok túlművelése, elhibázott agrotechnikai műveletek alkalmazása, a nem megfelelő nedvességállapotban, vagy nem megfelelő eszközzel végrehajtott talajművelés. A növényápolás vagy betakarítás okozta talajszerkezet-rombolás – azaz a szerves anyagok lehordása – miatt a lebomlásos, talaj-újratermelődési folyamatok megállása miatti károk gyorsabb folyamatként jelennek meg, mint a talajszerkezet képződése, regenerálódása.

Romló talaj vízháztartása is romlik

A víz az egyik legfontosabb tényezője a termelésnek. A klímaváltozással a csapadék eloszlása még egyenetlenebbé válik a vegetációs időszakban, növekszik a szélsőséges időjárási események előfordulása. Hazánkban is a legtöbb csapadék télen esik, amikor a növények nem tudják felhasználni. Tavasztól őszig – amikor a vegetációs időszak miatt szükség lenne a vízre – egyenetlen és kisebb mennyiségű a csapadék – ezért van szükség öntözésre. A helytelen öntözési gyakorlat tovább ronthatja a talaj állapotát, mivel a víz egyes tápanyagokat kimoshat a talajból, a mélyebb rétegekbe, a növények gyökérzónája alá, ahol az már nem tud hasznosulni. Magyarország talajainak 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes, és csak 31%-a jó vízgazdálkodású. A kedvezőtlen vízgazdálkodás oka lehet a szélsőségesen nagy homoktartalom, az agyagtartalom, a szikesedés, kisebb mértékben a láposodás vagy sziklás alapkőzeten a sekély termőréteg.




Talajunk javítása

Emberi beavatkozás nélkül, természetes körülmények között is működik a talajszerkezet változása. A talaj szerkezetének javulását elősegíti a pázsitfűfélék bojtos gyökérzete, a talaj nem humusz és humusz jellegű szerves anyagai, az ásványi kolloidok, a baktériumok, gombák és gyűrűs férgek tevékenysége, valamint a megfelelő mértékű talajművelés. Tehát túl kötött agyagos talajt lazíthatunk homokkal. Túl laza, homokos talaj vízgazdálkodását javíthatjuk szerves trágya és komposzt kijuttatásával, vagy zöldtrágya növény beforgatásával, mivel ezek lebomlásuk után – amellett, hogy tápanyagot szolgáltatnak – a vízháztartást is javítják. A tápanyagok műtrágyával való visszapótlása mellett ne feledkezzünk a fizikai állapotot is javító tényezőkről. Szerves trágyát már kijuttathatunk granulált formában is, és hasznos lehet a baktériumtrágyázás, mely a talajlakó hasznos mikroorganizmusok felszaporítását segíti. Ez nem csak a növények tápanyagellátását célozza, hanem sokszor a növény immunitását is fokozza, így növényeink ellenállóbbak lesznek a kórokozókkal szemben, kevesebb növényvédelmet igényelnek majd.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Öntözés és aszály a növények szempontjából

A növényekben „átáramló” vízmennyiség hihetetlenül nagy, pl. egy napraforgó vagy kukorica növény azegész tenyészidő alatt 200 liter, vagy ennél is több vizet párologtat el. Száz kilogramm szőlő...


Tápanyagok utánpótlása

Növényeink optimális fejlődéséhez az adott környezeti tényezőkön kívül – mint a hőmérséklet, csapadék vagy a talaj – szükséges a mi gondoskodásunk is. Ennek egyik lényeges eleme a növények...