Gázkészülékek kapcsán

2019-07-04 12:48:23 | Módosítva: 2019-07-04 12:49:17

Bár a hivatalos fűtési idény véget ért, de fűtőkészülékeink ilyenkor sem mennek szabadságra, és a hozzájuk tartozó kémények sem pihennek. Alkalmi fűtésre még most is szükség lehet, a melegvíz-ellátásra pedig egész évben igény van. Ezzel együtt megmaradnak a nehezen megoldható kémény problémák is, melyek közül még mindig első helyen áll a gyűjtőkémény.


A gyűjtőkémények építését már több mint három évtizede betiltották, de addig rengeteg ilyet létesítettek. A termofor, azaz a gyűjtőkémény, az egymás fölötti lakásokon áthaladó égéstermék-elvezető, melyben lakásonként szakaszosan működő gázfogyasztó készülékeket csatlakoztattak. Folytonos működésű lakásfűtő berendezések (cirkó, gázégős cserépkályha) gyűjtőkéménybe kötése tilos.

Ezeket a kéményeket eredetileg nem gázkészülékek, hanem a szilárdtüzelésű kályhák füstelvezetésére alkalmazták, de a 60-as évektől gázüzemű vízmelegítőket és fali fűtőket is bekötöttek ilyen rendszerekbe. A gáz égése során keletkező füstgáz hőmérséklete viszont jóval alacsonyabb, mint a szilárd tüzelőanyagoké, így a huzathatása is jóval kisebb. Az ilyen kéményben áramlási rendellenességek, rendszertelenségek keletkezhetnek – annak következtében, hogy a társasház melyik szintjén hol, melyik készüléket üzemeltetik, és melyiket nem.

A tiltás ellenére még ma is több tízezer működik ezekből a füstelvezetőkből. Felújításuk drága, de az erre kiírt pályázati támogatásokat sem nagyon használják ki a lakóközösségek – mintha nem is vennének tudomást arról, hogy életveszélyben vannak.

A több szintes házak gyűjtőkéményei a felső szinti (a 3. és 4. emeleti) gázkészülékek füstgázelvezetésével okoznak problémát. A gázkészülékek felett kicsi a hatásos kéménymagasság, így a kémény teljes és részleges terhelése mellett sem biztonságos a füstgáz elvezetése. Az égéshez szükséges levegő biztosítása megoldott, a 3. és 4. emeleti lakásokba füstgáz-visszaáramlás nem történik. A kéményben a huzat mértéke viszont állandóan változik – ez a termofor kémények legnagyobb hibája –, ez függ az üzemelő készülékek darabszámától, a szél nagyságától, de legjobban a külső hőmérséklettől. Például nyáron, amikor a külső hőmérséklet nagyobb, mint a lakásokban lévő belső hőmérséklet, negatív nyomáskülönbség lép fel, ezért amikor bekapcsolják a 3. vagy 4. emeleten lévő gázkészüléket, a kémény megfelelő felmelegedéséig a füstgáz az 1. és 2. emeleti lakások felé visszaáramlik, és a nyílt égésterű vízmelegítőkön keresztül távozik, hiszen a lakások a gyűjtőkéményen keresztül össze vannak kötve. Márpedig a kémény felmelegedése nem jellemző, hiszen ezekbe a gyűjtőkéményekbe csak időszakos üzemű gázkészülékek – vízmelegítők, fali fűtők – köthetők be.


A gyűjtőkémény veszélyének megszüntetésére három lehetőség van. Lehet a kürtő tetejére huzatfokozó füstelszívó ventilátort szerelni, amely a készülékek működésekor bekapcsol, és biztosítja az égéstermékek biztonságos eltávozásához szükséges mesterséges huzatot. A leg költséghatékonyabb megoldás a gyűjtőkémények korszerűsítése, a kémény átalakítása túlnyomásos üzeműre, és a csatlakozó gázkészülékek korszerű, zárt égésterű berendezésekre történő cseréje. Végül a legegyszerűbb a jelenlegi gáz-vízmelegítők cseréje villanybojlerra. Ebben az esetben a jelenlegi gázkészülékek leszerelése után lakásonként 1-1 darab elektromos vízmelegítő bojler kerül felszerelésre, ezért a kémény átalakítására, bélelésére és az elszívó ventilátorok felszerelésére nincsen szükség.

Jelenleg sok ezer gyűjtőkéményt két éven belül át kell alakítani a fennálló életveszély miatt. Kéményseprő szempontból a társasházi gyűjtőkémények kettős problémát hordoznak. Az égéstermék elvezetők egyik része társasházi közös tulajdonban van, a lakásokban található összekötő elemek, kéményberendezések viszont magántulajdont képeznek. Így nem lehet a gyűjtőkéményeket egy tanúsítványon vizsgálni, külön „papírt” kap a kéménytest, és külön a lakások kéményberendezése.

A vizsgálatokat mindig a gyűjtőkémény testekkel kezdik a kéményseprők. Az alsó szinten a tisztítás lehetőségét ellenőrzik, a tetőn pedig a felső tisztíthatóságot vizsgálják. Az átjárhatóságot alulról tükrözéssel, felülről golyózással állapítják meg. Újabban bevezették már a kamerás, endoszkópos vizsgálatot is, amely még pontosabb képet ad a gyűjtőkémények állapotáról. A kémény letiltását akkor kell a katasztrófavédelemnek végrehajtania, ha közvetlen életveszély áll elő. Ha például csak kisebb szűkület van a kéményben, attól még az üzemelhet tovább. Végső esetben elvégzik a füstnyomás próbát is, erről azonban tudni kell, hogy a kéményseprőnek minden lakásba külön-külön be kell jutni a vizsgálathoz, mert le kell ellenőrizni, hogy van-e valahol füstszivárgás. A bejutást érdeke a lakóknak elősegítenie, mert ha meghiúsul a vizsgálat, könnyen letilthatják a kéményt.


Gyűjtőkémény (bal) és egyedi kémény (jobb)



Külön futó kémények


Villám csapott bele

Szinte nem is gondolnánk, micsoda károkat tud okozni egy villámcsapás. Az köztudott, hogy tönkreteszi a mikroelektronikai berendezéseket, tüzet okozhat, azt azonban kevésbé gondolnánk, hogy összeroppantja a furánflex kéménybélelést. Egy konkrét esetben családi házba csapott a villám, majd a villámáram a furánflexel bélelt kéményen keresztül levezetődve nem csak a kéménybélelést, hanem még a földszinti atmoszferikus gázkazánt is tönkretette. A tüzelőberendezés vezérlése megadta magát, a tágulási tartály tönkrement, és a kazán hőcserélője is átégett.

Jégdugó a kéményben

Érdekes jelenségről számoltak be több esetben a fűtésszerelők és a kéményesek a hideg téli napokban. A kazánok kéményeiben jégdugók alakultak ki, melyek a zárt égésterű gázkazánokat leállítják, nyílt égésterű berendezéseknél pedig akár CO mérgezéses balesetet is okozhatnak.

A jégdugók általában a kémény felső, épületen kívüli szakaszában alakulnak ki, ahol a füstgázban található vízgőz kicsapódik, és hirtelen megfagy. A jelenségért egyrészt a kémény is lehet felelős, ha rosszul szigetelt, elhanyagolt állapotban van, esetleg rosszul méretezet, túlságosan magas. Másrészt pedig a szakaszosan működő, alacsony füstgáz hőmérsékletű, vagy túlterhelt, elégtelenül beszabályozott gáztüzelő berendezések, illetve a nedves tüzelőanyagot használó vegyes tüzelésű berendezések okolhatók.

A szakaszosan működő tüzelőberendezéseknél erősen hideg, tartósan fagypont alatti hőmérsékletnél a fűtés során keletkező füstgáz kezdetben egy lehűlt hideg kéménybe jut, miáltal lehűl, a vízgőz tartalom kiválik, illetve ha a lehűlés mértéke ezt lehetővé teszi, megfagy. Tartós üzem során, amikor a kémény teste már felmelegedett, lehetséges a keletkezett jég egy részének visszaolvadása, de ez nem teljes körű. Az újabb és újabb bekapcsolásoknál a jégréteg tovább hízhat mindaddig, míg a kémény járatát elzárja.

Nyílt égésterű készülékek esetén ez füstgáz visszaáramlást szélsőséges esetben CO mérgezést okozhat. De a zárt égésterű készülékek sincsenek biztonságban.

Ha a készülék nem kondenzál, azaz a fűtési körben keringtetett víz hőmérséklete 60 °C hőmérséklet felett van, szintén vízgőz távozik a kéményen keresztül. Itt legtöbbször a hideg kéménysapkán történik meg a jégkiválás. A jégdugó kialakulása a gázkészülék automatikus leállásához vezet. A kéménytípusok közül veszélyeztetettek a tűzfalakba épített hosszú járatok (például a több szintes lakóépületek földszinti kéményei), az elhasználódott, szigeteletlen tégla kémények, de különösen az épületen kívül szerelt fémkémények.

Gyűjtőkémény megoldások

A túlnyomásos gyűjtőkéményre történő átalakítás esetén a gázkészülék cserék miatt egyszer és mindenkorra megszűnik a szénmonoxid visszaáramlás veszélye, csökken a gázfogyasztás, nincs központi ventilátor, ezért nem keletkezik üzemeltetési- és karbantartási költség sem. A biztonság megnövekedése pénzben megfizethetetlen, az átalakítás költségei a kisebb gázfogyasztás miatt néhány éven belül megtérülnek.


Koncentrikus (cső a csőben) rendszerű gyűjtőkémény: a gyűjtőkémény a szükséges mértékű gépi tisztítás, felmarás után bélelést kap. A létrejött sima, tiszta felület biztosítja, hogy az égési levegő akadálytalanul, pormentesen kerüljön az egyes készülékek égésterébe. Az égéstermék a kémény tengelyvonalába helyezett megfelelő átmérőjű nyomásálló acélcsövön keresztül távozik a külső térbe. Lakásonként egy-egy koncentrikus bekötőidom áll rendelkezésre az új kondenzációs készülék csatlakoztatására. Ajánlott: minden olyan esetben, amikor a felújítandó gyűjtőkémény elegendő belső átmérővel rendelkezik, vagy feltágítható a koncentrikus rendszer befogadásához szükséges méretre.

 Szétválasztott rendszerű gyűjtőkémény: a gyűjtőkémény a szükséges mértékű gépi tisztítás, marás után bélelést kap. Az elkészült bélelés csak az égéstermék elvezetését szolgálja. Az égési levegőt az épület falának a legközelebbi lehetséges ponton történő átfúrásával, a külső légtérből vezetjük a gázkészülékhez. Ez a megoldás ajánlott szűk, nem tágítható gyűjtőkémények esetében, amikor nem áll megfelelő keresztmetszet rendelkezésre a koncentrikus elvezetéshez. A megoldás hátránya a lakáson belül viszonylag hosszan vezetett égési levegő csövek látványa.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Társasházi vegyes gyűjtőkémény

Korábban a társasházi gyűjtőkémények sok problémát nem jelentettek. A kéményfal elöregedése ugyan olykor balesetet, akár mérgezést is okozott, de az akkori szabályokat nem volt nehéz betartani....


Túlnyomásos gyűjtőkémény

Aki gyűjtőkéményt használ, tisztában van vele milyen nehéz helyzetbe kerül, ha gázkészüléket kell valamilyen okból cserélnie. Miközben a gyűjtőkémények, és a rájuk csatlakoztatott, gázkészülékek...